Visszafizethetetlen hitelek – krízis állapot. Döbbenetes statisztika

 Te is küzdesz visszafizethetetlen hitellel? Krízis állapot 

A devizahitelek újraszámolása hozhat megoldást? 

Döbbenetes statisztika – kirakatpolitika, látszatintézkedések

 

Ahogy visszanézünk, és értékeljük az elmúlt pár évet, döbbentes számokkal találjuk magunkat szemben:

  • 4000 ember lett öngyilkos,
  • százezrek kényszerültek külföldre a devizahitelek bedőlése miatt,
  • százezrek veszítették el az otthonaikat.

A jövőben pedig

  • 200 ezer családnak kell még szembenéznie a kilakoltatással!

 

Uniós döntésként

már egy szlovén legfelsőbb bíróság semmissé nyilvánított egy devizahiteles szerződést, mert a bank nem tájékoztatta megfelelően az ügyfelet.

 

A cél: felvett kori árfolyamon forintosítani a devizahiteleket.

 

Az elmúlt 8 év alatt hozott legfontosabb kormányintézkedések a devizahitelek területén: végtörlesztés, árfolyamgát, családi csődvédelem, Nemzeti Eszközkezelő.

 

Már a céljuk is látszatintézkedés volt…

 – mondja Varga-Damm Andrea a Hír Tv Egyenesen című műsorában. Az alábbi írásunkat az inerjú feldolgozásaként olvashatod.

“-Amikor az ember szakemberként megnéz egy jogszabályt, és elolvassa, már abból pontosan látja, hogy ezzel használni akarnak az ügy megoldásának, vagy csak megmutatni, hogy csináltunk valamit.”

 

A végtörlesztés

rendkívül hatékony eszköz lett volna, ha nem két hónapra engedik meg, és nem egy nagyon komoly feltételrendszert támasztottak volna  a devizahiteles társadalomnak.

Ott az egyenlő elbánás elvét -amit az Akaptörvény rögzít – oly mértékben sértették meg, ami elképzelhetetlen, főképp egy jogállamban. 

 

Eszközkezelő, magáncsőd

ezek az intézkedések alig használtak a devizahiteleseknek. Nem hogy nem használtak, de  kimondottan károsat is találunk ezek között>

 

A gyűjtőszámla

bevezetése pedig olyan BŰN volt, ami elfogadahatatlan, hiszen semmi mást nem csinált, mint  csak elodázta a tartozást. 2012.-ben kezdődött az 5 éves időszak, 2017.-ben, tavaly járt le, tehát most ezek a devizahitelesek hihetetlenül megemelkedett törlesztő összegeket kell, hogy fizessenek! Még az elszámolási törvény ellenére is, ami azt mutatja, hogy ezek látszatintézkedések voltak, és 

STATISZTIKA: Hány ember van bajban, hány családnak okoz ez jelentős gondot havi rendszerességgel? Hány emberen kellene segíteni egy új devizahitel mentőcsomaggal?

“-Körülbelül 600 ezer szerződés van még érvényben. 1,2 százezer volt, sok lejárt, vagy megszűnt valami okból. Ami a probléma, hogy a jelenlegi állapotok miatt még legalább 200 ezer család elveszítheti az otthonát.

 

Számolják újra a devizahitelesek tartozását! De mindenkinél?

 

“-Mindenkinek újra kellene számolni? -kérdezte a műsorvezető. Mi lesz azokkal, aki részt vettek az árfolyamgátban, vagy részesültek valamilyen könnyítésben? Ők már egyszer valamilyen fajta “segítséget” kaptak, -mégha az nem is hozott számukra végleges megoldást-,most meg még egyszer? Kétszer kapnának lehetőséget, mások meg egyszersem?”

“-Senki nem kapott kétszer lehetőséget, mert ezek az intézkedések, amelyek voltak, ezek a tartozásokat nem csökkentették, nem jelentettek könnyítést. Az, hogy az elszámolási törvény kivezetett két rendkívül jogellenes elemet ebből a teherből, az nem jelenti azt, hogy egy újraszámolás esetén duplán kapná meg az előnyöket az adós. 

 

Látszatintézkedések

Miután ezek látszatintézkedések voltak, és nem az árfolyamkockázatot, mint legkomolyabb problémát  vezette ki, hanem csak felszínesen próbált kapargatni, hogy némelyeknek jobb legyen, ezért ez az elv, hogy újraszámoljuk forint alapon a felvételkori árfolyam figyelembevételével, ez gyakorlatilag megoldaná mindenki, legalábbis azon polgárok gondját, akik a2kartak is fizetni, csak az ugrásszerűen megnőtt törlesztőket már nem bírták a rendszeres teljesítést.

“-A bankok miért mennének ebbe bele, hiszen akkor ez most a polgárok részéről lenne egy egyoldalú szerződésmódosítás? Hiszen nem erre szerződtek az adósok a bankokkal, hogy visszatérünk egy 6-8 évvel korábbi állapotra, amikor még nekik kedvező volt.”

 

Kúria 6/2013. jogegységi döntés

“-Nem, ugyanis ez addig lehetett volna érv, míg azt állították valótlanul a bankok, 2009.-2013. között, hogy minden egyes ügylet mögött deviza ügylet van, tehát hogy ők devizát szereztek be, és ezt adták átváltással a polgároknak. Majd, amikor Varga Istvánnal nem találtuk hosszú éveken át a devizát, akkor a bankok rájöttek arra, hogy ezt tényleg nem fogják tudni bizonyítani, az ügyletek mögött devizát, és ekkor hozatták a Kúriával ezt a  6/2013-as  jogegységi döntést, ami egy gyalázatos döntés, ami arról szólt, hogy nem baj, hogy nem volt mögötte deviza, csak a visszafizetés mértéke az idegen devizában meghatározott kölcsönösszeg. Ami egy katasztrófa. Egy jogállamban, ilyen óriási számú, rendkívül sokféle szerződésfajtát beterelni egy mondatba, ez egyszerűen  elfogadhatatlan, és   ezzel próbálták legalizálni, hogy nincs mögötte deviza.”

 

Mi lesz a banki veszteségekkel? 

 

“-A hiányzó összegeket, mert nyilván ez a bankoknak kiesés lenne, honnan pótolnák?”

“- A saját forrásaikból, hiszen van elég.”

“-Ezeket a kártalanításokat, a deviz adósok hitelének újraszámolásából adódó különbözetet a bankoknak kellene lenyelni?”

“-Igen, mert ők ezért a felelősek.”

 

Mi lesz így a gazdasággal?

 

“Mi lesz így a gazdasággal? Ha a bankokon csapnak egyet-kettőt, akkor akár a gazdaságot tehetik tönkre, hiszen leáll a hitelezés.”

“-Nem, dehogy áll le a hitelezés! Olyan óriási nyereségre tettek szert a bankok az elmúlt 13 évben, hogy ennek töredéke az, ami veszteségként leírandó. Továbbá ilyen esetekre egy felelősségteljes  kormányzat megoldásokat tud nyújtani. Adóalapból leírja a veszteséget, valamifajta adót x évig nem fizet.

Most a polgároknak az életét kell megoldani. Ugyanis a polgárok, abból a pénzből, amit nem kell a feleslegesen követelt devizahitelre befizetnie, azt be fogja terelni a gazdaságba, és amíg egy polgár vásárlásából 1 év alatt 100 egységből 103 egység adó keletkezik -mert olyan hatalmas  adóteher van Magyarországon, – addig ha ezt egy bankba fizeti be, akkor 2,3 Ft.

 

….és ha a polgároknak van pénzük….

Tehát gyakorlatilag látható, amíg a polgároknak van pénzük, és a belső fogyasztást tudják generálni, akkor a gazdaság, a költségvetés, és egyébként a bankok is jobban járnak, mert a fogyasztóknak megtakarításaik is lesznek, amit fel tudnak használni.”

“-Mennyi banki veszteségről beszélünk, mekkora összeg esne ki a költségvetésből, erre tudunk számokat?”

“-Ezt szinte lehetetlen kiszámolni, mert nem tudni, egy szerződésben mennyi a jogellenesen felszámított követelés, egyébiránt a végrehajtást sem lehet 1 év alatt lefolytatni. 1,2 százezer szerződés újraszámolása legalább 2 éves időszakot jelent, ez idő alatt folyamatosan folyik a helyzet rendezése, és meglátjuk, mi jön ki a végén.

 

Egy biztos: a magyar társadalomnak ez egy akkora terhe, amit nem cipelhet tovább!

Az elvándorlás, halálozás, az öngyilkosok, a kilátástalanság, a reménytvesztettség, egy ilyen széles társadalmi csoport egy országban, nem tud alkotóerő lenni, és ha az alkotóerőt így hagyjuk elveszni, akkor valóban, tényleg már a gazdaság teljesítményének rovására megy.”-fejezte be Dr. Varga-Damm Andrea a gondolatmenetet.


A gazdaság rovására menne az, ha a bankok kártérítést fizetnének a polgároknak >

Azt gondolom, hogy nem kellene bármit, és semmit sem visszaadni, ha azt előzetesen el nem rabolták volna a devizaadósok zsebéből, ugye? Mert ha minden úgy működik, és a szerződést úgy írják meg a kezdet kezdetén midnenkinél egytől -egyig, ahogy az a törvényeknek is megfelel, és a hitelfelvételnél a szóbeli tájékoztatás is flottul, törvényesen sikerült volna, akkor ma nem lenne

miről beszélni, és nem kéne azt hallgatnunk, hogy szegény bankoknak ez mekkora tétel, és veszteség lenne, és hogy már a gazdaságot is idekeverik, és érvként használják bizonyos körökben azt, hogy az ország gazdasági stabilitására is negatív kihatással lehet az a tetemes pénz összeg, ami pláne meg is illeti minden egyes deviza adóst! Az ő gazdasági helyzetükre milyen kihatással is van még most is?

S, hogy az elvesztett, a gátlástalanul elvett ingatlanokról, családi vagyonról már ne is ejtsek szót! Döbbenet, hogy a kommunikálás az még a mai napig is milyen formában zajlik erről a témáról!

 

Neked is van visszafizethetetlen hiteled? Eleged van már

abból, hogy púpként kell viselned, és csak nő a hátadon? Segítségünkkel  a terhet lassanként leteheted, tudunk mutatni végleges rendezési megoldást >>

 

idekattintva lépj kapcsolatba velünk! Katt a linkre!

  

Az információ legyen Veled! Hitelsakkmatt

{loadposition feliratkozas}

{jcomments on}

 

 

 

 

 

 

Varga-Damm Andrea 

Kapcsolódó cikkek

28

júl
Adósságrendezés, végrehajtás

INKASSZÓ – Javult a helyzet!

Az INKASSZÓ, mint népellenes végrehajtási eszköz …bár a szabályai javultak!   Talán mindannyiunk életében eljött már az a pillanat, mikor egy bosszantó inkasszóval találtuk szembe magunkat. Nem fértünk a pénzünkhöz, a bank önhatalmúlag zárolta, s sok ember ezt megfejelve még azzal is szembesül, hogy semmilyen mentes részhez, azaz egy Ft-hoz NEM fér hozzá a számlájáról! De így […]

26

júl
Adósságrendezés, végrehajtás

Áremelkedések – Brutális következmények

Ha éppen csak túlélni próbálsz, biztosan rontasz a helyzeten!   Egyes becslések szerint ebben a két évben úgy feltorlódtak az árverésre váró ingatlanok, hogy most közel 30.000 ilyen ház vagy lakás várakozik arra, hogy árverésre bocsássák. Ezt előzi meg a becsérték megállapítása, melynek során a végrehajtó a helyi önkormányzattól kikéri a becsértéket.  Ha alacsony a becsérték, akkor[…]

29

jún
árverés, végrehajtás

LICITHÁBORÚ – feltűnt a kilakoltatás veszélye!

Licit van, iparkodj!   Ez a helyzet egy árveréskor alakul ki. Ezt előzi meg a becsérték megállapítása, melynek során a végrehajtó a helyi önkormányzattól kikéri a becsértéket. Ezt a helyi, építéshatósági ember végzi el. Hol személyesen -szerencsés esetben-, hol pedig az íróasztala mögül. Ilyenkor, sőt a legtöbb esetben fals eredményt adnak ki, ami korántsem vicces! Ha alacsony[…]

12

máj
árverés, végrehajtás

Becsérték – mire figyelj oda, ha megállapítják?

BECSÉRTÉK – ÁRVERÉS Mi az a becsérték, milyen életbevágó szerepe van, miért árveréseknél jelenik meg, és ki állapítja meg? Haladjunk sorban. 1. A becsérték az az érték, ami az ingatlan aktuális piaci értékét határozza meg. Persze a becsérték megállapítása sajnos a legtöbb esetben fals értékeken alapul.   2. A szerepe abban rejlik egyrészt, hogy a végrehajtó mikor[…]

21

ápr
Adósság behajtása, végrehajtás

Minden, ami végrehajtás! Erre tessék vigyázni!

MIT tehet meg egy végrehajtó, ha elindult a végrehajtás?   Sajnos, sok mindent! Több eszköze is van egy végrehajtónak, ha egy tartozásban végrehajtást kérnek.   Eszközök: -Foglalás, -Inkasszó, -Letiltás, -Vállalkozás vh. alá vonása, -Árverés.   Utóbbi a végső eszköz, akkor nyúl ehhez a végrehajtó, ha már egy ideje a letiltás folyik, de nem látszik az adott tartozás[…]

12

ápr
végrehajtás

Saját magunktól letiltani?? Van ilyen?

Letiltás saját magunktól? Hogyan??!   Felmerült egy kérdés Facebook oldalunkon (https://www.facebook.com/csokkentes.hitelmentes) , mely igazán érdekesnek ígérkezik. Lássuk!   “Valószínűleg vannak mások is, akiket érdekel egy korrekt válasz az alább vázolt problémára. Ha bírósági végrehajtó, egy jogos, bíróság által megítélt követeléssel kapcsolatban nekem, mint KATA-s egyéni vállalkozónak küld egy letiltásról szóló felszólítást, aminek az a lényege, hogy a[…]