Sötét jövőt hoz a devizahitel törvény!

Sötét jövőt hoz a devizahitel törvény! => Hogyan kerültek meg egy törvényt a törvényalkotók?

Hogy végre a tények is napvilágot lássanak! I. rész

 

Törvénytelen lépések, eljárási hibák a törvényhozói oldalon, a devizahitel törvény hemzseg az alkotmányellenes pontoktól. Több, polgári törvénykönyvet sértő hibát tárunk fel cikkünkben.

Varga István, az MNB felügyelőbizottságának tagja szólal meg a Hír Tv hírblokkjában. Ezt a riportot vágatlanul adom közre írásos formában, méghozzá több okból!

  1. Mindenkinek, de főképp a devizahiteleseknek kötelező olvasmányként ajánlanám figyelmébe! Ennek miértje rögtön kiderül a cikk végigolvasása után, ezért ezt itt most nem is fejteném ki.
  2. Nagyon sok a félretájékoztatás ebben a témában napi szinten: a médiában, emberek egymás között, az internet világában.
  3. Ennek következményeként tömegek bizonytalanodnak el a saját életüket, a hitelüket érintő kérdésekben, megoldási esélyeik ezáltal radikálisan csökkennek, vagy minimálisra szűkültek.
  4. Fokozódik a létbizonytalanság érzete a megtévesztett, megvezetett deviza adósok között, ami eddig is jelen volt az életükben.

Minden olvasónktól kéretik a biztonsági övek bekapcsolása, mert száguldozni fogunk a tényfeltáró, és az igazságot hordozó információk sűrűjében!

Varga István, MNB felügyelőbizottsági tag nyilatkozata a devizahitel törvényről:

Műsorvezető (M): “Ön többekkel együtt azt állítja, hogy a kormány által javasolt elszámoltatási törvényjavaslat (ami mára már törvénnyé avanzsált) töredékét adná vissza a devizahiteleseknek, az adósoknak, mint amire lehetőségük volna. Mi alapján állítják ezt?”

Varga István (V.I.): “Egyszerű: szám, matematika, nem kell sokat gondolkodni rajta. Az árfolyamrés kb. 1,5 %-nyi mértékben befolyásolja az elszámolást, míg az árfolyam maga olyan 65-70 %-ban. Nos, ha a kettőt összevetjük, akkor érezzük, hogy ennek a súlya milyen csekély. Ami pedig a kamatemelésből adódó többlethatást jelenti, ez valóban nagyobb, adott esetben sokkal nagyobb a 1,5 %-nál, azonban az összárfolyam-hatáshoz képest még mindig ugyancsak csekély! Tehát az egész hatás nem méltó ahhoz a problémasúlyhoz, amit kezelni kell.”

Mv: “Akkor jól értem, hogy az Önök számításai szerint mondjuk kb. 60-70 %-kal kellene, hogy csökkenjenek a hitelek?”

V.I. “Hát ugye a kérdés most az, hogy kell, vagy nem kell csökkenni? Én úgy látom, hogy az emberek nem tudják kifizetni a jövőben, tehát az, hogy a jog csökkenti-e, vagy pedig a tehetetlenség, vagy képtelenség? ahhoz azt hiszem még mindig jobb, ha a jog teszi, sem pedig az a rengeteg család tönkremenetele, amely majd ennek következtében elé kerül.”

M.v: “De az Önök számításai szerint mennyivel?”

V.I. “Mi nem így számolunk. Mi az alapjogot nézzük. Ez az elszámolási törvénytervezet arról beszél, hogy nem volt adás-vétel, deviza adás-vétel. Ha én bemegyek egy cipőboltba, és nem veszek cipőt, akkor nekem nincsen cipőm. Ugyanakkor ez a törvénytervezet az adás-vétel helyébe betesz egy új fogalmat, mégpedig azt mondja: átszámítás. Ezek viszont nincsenek bent a szerződésekben! Tehát ebből adódóan itt egy akkora jogvita lesz a jövőben, hogy attól koldulunk!

M.v: “Ezt az árfolyamrés kapcsán kifogásolják, ugye?”

V.I. “Nem csak az árfolyamrés, hanem egyáltalán, de igen az árfolyamrés, mert ugye azt mondta a kúria, hogy tisztességtelen, azaz semmis az a tény, hogy nem volt adás-vételi szolgáltatás. De ha adás-vételi szolgáltatás nem volt, abból nem az árfolyamrés hiánya következik, hanem a deviza jelenlétének hiánya következik.

M.v: “A kormány akkor ezek szerint összejátszik a bankokkal, az adósok ellen?”

V.I. “Ez nem összejátszás, hanem egyszerűen egy értelmezés. Tehát én úgy látom, hogy a fogalmakkal nem vagyunk rendben, és hogy mennyire nem, arra nagyon egyszerű tán a válaszom, tekintve, hogy a devizaalapú kölcsön fogalmát, ugye a szerződés idején nem határozta meg a törvény. Majd később sem határozta meg. A múlt decemberben, 2013.-ban megújítottuk a hitelintézeti törvényt: akkor sem határoztuk meg! Hát nem lehet egy ilyen, egész társadalmat befolyásoló fogalmat definiálatlanul hagyni!

M.v.: “Hogyha nincs definíció, lehet egyáltalán jó törvényjavaslatot fogalmazni?”…s innen folytatom a következő részben! A java még hátra van! Gyere velünk továbbra is! 🙂

Buczkó Andrea

a hiteles tanácsadó

“Az információ legyen veled!”

{loadposition feliratkozas}

 

 

Kapcsolódó cikkek

18

Sze
Eladósodás, Elévült!

ELÉVÜLT! Vagy mégsem?

Mit jelent ez a fogalom, mikor és mi lehet ELÉVÜLT?   Mi az ELÉVÜLÉS?   Fogalma: Az idő múlása jogilag behajthatatlanná teszi a pénzköveteléseket. Azaz a bíróság úton való érvényesíthetőségét zárja ki. Ha elévült a tartozásod, akkor bizonyítani is tudnod kell ezt a helyzetet. Többféle pénzkövetelést ismerünk:  Valamely szolgáltatásból eredőt: pl. telekommunikációs tartozások (ilyenek a telefonszámla, internet, […]

15

Sze
árverés, végrehajtás

Kifejezetten káros az adósoknak a végrehajtási törvénymódosítás!

2020: Milyen súlyos, és hátrányos változtatások történtek a végrehajtási törvényben?   Már talán mindenki tudja, olvasott vagy hallott róla, hogy változások történtek idén nyáron a végrehajtási törvényben. Több szerkezeti változást hoztak, amik súlyosbíthatják a már eleve súlyos eljárást, és a végkimenetel, az ingatlan árverése viszonylag hamar befejeződhet.   Végrehajtási törvény változásai   Beszéljenek a számok. Július 2-án[…]

09

Sze
Adósságterhek, végrehajtás

Ébresztő!

Hogyan zárd végleg az adósságokat folyamatos támogatás mellett?     Ha ilyen a gondolkodásmód, akkor baj van…   Úgy érzed, egyedül vagy. A gondjaiddal, problémákkal, a mindig megújuló napi kihívásokkal. Egyedül, csak te és veled szemben a világ. Támasz, biztatás, segítség nélkül. A problémák csak úgy jönnek, és nem múlnak el, maradnak míg meg nem oldod. Ezek[…]

26

aug
Adósságrendezés, Adósságterhek

“De mégis, hogy áll az ügyem??!”

Avagy hogyan kezeljük az adósságrendezés alatt álló ügyeket?   Kik vagyunk mi?   Adóssághelyzeteket kezelők, ebben segítők vagyunk, tudunk segíteni adósságok csökkentésében, azok végleges rendezésében. Nagyon fontosnak tartjuk az adóssághelyzetek részletekbe belemenő átbeszélését, a teljes adósság történet visszakövetését, mert érdemi, szakértői megoldás felállításához erre feltétlenül szükség van!  Sokan azt gondolják, hogy bármiféle séma ráhúzható a különböző helyzetekre.[…]

18

aug
Adósságrendezés, végrehajtás, végrehajtási moratórium

Újra indulhatnak a kilakoltatások – Hogyan tovább?

A végrehajtási moratórium vége – 2020.07. 01. (?)   A kormány által előterjesztett törvényjavaslat nem tisztázza érthetően a kilakoltatásokra és végrehajtásokra vonatkozó szabályokat. A veszélyhelyzet idejére az 57/2020. (III. 23.) Kormányrendelet átmenetileg felülírta a végrehajtási törvény több rendelkezését, ezt nevezték végrehajtási moratóriumnak. A védelem tervezett határideje azonban 2020. december 31.-e volt még idén márciusban, amikor a veszélyhelyzetet[…]

15

aug
Adósságrendezés, Megoldási javaslatok

Egy tartozás hitel, vagy kölcsön? Adósságrendezés: Mediátor, vagy Alkusz?

Fontos fogalmak, tegyük helyre ezeket! Visszatérő olvasónként tudhatod, hogy tudunk segíteni adósságok csökkentésében, azok végleges rendezésében. Ha még nem olvastál rólunk, akkor most szólok. 🙂 Hogy az adósságrendezési, csökkentési folyamat eredménye minél jobb lehessen, ehhez a konkrét adósság helyzetben az érdemi megoldás felállításához szükséges a részletek ismerete, mert NINCS két egyforma adósság helyzet. Sokan azt gondolják, hogy[…]