Sötét jövőt hoz a devizahitel törvény!

Sötét jövőt hoz a devizahitel törvény! => Hogyan kerültek meg egy törvényt a törvényalkotók?

Hogy végre a tények is napvilágot lássanak! I. rész

 

Törvénytelen lépések, eljárási hibák a törvényhozói oldalon, a devizahitel törvény hemzseg az alkotmányellenes pontoktól. Több, polgári törvénykönyvet sértő hibát tárunk fel cikkünkben.

Varga István, az MNB felügyelőbizottságának tagja szólal meg a Hír Tv hírblokkjában. Ezt a riportot vágatlanul adom közre írásos formában, méghozzá több okból!

  1. Mindenkinek, de főképp a devizahiteleseknek kötelező olvasmányként ajánlanám figyelmébe! Ennek miértje rögtön kiderül a cikk végigolvasása után, ezért ezt itt most nem is fejteném ki.
  2. Nagyon sok a félretájékoztatás ebben a témában napi szinten: a médiában, emberek egymás között, az internet világában.
  3. Ennek következményeként tömegek bizonytalanodnak el a saját életüket, a hitelüket érintő kérdésekben, megoldási esélyeik ezáltal radikálisan csökkennek, vagy minimálisra szűkültek.
  4. Fokozódik a létbizonytalanság érzete a megtévesztett, megvezetett deviza adósok között, ami eddig is jelen volt az életükben.

Minden olvasónktól kéretik a biztonsági övek bekapcsolása, mert száguldozni fogunk a tényfeltáró, és az igazságot hordozó információk sűrűjében!

Varga István, MNB felügyelőbizottsági tag nyilatkozata a devizahitel törvényről:

Műsorvezető (M): “Ön többekkel együtt azt állítja, hogy a kormány által javasolt elszámoltatási törvényjavaslat (ami mára már törvénnyé avanzsált) töredékét adná vissza a devizahiteleseknek, az adósoknak, mint amire lehetőségük volna. Mi alapján állítják ezt?”

Varga István (V.I.): “Egyszerű: szám, matematika, nem kell sokat gondolkodni rajta. Az árfolyamrés kb. 1,5 %-nyi mértékben befolyásolja az elszámolást, míg az árfolyam maga olyan 65-70 %-ban. Nos, ha a kettőt összevetjük, akkor érezzük, hogy ennek a súlya milyen csekély. Ami pedig a kamatemelésből adódó többlethatást jelenti, ez valóban nagyobb, adott esetben sokkal nagyobb a 1,5 %-nál, azonban az összárfolyam-hatáshoz képest még mindig ugyancsak csekély! Tehát az egész hatás nem méltó ahhoz a problémasúlyhoz, amit kezelni kell.”

Mv: “Akkor jól értem, hogy az Önök számításai szerint mondjuk kb. 60-70 %-kal kellene, hogy csökkenjenek a hitelek?”

V.I. “Hát ugye a kérdés most az, hogy kell, vagy nem kell csökkenni? Én úgy látom, hogy az emberek nem tudják kifizetni a jövőben, tehát az, hogy a jog csökkenti-e, vagy pedig a tehetetlenség, vagy képtelenség? ahhoz azt hiszem még mindig jobb, ha a jog teszi, sem pedig az a rengeteg család tönkremenetele, amely majd ennek következtében elé kerül.”

M.v: “De az Önök számításai szerint mennyivel?”

V.I. “Mi nem így számolunk. Mi az alapjogot nézzük. Ez az elszámolási törvénytervezet arról beszél, hogy nem volt adás-vétel, deviza adás-vétel. Ha én bemegyek egy cipőboltba, és nem veszek cipőt, akkor nekem nincsen cipőm. Ugyanakkor ez a törvénytervezet az adás-vétel helyébe betesz egy új fogalmat, mégpedig azt mondja: átszámítás. Ezek viszont nincsenek bent a szerződésekben! Tehát ebből adódóan itt egy akkora jogvita lesz a jövőben, hogy attól koldulunk!

M.v: “Ezt az árfolyamrés kapcsán kifogásolják, ugye?”

V.I. “Nem csak az árfolyamrés, hanem egyáltalán, de igen az árfolyamrés, mert ugye azt mondta a kúria, hogy tisztességtelen, azaz semmis az a tény, hogy nem volt adás-vételi szolgáltatás. De ha adás-vételi szolgáltatás nem volt, abból nem az árfolyamrés hiánya következik, hanem a deviza jelenlétének hiánya következik.

M.v: “A kormány akkor ezek szerint összejátszik a bankokkal, az adósok ellen?”

V.I. “Ez nem összejátszás, hanem egyszerűen egy értelmezés. Tehát én úgy látom, hogy a fogalmakkal nem vagyunk rendben, és hogy mennyire nem, arra nagyon egyszerű tán a válaszom, tekintve, hogy a devizaalapú kölcsön fogalmát, ugye a szerződés idején nem határozta meg a törvény. Majd később sem határozta meg. A múlt decemberben, 2013.-ban megújítottuk a hitelintézeti törvényt: akkor sem határoztuk meg! Hát nem lehet egy ilyen, egész társadalmat befolyásoló fogalmat definiálatlanul hagyni!

M.v.: “Hogyha nincs definíció, lehet egyáltalán jó törvényjavaslatot fogalmazni?”…s innen folytatom a következő részben! A java még hátra van! Gyere velünk továbbra is! 🙂

Buczkó Andrea

a hiteles tanácsadó

“Az információ legyen veled!”

{loadposition feliratkozas}

 

 

Kapcsolódó cikkek

28

máj
Adósságterhek, Letiltás, végrehajtás

Oppá! Letiltás újra és újra ugyanabban a tartozásban?!

Hogyan tudod kideríteni, mi is a helyzet?   Elvégre nem vagyunk “fejős tehenek”, akiknek lépten-nyomon néznek bennünket! Ugyanis ránk, állampolgárokra gyakran tekintenek így a bankok, biztosítók, és még sorolhatnám. Ha csak az ún. pénzügyi tranzakciós illetékre gondolunk, amit szépen, ügyeskedve áthárítanak ránk fogyasztókra, ügyfeleikre a pénzintézetek, a bankkártyánk használata “ürügyén”.     A végrehajtási letiltás mikor elindul…   […]

22

máj
Adósságterhek, Segítségnyújtás, végrehajtás

Tartozásaim vannak! Pánikhangulat a tetőfokon

Nálad, hogy kezdődött?   Sokan, sokféleképpen élik meg azt a helyzetüket, ha adósságterheket cipelnek. Általános érzés viszont, hogy igazságtalanságot, rablást, elnyomást, dühöt, felháborodást vált ki belőlünk minden olyan fordulat, ami félelemkeltéssel kezdődik. Ez aztán lassanként. átcsap abba az állapotba, ami már megélhetésünket, netán a családi békét is fenyegeti. Olyan szélsőséges helyzetekké is tud fejlődni, amikor egyenesen az örökségünket,[…]

16

máj
Adósságterhek, végrehajtás

Adósságterhek, zűrzavar, káosz? Így tehetsz rendet, így segítünk mi!

“Teremts pénzügyi harmóniát!” címmel készítettem el legújabb videómat, ami az első, alapvető lépések megtételéről szól egy olyan, zűrzavaros adóssághelyzetben, amikor az emlékek megkoptak, halványan, vagy egyáltalán nem emlékezünk a tartozásunk összegére, és arra sem, hogy melyik pénzintézetnek is tartozunk egyáltalán. Néhányan rögtön heves érzelmekkel reagáltak megosztás után, és a hozzászólást olvasva rögtön láttam, hogy ez csupán a[…]

06

máj
Devizahitel, Hírek, Hitelmentés

Hírlevél – feliratkozás

  Segítség hitelekhez, anyagi terhekhez fűződő kérdésekben. Feliratkozásod mellé ajándék jár! Hitel Kisokos tanulmányunkat az űrlap elküldésével kapod kézhez, amiben minden kezdő segítség, fogalom benne van!   Célom, hogy pénzügyekhez kapcsolódó ismeretekben minél szélesebb körben, egyre tudatosabbak, és informáltabbak lehessenek az emberek, főképp ha adósságterheik is vannak. Szeretek gyakorlatias lenni, olyan témákkal foglalkozni, ami általánosan, felvilágosító jelleggel[…]

01

máj
válság, végrehajtás

Gazdasági összeomlásban adósságrendezés?! Ki hallott már ilyet!?

Vegyes fogadtatással vélekednek az emberek az adósságrendezéssel kapcsolatosan. Eddig is így volt, ezután is így lesz, és most, a járványhelyzetben is így van. Attól eltekintve, hogy felcsapnak néha heves érzelemből kimondott -akár meggondolatlan- vélemények is. Sokan sokféleképpen értékelik a mai helyzetet, az azonban biztos: vigyáznunk kell az egészségünkre, és ezt olyan módokon kell megtennünk, amit eddig még[…]

27

ápr
Elévült!, végrehajtás

Ez már rég ELÉVÜLT! Mégis tiltják…

Mikor évül el a végrehajtási jog? Gyakori eset, hogy nagyon régi követeléseknél mikor végrehajtás indul meg, felháborodva csapják össze kezüket az adósok, hogy: “De ez már többszörösen elévült tartozás! Milyen alapon tilt a végrehajtó?!!” Sajnos tudni kell, hogy akár ősrégi tartozás(ok)ról is van szó, de ha már végrehajtás indult el benne, akkor már nem a követelés elévüléséről[…]