Sötét jövőt hoz a devizahitel törvény! => Hogyan kerültek meg egy törvényt a törvényalkotók?
Hogy végre a tények is napvilágot lássanak! I. rész
Törvénytelen lépések, eljárási hibák a törvényhozói oldalon, a devizahitel törvény hemzseg az alkotmányellenes pontoktól. Több, polgári törvénykönyvet sértő hibát tárunk fel cikkünkben.
Varga István, az MNB felügyelőbizottságának tagja szólal meg a Hír Tv hírblokkjában. Ezt a riportot vágatlanul adom közre írásos formában, méghozzá több okból!
- Mindenkinek, de főképp a devizahiteleseknek kötelező olvasmányként ajánlanám figyelmébe! Ennek miértje rögtön kiderül a cikk végigolvasása után, ezért ezt itt most nem is fejteném ki.
- Nagyon sok a félretájékoztatás ebben a témában napi szinten: a médiában, emberek egymás között, az internet világában.
- Ennek következményeként tömegek bizonytalanodnak el a saját életüket, a hitelüket érintő kérdésekben, megoldási esélyeik ezáltal radikálisan csökkennek, vagy minimálisra szűkültek.
- Fokozódik a létbizonytalanság érzete a megtévesztett, megvezetett deviza adósok között, ami eddig is jelen volt az életükben.
Minden olvasónktól kéretik a biztonsági övek bekapcsolása, mert száguldozni fogunk a tényfeltáró, és az igazságot hordozó információk sűrűjében!
Varga István, MNB felügyelőbizottsági tag nyilatkozata a devizahitel törvényről:
Műsorvezető (M): “Ön többekkel együtt azt állítja, hogy a kormány által javasolt elszámoltatási törvényjavaslat (ami mára már törvénnyé avanzsált) töredékét adná vissza a devizahiteleseknek, az adósoknak, mint amire lehetőségük volna. Mi alapján állítják ezt?”
Varga István (V.I.): “Egyszerű: szám, matematika, nem kell sokat gondolkodni rajta. Az árfolyamrés kb. 1,5 %-nyi mértékben befolyásolja az elszámolást, míg az árfolyam maga olyan 65-70 %-ban. Nos, ha a kettőt összevetjük, akkor érezzük, hogy ennek a súlya milyen csekély. Ami pedig a kamatemelésből adódó többlethatást jelenti, ez valóban nagyobb, adott esetben sokkal nagyobb a 1,5 %-nál, azonban az összárfolyam-hatáshoz képest még mindig ugyancsak csekély! Tehát az egész hatás nem méltó ahhoz a problémasúlyhoz, amit kezelni kell.”
Mv: “Akkor jól értem, hogy az Önök számításai szerint mondjuk kb. 60-70 %-kal kellene, hogy csökkenjenek a hitelek?”
V.I. “Hát ugye a kérdés most az, hogy kell, vagy nem kell csökkenni? Én úgy látom, hogy az emberek nem tudják kifizetni a jövőben, tehát az, hogy a jog csökkenti-e, vagy pedig a tehetetlenség, vagy képtelenség? ahhoz azt hiszem még mindig jobb, ha a jog teszi, sem pedig az a rengeteg család tönkremenetele, amely majd ennek következtében elé kerül.”
M.v: “De az Önök számításai szerint mennyivel?”
V.I. “Mi nem így számolunk. Mi az alapjogot nézzük. Ez az elszámolási törvénytervezet arról beszél, hogy nem volt adás-vétel, deviza adás-vétel. Ha én bemegyek egy cipőboltba, és nem veszek cipőt, akkor nekem nincsen cipőm. Ugyanakkor ez a törvénytervezet az adás-vétel helyébe betesz egy új fogalmat, mégpedig azt mondja: átszámítás. Ezek viszont nincsenek bent a szerződésekben! Tehát ebből adódóan itt egy akkora jogvita lesz a jövőben, hogy attól koldulunk!“
M.v: “Ezt az árfolyamrés kapcsán kifogásolják, ugye?”
V.I. “Nem csak az árfolyamrés, hanem egyáltalán, de igen az árfolyamrés, mert ugye azt mondta a kúria, hogy tisztességtelen, azaz semmis az a tény, hogy nem volt adás-vételi szolgáltatás. De ha adás-vételi szolgáltatás nem volt, abból nem az árfolyamrés hiánya következik, hanem a deviza jelenlétének hiánya következik.
M.v: “A kormány akkor ezek szerint összejátszik a bankokkal, az adósok ellen?”
V.I. “Ez nem összejátszás, hanem egyszerűen egy értelmezés. Tehát én úgy látom, hogy a fogalmakkal nem vagyunk rendben, és hogy mennyire nem, arra nagyon egyszerű tán a válaszom, tekintve, hogy a devizaalapú kölcsön fogalmát, ugye a szerződés idején nem határozta meg a törvény. Majd később sem határozta meg. A múlt decemberben, 2013.-ban megújítottuk a hitelintézeti törvényt: akkor sem határoztuk meg! Hát nem lehet egy ilyen, egész társadalmat befolyásoló fogalmat definiálatlanul hagyni!
M.v.: “Hogyha nincs definíció, lehet egyáltalán jó törvényjavaslatot fogalmazni?”…s innen folytatom a következő részben! A java még hátra van! Gyere velünk továbbra is! 🙂
Buczkó Andrea
a hiteles tanácsadó
“Az információ legyen veled!”
{loadposition feliratkozas}
