Sötét jövőt hoz a devizahitel törvény!

Sötét jövőt hoz a devizahitel törvény! => Hogyan kerültek meg egy törvényt a törvényalkotók?

Hogy végre a tények is napvilágot lássanak! I. rész

 

Törvénytelen lépések, eljárási hibák a törvényhozói oldalon, a devizahitel törvény hemzseg az alkotmányellenes pontoktól. Több, polgári törvénykönyvet sértő hibát tárunk fel cikkünkben.

Varga István, az MNB felügyelőbizottságának tagja szólal meg a Hír Tv hírblokkjában. Ezt a riportot vágatlanul adom közre írásos formában, méghozzá több okból!

  1. Mindenkinek, de főképp a devizahiteleseknek kötelező olvasmányként ajánlanám figyelmébe! Ennek miértje rögtön kiderül a cikk végigolvasása után, ezért ezt itt most nem is fejteném ki.
  2. Nagyon sok a félretájékoztatás ebben a témában napi szinten: a médiában, emberek egymás között, az internet világában.
  3. Ennek következményeként tömegek bizonytalanodnak el a saját életüket, a hitelüket érintő kérdésekben, megoldási esélyeik ezáltal radikálisan csökkennek, vagy minimálisra szűkültek.
  4. Fokozódik a létbizonytalanság érzete a megtévesztett, megvezetett deviza adósok között, ami eddig is jelen volt az életükben.

Minden olvasónktól kéretik a biztonsági övek bekapcsolása, mert száguldozni fogunk a tényfeltáró, és az igazságot hordozó információk sűrűjében!

Varga István, MNB felügyelőbizottsági tag nyilatkozata a devizahitel törvényről:

Műsorvezető (M): “Ön többekkel együtt azt állítja, hogy a kormány által javasolt elszámoltatási törvényjavaslat (ami mára már törvénnyé avanzsált) töredékét adná vissza a devizahiteleseknek, az adósoknak, mint amire lehetőségük volna. Mi alapján állítják ezt?”

Varga István (V.I.): “Egyszerű: szám, matematika, nem kell sokat gondolkodni rajta. Az árfolyamrés kb. 1,5 %-nyi mértékben befolyásolja az elszámolást, míg az árfolyam maga olyan 65-70 %-ban. Nos, ha a kettőt összevetjük, akkor érezzük, hogy ennek a súlya milyen csekély. Ami pedig a kamatemelésből adódó többlethatást jelenti, ez valóban nagyobb, adott esetben sokkal nagyobb a 1,5 %-nál, azonban az összárfolyam-hatáshoz képest még mindig ugyancsak csekély! Tehát az egész hatás nem méltó ahhoz a problémasúlyhoz, amit kezelni kell.”

Mv: “Akkor jól értem, hogy az Önök számításai szerint mondjuk kb. 60-70 %-kal kellene, hogy csökkenjenek a hitelek?”

V.I. “Hát ugye a kérdés most az, hogy kell, vagy nem kell csökkenni? Én úgy látom, hogy az emberek nem tudják kifizetni a jövőben, tehát az, hogy a jog csökkenti-e, vagy pedig a tehetetlenség, vagy képtelenség? ahhoz azt hiszem még mindig jobb, ha a jog teszi, sem pedig az a rengeteg család tönkremenetele, amely majd ennek következtében elé kerül.”

M.v: “De az Önök számításai szerint mennyivel?”

V.I. “Mi nem így számolunk. Mi az alapjogot nézzük. Ez az elszámolási törvénytervezet arról beszél, hogy nem volt adás-vétel, deviza adás-vétel. Ha én bemegyek egy cipőboltba, és nem veszek cipőt, akkor nekem nincsen cipőm. Ugyanakkor ez a törvénytervezet az adás-vétel helyébe betesz egy új fogalmat, mégpedig azt mondja: átszámítás. Ezek viszont nincsenek bent a szerződésekben! Tehát ebből adódóan itt egy akkora jogvita lesz a jövőben, hogy attól koldulunk!

M.v: “Ezt az árfolyamrés kapcsán kifogásolják, ugye?”

V.I. “Nem csak az árfolyamrés, hanem egyáltalán, de igen az árfolyamrés, mert ugye azt mondta a kúria, hogy tisztességtelen, azaz semmis az a tény, hogy nem volt adás-vételi szolgáltatás. De ha adás-vételi szolgáltatás nem volt, abból nem az árfolyamrés hiánya következik, hanem a deviza jelenlétének hiánya következik.

M.v: “A kormány akkor ezek szerint összejátszik a bankokkal, az adósok ellen?”

V.I. “Ez nem összejátszás, hanem egyszerűen egy értelmezés. Tehát én úgy látom, hogy a fogalmakkal nem vagyunk rendben, és hogy mennyire nem, arra nagyon egyszerű tán a válaszom, tekintve, hogy a devizaalapú kölcsön fogalmát, ugye a szerződés idején nem határozta meg a törvény. Majd később sem határozta meg. A múlt decemberben, 2013.-ban megújítottuk a hitelintézeti törvényt: akkor sem határoztuk meg! Hát nem lehet egy ilyen, egész társadalmat befolyásoló fogalmat definiálatlanul hagyni!

M.v.: “Hogyha nincs definíció, lehet egyáltalán jó törvényjavaslatot fogalmazni?”…s innen folytatom a következő részben! A java még hátra van! Gyere velünk továbbra is! 🙂

Buczkó Andrea

a hiteles tanácsadó

“Az információ legyen veled!”

{loadposition feliratkozas}

 

 

Kapcsolódó cikkek

28

júl
Adósságrendezés, végrehajtás

INKASSZÓ – Javult a helyzet!

Az INKASSZÓ, mint népellenes végrehajtási eszköz …bár a szabályai javultak!   Talán mindannyiunk életében eljött már az a pillanat, mikor egy bosszantó inkasszóval találtuk szembe magunkat. Nem fértünk a pénzünkhöz, a bank önhatalmúlag zárolta, s sok ember ezt megfejelve még azzal is szembesül, hogy semmilyen mentes részhez, azaz egy Ft-hoz NEM fér hozzá a számlájáról! De így […]

26

júl
Adósságrendezés, végrehajtás

Áremelkedések – Brutális következmények

Ha éppen csak túlélni próbálsz, biztosan rontasz a helyzeten!   Egyes becslések szerint ebben a két évben úgy feltorlódtak az árverésre váró ingatlanok, hogy most közel 30.000 ilyen ház vagy lakás várakozik arra, hogy árverésre bocsássák. Ezt előzi meg a becsérték megállapítása, melynek során a végrehajtó a helyi önkormányzattól kikéri a becsértéket.  Ha alacsony a becsérték, akkor[…]

29

jún
árverés, végrehajtás

LICITHÁBORÚ – feltűnt a kilakoltatás veszélye!

Licit van, iparkodj!   Ez a helyzet egy árveréskor alakul ki. Ezt előzi meg a becsérték megállapítása, melynek során a végrehajtó a helyi önkormányzattól kikéri a becsértéket. Ezt a helyi, építéshatósági ember végzi el. Hol személyesen -szerencsés esetben-, hol pedig az íróasztala mögül. Ilyenkor, sőt a legtöbb esetben fals eredményt adnak ki, ami korántsem vicces! Ha alacsony[…]

12

máj
árverés, végrehajtás

Becsérték – mire figyelj oda, ha megállapítják?

BECSÉRTÉK – ÁRVERÉS Mi az a becsérték, milyen életbevágó szerepe van, miért árveréseknél jelenik meg, és ki állapítja meg? Haladjunk sorban. 1. A becsérték az az érték, ami az ingatlan aktuális piaci értékét határozza meg. Persze a becsérték megállapítása sajnos a legtöbb esetben fals értékeken alapul.   2. A szerepe abban rejlik egyrészt, hogy a végrehajtó mikor[…]

21

ápr
Adósság behajtása, végrehajtás

Minden, ami végrehajtás! Erre tessék vigyázni!

MIT tehet meg egy végrehajtó, ha elindult a végrehajtás?   Sajnos, sok mindent! Több eszköze is van egy végrehajtónak, ha egy tartozásban végrehajtást kérnek.   Eszközök: -Foglalás, -Inkasszó, -Letiltás, -Vállalkozás vh. alá vonása, -Árverés.   Utóbbi a végső eszköz, akkor nyúl ehhez a végrehajtó, ha már egy ideje a letiltás folyik, de nem látszik az adott tartozás[…]

12

ápr
végrehajtás

Saját magunktól letiltani?? Van ilyen?

Letiltás saját magunktól? Hogyan??!   Felmerült egy kérdés Facebook oldalunkon (https://www.facebook.com/csokkentes.hitelmentes) , mely igazán érdekesnek ígérkezik. Lássuk!   “Valószínűleg vannak mások is, akiket érdekel egy korrekt válasz az alább vázolt problémára. Ha bírósági végrehajtó, egy jogos, bíróság által megítélt követeléssel kapcsolatban nekem, mint KATA-s egyéni vállalkozónak küld egy letiltásról szóló felszólítást, aminek az a lényege, hogy a[…]