Semmis lesz az adósmentő törvény?

 Jogellenes az Európai Bizottság szerint is a XXXVIII. “adósmentő törvény”!

Visszamenőleg semmissé nyilváníthatják az “adósmentő” törvényt?

 

 

Dr. Léhmann György elment egészen Brüsszelig, és Jean-Claude Juncker úrnak, az Európai Bizottság Elnökének írt levelében beszámolt a devizahitelekkel kapcsolatos magyarországi jogi helyzetről! 

Érdemi választ is kapott az Európa Bizottság Jogérvényesítési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság egységvezetőjétől az Elnök Úr nevében. A válaszlevelet cikkünk alján találod!

Léhmann Úr arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavaly nyáron az elfogadott devizaadós-mentő, vagy “bankmentő” törvény nemcsak az alkotmányt, hanem az európai uniós jogot is sérti, egyben korlátozza a panaszosok hozzáférését az igazságszolgáltatáshoz.

 „A levelében megfogalmazott érvek előzetes értékelése alapján úgy tűnik, hogy valóban az unós jog helytelen átültetésére vagy értelmezésére vonatkozó, tagállammal szembeni panasz esete áll fenn.”

    – megállapítást tette az Európai Bizottság Jogérvényesítési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság egységvezetője, valamint azt is közölte, hogy az Európa Bizottság értékeli panaszát.

 Ennek okán Dr. Léhmann György azt javasolja a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződés minden adósának, egyéb érdekeltjének, hogy a panasz elbírálásáig erre hivatkozással is semmiféle nyilatkozatot ne tegyenek egyetlen banki felhívásra sem.

Nagyon úgy tűnik, hogy az Európai Unió alaptörvényébe ütközik az általa fércműnek titulált adósmentő jogszabály, ami az alapja a jelenleg javában zajló elszámolásnak, forintosításnak. Később pedig, ha az Európai Bizottság ezt majd valóban ki is mondja, annak drámai következményei lehetnek.


  Mivel egyértelmű, hogy az Európai Bizottság vizsgálja a benyújtott panaszát, Dr. Léhmann György viszi tovább a pereit.

“Az uniós jogszabályok megkerülésével nem lehet „erőszakosan” elszámolni, forintosítani –vélekedik a jogász. – Az általam várt európai bizottsági döntés ennek a jogalapját döntheti romba, ez visszamenőlegesen érvénytelenítheti az egész elszámolást, forintosítást. 

Meg kéne ezt fontolni alaposan a kormánynak és akár most, azonnal felfüggeszteni az elszámolást és forintosítást, ha nem akar hülyét csinálni magából. Magyarországon lehet bármilyen törvényt alkotni, azt a bíróságokra kényszeríteni, sőt, akár Alkotmánybírósággal is elfogadtatni, de az emberek százezreit tönkretevő, valójában éppen hogy bankmentő csalássorozathoz az Európai Unió nem fog asszisztálni…” -írja a Somogy Line.

A devizahitel-szerződések tele vannak további, bírósági vizsgálatra váró tisztességtelen pontokkal Léhmann György szerint, egy korrekt elszámolás előtt ezeket mind ki kéne belőle iktatni és azt követően meghatározni, mennyivel tartozik az adós, mit követelhet a bank.

  1. Először tegyük rendbe  jogilag, törvényes alapokra helyezve a kölcsönszerződést, ahogy a Luxemburgi bírósági ítélet is előírja. Ez ellen nagyon élesen kell fellépni! Az adós nem írja alá a forintosítást, hogyan lenne akkor ebből szerződés? Ebből az életben nem lesz szerződés! 
  2. Elszámolás kit érdekel komolyan? De mi alapján tudná a számokat, az összegszerűségről fogalmunk sem lehet,  a bank a számítást nem tudhatja, még tele van hibákkal a szerződés, a zsák tele van még rohadt krumplival, először azt ki kellene válogatni!

<<Mit kell csinálnom ahhoz, hogy törvényes keretek között, jogaimhoz igazított, tisztességes elszámolást kapjak?>>


  Nézzünk kicsit távolabb, és haladjunk Dr. Léhmann György sarkalatos gondolatai mentén. Ejtsünk néhány szót az árfolyamváltozás bankok által az adósra történő áthárításáról.

“2014. április 30-tól az Európa Bíróság döntése alapján minden olyan magyar nemzeti jogszabályt, vagy jogegységi határozati rendelkezést – 6/2013. PJE 1. pont – figyelmen kívűl kell hagyni, mely arra utal, hogy a szerződés elsődleges tárgyához tartozóan az árfolyamváltozásra vonatkozó egyedileg meg nem tárgyalt banki nyilatkozatok tisztességtelensége nem vizsgálható.

 Minden törvényszéki és más bíró is jól tudja a C-26/13. Curiai döntés után azt, hogy az árfolyamváltozásra vonatkozó banki tájékoztatás vizsgálandó bíróság által, és tisztességtelensége – érvénytelensége – az eddigi jogszabályok figyelmen kívűl hagyásával megállapítható.

….a Matolcsy féle Nemzetrontó Bank irányítása mellett folyamatban lévő, általam közönséges szélhámosságnak tekintendő

 elszámolása a bankoknak függetlenül a 2/2014 PJE 1. pontjában írt és jelenleg még hatályos rendelkezés alapján figyelembe sem veszi azt, hogy Luxemburgban, az Európa Bíróságnál egyáltalán nem természetes az, hogy tisztességtelen banki tájékoztatása ellenére az árfolyamváltozás terheit az adós viseli.”- fejti ki álláspontját a siófoki jogász.

 A kormányzati szereplők, tévesen értelmezik a kúriai állásfoglalást, az árfolyamkockázat sem minden esetben és teljes egészében az adóst terheli.

Dr. Léhmann György szerint arra sincs semmi garancia, hogy a most forintosított hitelek törlesztőrészlete később nem emelkedik ugyanúgy az egekbe (egy jegybanki kamatemelkedés következtében), mint ahogyan a svájci frank esetében történt.

Ezt egy korábbi cikkünkben részletesen felvázoltuk Dr. Léhmann György számításai, gondolatai alapján. Itt találod a cikket:

<<A forintosítással 2018.-ra 5-szörösére emelkedhetnek a törlesztőrészletek! I.>>

<<A forintosítással 2018.-ra 5-szörösére emelkedhetnek a törlesztőrészletek! II.>>


 

 <<Tisztességes elszámolást akarok a törvényes mértéknek megfelelő tartozás összeg megállapítását! Mit kell ehhez tennem?>>

 <<Írj nekünk, tanácsot kapsz!>>

 

 

A Somogy Line és Dr. Léhmann György nyomán szerkesztette : a Hitelsakkmatt

{loadposition feliratkozas}

 

Kapcsolódó cikkek

20

okt
Elévült!, Moratórium

Vigyázat! Kikukázzák az ELÉVÜLT tartozásokat

A moratórium egyértelmű következménye többek között a rengeteg ELÉVÜLT tartozás   Az már más kérdés, hogy felismeri-e valaki, hogy az a követelés, amivel megkeresték telefonon, levélben, az már nem jelent veszélyt sem anyagi, sem egyéb más szempontból. A moratórium ide s tova már 2,5 éve tart rendületlenül, védelmet adva egy csomó hitelszerződés rendszeres törlesztésére. Ez viszont, a […]

01

okt
Bank, Moratórium

Az egyiket január végéig, a másikat nyárig tolták ki…

A halogatás pénzügyi tartozás szempontjából most jó, vagy rossz?   Megint lehet fellélegezni, újabb jó pár hónap nyugi jön. Úgy néz ki, hogy a veszélyhelyzet további meghosszabbításra fog kerülni egészen 2022. január 1. napjáig. Ez azért fontos a végrehajtás alatt lévőknek, mert több dolog is a veszélyhelyzethez van igazítva. Az egyik ilyen a kilakoltatási moratórium. Ez most[…]

24

szept
Bank, Behajtó/végrehajtó

Ezért tanulj meg bank, faktor cég és végrehajtó nyelven!

De mi van a színfalak mögött? Oszd el kettővel, de legalábbis láss a hivatali kommunikáció mögé, ha vannak tartozásaid   “Bízz azokban, akik az igazságot keresik, és kételkedj azokban, akik már megtalálták!”   Dr. Ranschburgh Jenő, általam oly nagyra tartott gyermek pszicológus szakember szavai, aki sajnos már nincs közöttünk. De hogy kerül ide az ő neve? Mert[…]

22

szept
Adósságterhek, Behajtó/végrehajtó

Dr. Marczingós László – C-932/2019 EUB ítélet

Egy sajtótájékoztatón a tegnapi Európai Bírósági ítélet elemzése szerint…   Először a Demokratikus Koalíció képviselője szólalt meg, felsorakoztatva azokat az elképzeléseiket, amiket a megválasztásuk esetén életbe léptetnének: “10 éve annak, hogy a Fidesz meghozott törvényeivel lényegében a magyar családok és emberek tönkretétele mellett tette le a voksát. A Fidesz egy bűnös árfolyampolitikával ellehetetlenítette ezeket a szerződéseket, a családokat. […]

15

szept
Kamat, Moratórium

Hitelmoratórium – Ki maradjon a rendszerben, kinek káros maradni?

Van, akiknek már kifejezetten anyagi ráfizetés a moratórium   Szakértők szólaltak meg a témában, és számokkal is alátámasztották azt a helyzetet, kiknek éri meg, és kiknek már kifejezetten káros anyagilag, ha marad a moratórium rendszerében. A maradási, kikerülési szándékot mindenki 2021. 10. 31.-ig tudja jelezni a saját bankja felé.   Példa: egy személyi hitel tartozás moratórium alatt,[…]

07

szept
Kamat, végrehajtás

Win-win helyzet – Adunk és kapunk, ám értékben sokkal többet!

Végrehajtás alatti követelések – Ajánlat adás feltételei kötöttek, de megéri!   Mi adunk és kapunk is. De sokkal többet kapunk, értékesebbet, mint amit mi adunk a másik félnek.    De ne szaladjunk előre, mert látnunk kell az  win-win helyzetig elvezető út állomásait is.   Az adunk-kapunk folyamat gyakorlata Sokszor írtam arról, hogy egy adott felmondott követelés rendbetétele[…]