Milyen tévhitek, téves gondolatok, meggyőződések keringenek az Elévülésekhez fűződően?
TÉVHITEK
Főbb ilyen területek, ahol tévhitek keringenek:
- Perek – halasztó hatályuk van?
- Adósságcsökkentések – megegyezés
- Elévülések: 1. Tartozás/követelés elévülése; 2. Végrehajtási jog elévülése
- Mokk – Fizetési Meghagyás
- Inkasszó
- Kinek tartozunk?
- Moratórium
- Eladom/Megtartom?
Fentiek azok a legfőbb, legnagyobb adósságokhoz kapcsolódó területek, amelyek mindegyike akár életbe lép szépen sorban, ha valaki tartozik valamivel.
Milyen típusú tartozásokból erednek követelések? Ha elévülés-gyanús egy követelés, ezt feltétlenül tudni kell:
- Akár korábban felvett banki hitelből, amit felmondott a bank,
- Akár valaki által felhalmozott szolgáltatói díjakból (víz-, gáz-, villany tartozás),
- Akár befizetetlen telefonszámla, televízió, internet díjból,
- Akár valakinek valamikor kezesség nyújtása, majd később az adós nem fizetéséből,
- Akár valakinek nyújtott jelzálogkötelezettségből (amikor adjuk a nevünkön lévő ingatlant fedezetként), ami mögött a hitelt felmondták,
- Akár egykor valamely banknál nyitott és vezetett folyószámla, s azon felgyűlt költségekből,
- Akár magánszemély felé fennálló tartozásból,
- Akár egy korábbi hitelfelvételnél kezesként bevont ismerősök által végrehajtásra adott összegből.
Látható, hogy több ponton is keletkezhet könnyedén bárki számára kisebb, nagyobb, vagy hatalamas tartozás. Attól függően, hogy az a bizonyos követelés miből is keletkezett, ennek fontos szerepe az ELÉVÜLÉS bizonyításában, illetve a behajtási folyamat másképp zajlik akkor, ha egy bizonyos követelésben például jelzálogkötelezettként veszünk részt.
Sorra veszem a fenti számozott területeket, hogy azokról milyen TÉVHITEK keringenek?
Ebben a cikkemben a 3. pont következik:
- Elévülések: 1. Tartozás/követelés elévülése; 2. Végrehajtási jog elévülése
1. Tartozás/követelés elévülése;
Mi az “elévülés”, miért kell foglalkozni vele?
Egyre több embert foglalkoztat, egyre szélesebb körben ismert fogalom az elévülés. Főképp napjainkban buknak ki a régi, már elfeledett tartozások. A faktor cégek ráfanyalodnak a moratórium védelme miatt arra, hogy a régebben “bevásárolt” követelések közül hajtsanak be. Amíg moratórium van, addig felmondott hitel viszont nincs, ezért olyan tartozásokkal próbálkoznak, amik már jócskán a múltban keletkeztek, ők meg ezeket korábban vásárolták fel.
Mit takar az elévülés? Miért érdemes odafigyelni rá? Milyen tévhitek övezik?
Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy elévüléssel van dolgunk?
Ezernyi kérdés lengi körül és az első ránézésre elévültnek hitt tartozás egyáltalán nem biztos, hogy az is. Miért? Mert nem egyértelmű, nem fekete, vagy fehér kérdés, ha valamivel szemben felmerül az elévülés lehetősége. Vissza kell követni az elévülés gyanús követelés útját: hol járt, kik kezelésében, abban mit küldtek, hogyan, stb. Éppen ezért több írásom fog a témáról szólni, érdemes visszalátogatni. 🙂
Rengeteg szempont
Számtalan szálon futhat egy korábbi hitelfelvételből, vagy közüzemi, illetve kommunikációs szolgáltató felé fennálló tartozásból eredő követelés. Számtalan “kézen” mehet keresztül az idők során, több engedményes, vagy akár egy vagy több végrehajtó kezén is. Ezek időbeli megvalósulása megtörheti az elévülést is.
Eközben persze az érintett adós körülményeiben is sok változás adódik, kisebb-nagyobb. Zajlik az élet, a tartozások némelyike feledésbe merül, vagy éppen tisztázatlan körülmények adódnak egy adott követelésben.
Fontos alaposan megvizsgálni az elévülésnek hitt ügyek részleteit. Máris befolyásolja az ügyek folyamatát egy lakcímváltozás, vagy az, ha egy követelés bár a végrehajtási szakaszba eljutott, de nem tud megvalósulni végrehajtási cselekmény bejelentett munkahely, vagy egyéb körülmény miatt.
Ilyenkor az adott követelés elévülési időszakának megfelelő szakasz hosszában a végrehajtási elévülést kell bizonyítani.
Más a megközelítés…
Tehát fontos az elévülés gyanús ügy háttér információinak pontos feltérképezése, mert ennek megfelelően kell kiválasztani és alkalmazni az annak megfelelő megközelítési módszert.
De ne szaladjunk előre!
Az ELÉVÜLÉS fogalma
Az elévülés lényege, hogy időmúlás következtében teszi behajthatatlanná a pénzbeli vagy más követelést. Ezen a fontos területen is mint másban, sok a tévhit. Ez a cikk ezekről szól.
- Tévhit – Az elévülés megszünteti a követelést
Talán a leggyakoribb tévhit annak gondolata, hogy az elévülés idejének leteltével a követelés megszűnik. Azaz, a tartozás típusának megfelelő elévülési idő eltelte nem jelenti automatikusan azt, hogy nem tartozunk, a követelés velünk szemben megszűnt. Az elévülés nem szünteti meg a követelést, hanem csupán a bírósági úton való érvényesíthetőségét zárja ki.
Ennek legfontosabb következménye, hogy ha elévült követelést teljesítünk, akkor azt nem követelhetjük vissza,hiszen a tartozás az elvi elévülési idővel nem szűnt meg.
Ennek alapján nem kell meglepődni, ha például elévült követelés kifizetésére irányuló felszólítást kapunk. A bírósági úton való jogérvényesítés kizártsága ugyanis nem zárja ki azt, hogy az elévült követelés jogosultja felszólító levelet küldjön az önkéntes teljesítés reményében. A bank, vagy faktor cég még a nagyon régi tartozásokat is követelheti egészen addig, amíg annak elévülését bírósági határozat ki nem mondja. Ez viszont nem önmagától értetődő, ezt az adósnak kell kezdeményeznie és végig vinnie a bírósági szakaszon.
2. Tévhit – Ha az elévülési idő eltelt, akkor az adós hátra dőlhet
Gyakori tévhit, hogy a tartozás elévülési idejének letelte után (1, 2, vagy 5 év) már nem kerülhet sor semmilyen jogi lépésre az adóssal szemben. Ennek témája kapcsolódik az 1. pontban részletezett tudnivalókhoz: A követelés elévülését a bíróság vagy más hatóság hivatalból nem vizsgálja, nem önjáró folyamat, ezért nem veszi figyelembe.
Tehát, ha az elévülésre az érintett nem hivatkozik az eljárás során, akkor születhet ellene marasztaló döntés és a tartozást be is hajthatják rajta. Eljárás lehet a Mokk-os fizetési meghagyás, amit a közjegyzői kamara egyik közjegyzője küld ki az adós részére, ami a végrehajtási eljárás előszobája.
Gyakori hiba, hogy ezzel a fizetési meghagyással az adós nem foglalkozik, nem mond ellen időben a küldő közjegyzőnél-15 napon belül, ami nem munkanap!-, így jogerős lesz a hivatalos eljárás, így végrehajtó elé kerül az akár elévült követelés is.
Minden esetben ellent kell mondani, még akkor is, ha azt gondolja bárki, hogy a követelés már rég elévült. A közjegyző azonban nem vizsgálja, miben indult a fizetési meghagyás, elévült-e az adott követelés, amire az irányul, így amint jogerőssé válik, máris olyanért fizethetünk, amit ki sem kellene fizetni.
Szűk körben írja sok elő a törvény, hogy az elévülést hivatalból kell figyelembe venni. Ennek leggyakoribb példái a munkajogi igények.
Legközelebb a 3. pont: A végrehajtási jog elévülése – területén keringő tévhitek következnek. Nézz vissza! 🙂
Januárban több mint 50 millió forint maradt így ügyfeleink zsebében.
Ha a bankok megtanultak szorozni, akkor mi majd az osztásban jeleskedünk! >>ITT érdeklődhetsz az adósságcsökkentésről<<
Az alábbi videó segít abban, hogy tovább tisztuljon a kép az elévülés témakörében. A következő cikkben folytatom a tévhitek felsorolását, egyebek között, tarts velem akkor is!
Szeretettel, Andrea – Hitelsakkmatt Akadémia
