Várható a Kúria jogegységi döntése az Európai Bírósági döntésre

Hogyan befolyásolja az Európai Bírósági döntés a devizás ügyeket?

Hogyan, és miben tudod felhasználni az Eu-s döntést a javadra?

Szeptember 28.-án, pénteken ül össze a Kúria, hogy egyeztessen, és átültesse az Európai Bírósági ítéletet a hazai joggyakorlatba. Tehát kiderül, hogy a perekkel mire mennek a devizások, hogyan fog a bírói gyakorlatban megvalósulni az, amit az Eu-s döntésből már tudunk.

Miben tud segíteni? Van értelme perelni, mert az Eu-s döntés kimondja, hogy a bíróságnak akkor is vizsgálnia kell a szerződésekben a tájékoztatási kötelezettség banki teljesítését, ha azt külön az ügyfél nem kérte, azaz hivatalból kell eljárnia.

Holnap, pénteken hoz tehát egy jogegységi döntést a Kúria, aminek kétféle eredménye lehet:

  1. az Eu-s bírósági döntést a várakozásnak, és elvárásoknak megfelelően értékein átülteti a joggyakorlatba, azaz így megtámogatja a devizás pereket, vagy
  2. ledegradálja, lealacsonyítja a jelentőségét, és akkor megint minden devizás ott tart, ahol jelenleg.

De nézzük tovább, és játsszunk el a gondolattal, hová lehet tartani, és hová lehet eljutni a kapott Eu-s bírósági döntéssel:

A cikket az ihlette, hogy segítsünk az Európai Bírósági döntés értelmezésében, olyan szempontból, hogy az a döntés, ami 2018. 09. 20.-án született meg az Európai Bíróságon devizahitel ügyben, az milyen mértékben, és milyen módon tudja befolyásolni a devizahiteleket?

Az Eu-s döntés, milyen hatással lesz a fogyasztók devizahitel problémáinak megoldási kedvére, és milyen megoldási esélyekkel indulhatnak vagy tovább a problémamegoldás útján, vagy neki ennek az útnak?

Az Eu-s bírósági döntés mennyiben befolyásolja a magyar bíróságok devizaügyekben folytatott gyakorlatát?

Ez több irányú is lehet, de a legfontosabb kérdés: mindenképpen vizsgálnia kell hivatalból a magyar bíróságoknak  azt, hogy az árfolyamkockázatnak a fogyasztókra terhelése az tisztességes volt-e, vagy sem? Ezt követően vizsgálnia kell a magyar bíróságoknak hivatalból azt is, hogy az ügyfeleket megfelelően tájékoztatta-e a bank? 

De nem csak ezt kellene vizsgálnia a magyar bíróságoknak, hanem azt is, hogy:

Mire kötötték a fogyasztók a szerződést? Mi volt ezzel a céljuk?

Alapvetően: egy megfizethető, az adott jövedelmi, vagyoni viszonyaikhoz a futamidő végéigegy törleszthető hitelt kapjanak a bankjuktól. Ezt a bank bizonyára tudta, és így folyósította ezt a kölcsönt, hogy az megfelelt ennek a fogyasztói elvárásnak.

Mit adott a bank?

Ehelyett a bank egy olyan megfizethetetlen konstrukciójú kölcsönt adott az ügyfeleknek a forinthitel helyett, amelyben gyakorlatilag már kódolva volt az, hogy az adós azt nem fogja tudni visszafizetni. Ehhez képest most nagy kérdés az, hogy erről tájékoztatta-e a bank az ügyfelét, vagy sem?

Álláspontunk szerint ilyen jellegű, ennyire részletes, és minden buktatóra kiterjedő felvilágosítást, ha úgy tetszik tájékoztatást nem adtak a bankok az ügyfeleiknek, mert

nem írták le, és nem mondták el azt, hogy benne van az a kockázat ebben a kölcsönben, hogy 3-szor annyit is vissza kell talán fizetni, és ennek megfelelően a havi törlesztőrészletek a kezdetihez képest a többszörösére is emelkedhetnek majd.

A bíróságoknak már kötelezően kell vizsgálniuk, hogy valóban volt-e ilyen alapos és részletekre kiterjedő ügyféltájékoztatás? Hangsúlyozzuk: itt már nem csak az árfolyamkockázat áthárításáról van szó, hanem arról, hogy egy olyan, összességében visszafizethetetlen konstrukciójú kölcsönről, amelynek veszélyeire nem figyelmeztette a bank az adóst.

Az Eu-s döntés egyéb szempontból is nagyon fontos:

Már az adósnak, vagy fogyasztónak nem kell bizonyítania azt, hogy mire is irányulhat ez a szerződés, és milyen felelősségük van a bankoknak e vonatkozásban.

Sajnálatos módon az elmúlt 10 év bírói gyakorlata azt is mutatja, hogy a bírói szervezeti rendszer bármikor, bármit képes felülírni. Bármilyen jogelvet hajlamos elvetni, ha megfelelő politikai érdekek ezt úgy kívánják. Ez egy tudományosan megalapozott tanulmányban is közzétett vélemény, az adóskamara jogászai írnak erről.

A jogi kiszolgáltatottság megakadályozása 

pedig csak és kizárólag úgy lehetséges, ha nem csak jogi úton harcolunk az igazunkért, hanem megtesszük azt, ami szükséges. A szerzők javasolják, hogy akár demonstráció, tüntetés útján is hangot adhatnak az emberek, és konzekvensen kérhetik a kormánytól az Európai Bíróság ítéletének végrehajtását. 100-200 ezer ember már kellő nyomatékot adhatna abbéli aggodalmának, hogy a bíróságok maradéktalanul eleget tesznek a bírósági ítéletnek.

De elképzelhető a demonstráció magyar berkekben? Nem igazán…

Erre példa van, több is. Pár lézengő devizás a Kossuth téren, egyéb helyeken. Az, ami ebben a kérdésben 10 év alatt nem valósult meg egyetlenegy alkalommal sem, ebből valószínűsíthető, hogy ezután sem fognak az emberek olyan mértékben össze, hogy tüntetésen összeverődjön a több százezres tömeg.

Ez a magyar valóság, és az, hogy oly mértékben félnek ettől, vagy attól: a bankjuktól, a faktor cégtől, a végrehajtótól, a bíróságtól, -mert egyrészt nem tudják, hogyan kell kezelni az ügyüket, abban milyen jogaik és kötelezettségeik vannak, másrészt az adóssággal küzdőket a hivatali folyamat megindulásának márcsak a gondolata is megrémíti, és főképp azokat, akik nem bírják megfelelő ütemben törleszteni a hiteleket, és az egyéb adósságaikat. Mindezen félelmek aztán rabul ejtik őket, és a szájukat kinyitni leginkább csak a különböző közösségi platformokon, írásban tudják. Ami nem, hogy előre vinné őket, de vissza is veti. Mert nem csak részben, de aktívan sehogysem dolgoznak azon, hogy megoldást találjanak a hiteleik problematikájában.

Milyen ítélet várható a perekben ezek után?

Ha tisztességesen, (és a hangsúly a “HA” szócskán van) akár a horvát, vagy szlovák bírói gyakorlatnak megfelelően követik a polgárjogi elveket, akkor csak egyfajta ítéletet lehetne hozni: igazat adnak a devizásoknak, és ezen jogelvek alapján elszámoltatják a bankokat. A felvett forintösszeggel, a felvett Thm-mel számolva adták ki a tartozást, és ehhez képest határozzák meg azt, hogy van-e tartozása az adósnak, vagy nincs?

A bíróságoktól minimálisan elvárható, hogy a jogelvek alapján számolják ki a kölcsönöket.

Mi jár vissza a bankoknak?

Úgy kellene számolni, azzal a Thm-mel, amit a bankok a szerződéskor kikötöttek. 4-5-6 %-kos Thm-ről van szó, és nem számolhatna fel a bank késedelmi kamatot, sem 15 %-kos emelt kamatot, sem árfolyamkockázatot beépítve. Fontos szerepet kap, és ismét fontos gondolnunk a számviteli törvényről, amelynek bizony fontos előírásai vannak, és amiket a devizás hiteleknél nem tartottak be, mert ha megtették volna, nem volna gond a devizával.

Korábbi írásom itt most nagyon is aktuális, olvasd el, miben tértek el a számviteli törvénytől, hogyan csaltak, mi történt valójában? >>

Fogadási csalás, az évezred egyenlegcsalása I. rész, katt!

Az évezred egyenlegcsalása II. rész, katt!


Mi hoz biztos, jelen idejű megoldást?

Tele van feltételes móddal a devizahitelek országos méretű megoldási ügye, ha a jogi oldalát vizsgáljuk. De a megegyezéses, nyer-nyer helyzetben már most van adu az adós kezébena bankkal, faktor céggel szemben, ami elég jó alap arra, hogy megszülessen a mindegyik fél számára a megnyugató megállapodás egy alacsonyabb tartozás összeg, és fontos, hogy az kamatmentessé is váljon! Ugyanis abbéli állapotában már a visszafizethető kategóriába esik.

Személyes szaktanácsadásra ITT tudsz jelentkezni. Még díjmentesen, de rövid időn belül, október közepéig várhatóan már ez is díjazott lesz. Tehát siess, foglalj időpontot, mert most még díjmentesen kapsz jogi tanácsot, és azt nem csak általánosságban tudod majd hasznosítani. Konkrét, és előremutató tanácsokat, és a hitelproblémák megoldási lehetőségeit kapod.

Katt ide az időpontért! Kérjük, hogy mellékelj telefonos elérhetőséget is, mert a nagy érdeklődésre tekintettel feltétlenül szükséges az időpontokat összeegyeztetni, tehát megbeszélést igényel! Időpont foglalás! Katt ide>>

Gyors és hatékony segítséget ITT kapsz>>töltsd ki, küldd be 🙂

Az információ legyen Veled! Hitelsakkmatt – 06304845236

Kapcsolódó cikkek

18

Sze
Eladósodás, Elévült!

ELÉVÜLT! Vagy mégsem?

Mit jelent ez a fogalom, mikor és mi lehet ELÉVÜLT?   Mi az ELÉVÜLÉS?   Fogalma: Az idő múlása jogilag behajthatatlanná teszi a pénzköveteléseket. Azaz a bíróság úton való érvényesíthetőségét zárja ki. Ha elévült a tartozásod, akkor bizonyítani is tudnod kell ezt a helyzetet. Többféle pénzkövetelést ismerünk:  Valamely szolgáltatásból eredőt: pl. telekommunikációs tartozások (ilyenek a telefonszámla, internet, […]

15

Sze
árverés, végrehajtás

Kifejezetten káros az adósoknak a végrehajtási törvénymódosítás!

2020: Milyen súlyos, és hátrányos változtatások történtek a végrehajtási törvényben?   Már talán mindenki tudja, olvasott vagy hallott róla, hogy változások történtek idén nyáron a végrehajtási törvényben. Több szerkezeti változást hoztak, amik súlyosbíthatják a már eleve súlyos eljárást, és a végkimenetel, az ingatlan árverése viszonylag hamar befejeződhet.   Végrehajtási törvény változásai   Beszéljenek a számok. Július 2-án[…]

09

Sze
Adósságterhek, végrehajtás

Ébresztő!

Hogyan zárd végleg az adósságokat folyamatos támogatás mellett?     Ha ilyen a gondolkodásmód, akkor baj van…   Úgy érzed, egyedül vagy. A gondjaiddal, problémákkal, a mindig megújuló napi kihívásokkal. Egyedül, csak te és veled szemben a világ. Támasz, biztatás, segítség nélkül. A problémák csak úgy jönnek, és nem múlnak el, maradnak míg meg nem oldod. Ezek[…]

26

aug
Adósságrendezés, Adósságterhek

“De mégis, hogy áll az ügyem??!”

Avagy hogyan kezeljük az adósságrendezés alatt álló ügyeket?   Kik vagyunk mi?   Adóssághelyzeteket kezelők, ebben segítők vagyunk, tudunk segíteni adósságok csökkentésében, azok végleges rendezésében. Nagyon fontosnak tartjuk az adóssághelyzetek részletekbe belemenő átbeszélését, a teljes adósság történet visszakövetését, mert érdemi, szakértői megoldás felállításához erre feltétlenül szükség van!  Sokan azt gondolják, hogy bármiféle séma ráhúzható a különböző helyzetekre.[…]

18

aug
Adósságrendezés, végrehajtás, végrehajtási moratórium

Újra indulhatnak a kilakoltatások – Hogyan tovább?

A végrehajtási moratórium vége – 2020.07. 01. (?)   A kormány által előterjesztett törvényjavaslat nem tisztázza érthetően a kilakoltatásokra és végrehajtásokra vonatkozó szabályokat. A veszélyhelyzet idejére az 57/2020. (III. 23.) Kormányrendelet átmenetileg felülírta a végrehajtási törvény több rendelkezését, ezt nevezték végrehajtási moratóriumnak. A védelem tervezett határideje azonban 2020. december 31.-e volt még idén márciusban, amikor a veszélyhelyzetet[…]

15

aug
Adósságrendezés, Megoldási javaslatok

Egy tartozás hitel, vagy kölcsön? Adósságrendezés: Mediátor, vagy Alkusz?

Fontos fogalmak, tegyük helyre ezeket! Visszatérő olvasónként tudhatod, hogy tudunk segíteni adósságok csökkentésében, azok végleges rendezésében. Ha még nem olvastál rólunk, akkor most szólok. 🙂 Hogy az adósságrendezési, csökkentési folyamat eredménye minél jobb lehessen, ehhez a konkrét adósság helyzetben az érdemi megoldás felállításához szükséges a részletek ismerete, mert NINCS két egyforma adósság helyzet. Sokan azt gondolják, hogy[…]