Sötét jövőt hoz a devizahitel törvény!

Sötét jövőt hoz a devizahitel törvény! => Hogyan kerültek meg egy törvényt a törvényalkotók?

Hogy végre a tények is napvilágot lássanak! I. rész

 

Törvénytelen lépések, eljárási hibák a törvényhozói oldalon, a devizahitel törvény hemzseg az alkotmányellenes pontoktól. Több, polgári törvénykönyvet sértő hibát tárunk fel cikkünkben.

Varga István, az MNB felügyelőbizottságának tagja szólal meg a Hír Tv hírblokkjában. Ezt a riportot vágatlanul adom közre írásos formában, méghozzá több okból!

  1. Mindenkinek, de főképp a devizahiteleseknek kötelező olvasmányként ajánlanám figyelmébe! Ennek miértje rögtön kiderül a cikk végigolvasása után, ezért ezt itt most nem is fejteném ki.
  2. Nagyon sok a félretájékoztatás ebben a témában napi szinten: a médiában, emberek egymás között, az internet világában.
  3. Ennek következményeként tömegek bizonytalanodnak el a saját életüket, a hitelüket érintő kérdésekben, megoldási esélyeik ezáltal radikálisan csökkennek, vagy minimálisra szűkültek.
  4. Fokozódik a létbizonytalanság érzete a megtévesztett, megvezetett deviza adósok között, ami eddig is jelen volt az életükben.

Minden olvasónktól kéretik a biztonsági övek bekapcsolása, mert száguldozni fogunk a tényfeltáró, és az igazságot hordozó információk sűrűjében!

Varga István, MNB felügyelőbizottsági tag nyilatkozata a devizahitel törvényről:

Műsorvezető (M): “Ön többekkel együtt azt állítja, hogy a kormány által javasolt elszámoltatási törvényjavaslat (ami mára már törvénnyé avanzsált) töredékét adná vissza a devizahiteleseknek, az adósoknak, mint amire lehetőségük volna. Mi alapján állítják ezt?”

Varga István (V.I.): “Egyszerű: szám, matematika, nem kell sokat gondolkodni rajta. Az árfolyamrés kb. 1,5 %-nyi mértékben befolyásolja az elszámolást, míg az árfolyam maga olyan 65-70 %-ban. Nos, ha a kettőt összevetjük, akkor érezzük, hogy ennek a súlya milyen csekély. Ami pedig a kamatemelésből adódó többlethatást jelenti, ez valóban nagyobb, adott esetben sokkal nagyobb a 1,5 %-nál, azonban az összárfolyam-hatáshoz képest még mindig ugyancsak csekély! Tehát az egész hatás nem méltó ahhoz a problémasúlyhoz, amit kezelni kell.”

Mv: “Akkor jól értem, hogy az Önök számításai szerint mondjuk kb. 60-70 %-kal kellene, hogy csökkenjenek a hitelek?”

V.I. “Hát ugye a kérdés most az, hogy kell, vagy nem kell csökkenni? Én úgy látom, hogy az emberek nem tudják kifizetni a jövőben, tehát az, hogy a jog csökkenti-e, vagy pedig a tehetetlenség, vagy képtelenség? ahhoz azt hiszem még mindig jobb, ha a jog teszi, sem pedig az a rengeteg család tönkremenetele, amely majd ennek következtében elé kerül.”

M.v: “De az Önök számításai szerint mennyivel?”

V.I. “Mi nem így számolunk. Mi az alapjogot nézzük. Ez az elszámolási törvénytervezet arról beszél, hogy nem volt adás-vétel, deviza adás-vétel. Ha én bemegyek egy cipőboltba, és nem veszek cipőt, akkor nekem nincsen cipőm. Ugyanakkor ez a törvénytervezet az adás-vétel helyébe betesz egy új fogalmat, mégpedig azt mondja: átszámítás. Ezek viszont nincsenek bent a szerződésekben! Tehát ebből adódóan itt egy akkora jogvita lesz a jövőben, hogy attól koldulunk!

M.v: “Ezt az árfolyamrés kapcsán kifogásolják, ugye?”

V.I. “Nem csak az árfolyamrés, hanem egyáltalán, de igen az árfolyamrés, mert ugye azt mondta a kúria, hogy tisztességtelen, azaz semmis az a tény, hogy nem volt adás-vételi szolgáltatás. De ha adás-vételi szolgáltatás nem volt, abból nem az árfolyamrés hiánya következik, hanem a deviza jelenlétének hiánya következik.

M.v: “A kormány akkor ezek szerint összejátszik a bankokkal, az adósok ellen?”

V.I. “Ez nem összejátszás, hanem egyszerűen egy értelmezés. Tehát én úgy látom, hogy a fogalmakkal nem vagyunk rendben, és hogy mennyire nem, arra nagyon egyszerű tán a válaszom, tekintve, hogy a devizaalapú kölcsön fogalmát, ugye a szerződés idején nem határozta meg a törvény. Majd később sem határozta meg. A múlt decemberben, 2013.-ban megújítottuk a hitelintézeti törvényt: akkor sem határoztuk meg! Hát nem lehet egy ilyen, egész társadalmat befolyásoló fogalmat definiálatlanul hagyni!

M.v.: “Hogyha nincs definíció, lehet egyáltalán jó törvényjavaslatot fogalmazni?”…s innen folytatom a következő részben! A java még hátra van! Gyere velünk továbbra is! 🙂

Buczkó Andrea

a hiteles tanácsadó

“Az információ legyen veled!”

{loadposition feliratkozas}

 

 

Kapcsolódó cikkek

30

júl
Devizahitel, végrehajtás

Milyen formákat ölt az adósok kizsákmányolása?

Pénzügyi Káosz, vagy Ko?   A devizahiteles behúzással/csapdával látott napvilágot nagyon körvonalazottan, hogy meddig képes elmenni, milyen határokat tud feszegetni az, ha ezer milliárdok bezsebelése a cél. Ez a korántsem mellékes téma akkoriban, 2013.-2014. táján nagyon új volt még mindenkinek. Még az is szűz terület volt és ezáltal mindenki gyakorlatlan is volt abban, hogy a bankokkal szemben […]

29

júl
árverés, Devizahitel, végrehajtás

A bank téved! – Saját történetem III. rész

A végrehajtás felfüggesztve, lélegzetvételnyi idő, végre!   Ez az írás az én igaz történetem arról, amit a 2 devizahitelemmel átéltem 7 évvel ezelőtt. Minden egyes mozzanatra, és lelki teherre, sérelemre, és nyomásra úgy emlékszem, mintha tegnap történt volna. III. rész. Ha olvastad devizahiteles történetem I.ésII. részét, akkor elég, ha kicsit visszanyúlok az írásom befejező részéhez, hogy felvegyük az[…]

23

júl
Adósság behajtása, Adósságrendezés

Akkor most tisztázzuk!

Mi történne, ha magadra maradnál egy adósságrendezési folyamatban?   Vannak azok az emberek, akik mindent jobban tudnak. Vannak, akik meghallgatják mások véleményét, de azt teszik, amit saját maguk elképzeltek az adott helyzetben. Mások elfogadják mások véleményét, ha tudják, ők jobban értenek hozzá. Vannak, akik nem gondolkoznak, csakis a mások véleményére alapozva hozzák meg döntéseiket.  Ahány ember, annyiféle[…]

22

júl
Adósságrendezés

Mikkel nem kell számolnod, ha tudatosan adósságrendezel?

Milyen csapdákat kerülhetsz el egy jó döntéssel?   Talán furcsának találhatod, hogy a fordított verziót, a “mi NEM lesz, ha adósságrendezel” megközelítést használom. Bizonyos dolgokat könnyebb úgy behatárolni, hogy nem arról beszélünk, hogy azok milyenek, mi valósulhat meg, ha alkalmazzuk, hanem azt határozzuk meg, hogy milyenek nem, azaz “mi nem fog biztosan történni, ha adósságkezelsz?”   Mivel[…]

16

júl
Behajtó/végrehajtó, végrehajtás

Sokan összekeverik őket – pedig eltérőek a szerepkörök az adósságbehajtásban

Miben mások a behajtók és a végrehajtók?   Azt könnyebb meghatározni, hogy miben nagyon hasonlók: mindkét hivatalos fél a félelemre alapozva kommunikál, ijesztő hangnemben veszi fel a kapcsolatot az adósokkal, s nyugodtan mondhatom, hogy szinte mindenkinek feláll a szőr a hátán, ha velük kerül kapcsolatba saját akarata ellenére és netán együttműködést elérnie. Sajnos bevált gyakorlat lett a[…]

09

júl
adósság, végrehajtás

A megfélemlítés a kenyerük – Hogyan állj ellen?

Miért dolgoznak a követeléskezelők, végrehajtók nagy hatásfokkal?   Elterjedt módszer -pláne manapság-, hogy a bankok, követeléskezelők (akiknek a bankok eladják a tartozásokat), végrehajtók, bíróság, közjegyzők, egy szóval a hivatalos szervek a félelemre alapozva kommunikálnak: Ha be akarnak hajtani egy/több adósságot, Ha el akarnak érni valamit a lehető legrövidebb idő alatt, Ha olyan cselekvésre akarnak rávenni például adósokat,[…]