Panasz az Európai Bizottság felé, és az arra választ adó írás sorsa

Panasz az Európai Bizottság felé, és az arra választ adó írás sorsa

 

Két éve nyújtotta be panaszát Dr. Léhmann György az Európai Bizottság Elnöke felé, miszerint a 2014. július 04-én egyhangúlag megszavazott XXXVIII. törvény Uniós jogokat sért. A panasz hallgató fülekre talált, és jött a válasz 2016. október 27-én az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósága Vezetője – Veronica Manfredi – által küldött tájékoztatásban. 

Ezt Dr. Léhmann György leközölte a “Hazaárulás minden szinten” című írásában.

Ebben a cikkünkben mi is közreadjuk Dr. Léhmann György gondolatait a fentiekkel kapcsolatosan.

Az igazi persze az lenne, hogy ha azt is közölné Veronica Manfredi, hogy milyen tartalmú levelet melyik magyar hatóságnak küldték meg és ez a magyar hatóság milyen választ küldött. Már csak azért is, mert magyar emberek milliónak magánügyeivel kapcsolatosak ezek az iratok.

 Azt is el tudnám képzelni, ha mondjuk Dr. Morvai Krisztina, vagy  Szanyi Tibor időt szakítana arra, hogy a mai levélben közölt számok alapján mint európai parlamenti képviselő megnézné a Brüsszelben lévő iratokat és legalább a most említett két levelet honfitársaikkal közölnék. Nem tudom miért, de van egy olyan érzésem, hogy tetteikkel igazodnak azokhoz az országgyűlési képviselőkhöz, akiknek 2014. július 4-én sikerült aljas módon tönkretenni több millió magyar embert.” 

 Írtam ezt azért, mert Veronica Manfredi többek között a következőket is közölte tájékoztatójában:

 „A bizottsági szolgálatok jelenleg a magyar hatóságoktól kapott választ értékelik annak érdekében, hogy valamennyi releváns tényt megállapíthassák, a jogi helyzetet megerősíthessék és levonhassák a megfelelő jogi következtetéseket.”

 Látható az idézettekből az, hogy tegnapelőtt még nem vettem volna rossz néven azt, ha mondjuk Dr. Morvai Krisztina vagy Szanyi Tibor Európai Parlamenti képviselők legalább annyit tennének ez ügyben, hogy a többszázezer szerencsétlen sorsú magyar ember érdekében betekintenének a panaszeljárás brüsszeli iratokba és Veronica Manfredi által közölt magyar hatósági válasz másolatát közzétenné. De a tegnapi napon számomra kiderült az, hogy erre az elképzelhetetlenül nagy segítségükre már semmi szükségünk nincs a nevezettektől.

 Hiszen eddig is csak látszattevékenységet végeztek a devizában nyilvántartott forint kölcsönszerződések magyar áldozatainak megsegítésével kapcsolatosan, míg az iratok közlése esetén ki tudja mit szólnának a hozzájuk tartozó azon magyar országgyűlési  képviselők, akik 2014. július 4-én éppen a többszázezer, esetleg millió magyar ember tönkretételén fáradoztak. Büntetésként akár kimaradhatnának a következő Európai Parlamenti választás során…

 Szóval Dr. Morvai Krisztina, Szanyi Tibor és többi magyar EU képviselő saját érdekében jobb ez így.

A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.

 Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez.

 Ez a kötelezően betartandó rendelkezés nem tetszik a Trócsányi-Patai szövetségnek, hiszen ezek szerint az Uniós jog – tehát 93/13 EGK rend. – által biztosított jogok miatti bíróságokhoz fordulás joga lehetséges úgy, ahogy az 2014. július 4-e előtt a magyar jog szerint is törvényes volt. Zavarja őket elsősorban az, hogy a XL. törvény 37. §-át a Charta rendelkezése miatt figyelmen kívűl kell hagyni. 

 De azzal, hogy az 51. cikkre hivatkozással hallani sem akarnak a magyar hatóságok erről a Charta 47. cikkről, egyúttal azt is állítják, hogy Magyarországon az Unió által biztosított jogokat a bíróságoknak a következők szerint kell alkalmazni:

 A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett nincs joga a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.

KÉREK MEGOLDÁST A HELYZETEMRE!

KÉREK DÍJMENTES FELVILÁGOSÍTÁST A MEGOLDÁSRÓL, AZ ÉN HELYZETEMBEN!

 Törvényesíteni kívánják a jogfosztást. Uniós jog ide, Uniós jog oda, amennyiben a magyar diktatúra másként rendelkezik, akkor nincs joga senkinek sem a bírósághoz fordulni a Chartára hivatkozva.

 És tehát a jognak ilyen felfogása nem tetszik Veronica Manfredi egységvezetőnek az Európai Bizottságnál levele szerint

 Ellenben a Magyar Országgyűlés minden képviselőjének pártállástól függetlenül tetszett. Kifejezetten ezt kívánták egyhangú szavazatukkal 2014. július 4-én. Vagy ha nem látták ezt, akkor éppen annyi eszük van együttvéve, mint egy sörös lónak.


 51. cikk

Alkalmazási kör 

(1) E Charta rendelkezéseinek címzettjei – a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevétele mellett – az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. Ennek megfelelően saját hatáskörükben és a Szerződésekben az Unióra ruházott hatáskörök korlátain belül tiszteletben tartják az ebben a Chartában foglalt jogokat és betartják az abban foglalt elveket, valamint előmozdítják azok alkalmazását.

 Amennyiben visszatekintünk a Kaposvári Törvényszék végzéséből kiolvasható, Trócsányi-Patai társaság és OBH által nyilvánvalóan összeállított, bírók számára kötelezően tanácsolt jogértelmezési szempontra a Charta 47. cikk kizárására vonatkozóan

 „A Charta 51. cikk (1) bekezdése szerint azonban a Charta alkalmazási köre csak akkor terjed ki a tagállami intézményekre, szervekre, hivatalokra, hogy ha a azok az unió jogát hajtják végre.”

 akkor a Trócsányi-Patai társaság és az OBH jogértelmezési szempontjai tehát nem vitatja a 2014. évi XL. törvény 37. §-a alkalmazhatatlanságát, azaz a fogyasztóknak jogérvényesítési lehetőségét elismeri úgy, mint 2014. július 4-e előtt történt, csupán azért utasítják el az Európai Bizottságnak ezzel kapcsolatos felvetését, mert a bíróságoknak nincs joga szerintük 2014. július 4-e után  az Uniós jogot figyelembe venni peres eljárásokban, csak az általam gyalázatos törvényeknek tartott jogszabályokat. 

 Ördögien aljas felfogás. Hiszen a Kaposvári Törvényszéken hozott végzést megelőzően a mellékletben látható periratban foglaltam össze perbeli érvelésemet és többek között az alábbi Uniós jogra hivatkoztam:

 „A felperesek kereseti kérelme tehát az uniós jog alkalmazását igényli, ezért jelentősége van a Bíróság gyakorlatának is, mely szerint a nemzeti joghoz képest az uniós jog elsőbbséget élvez („Costa con ra E.N.E.L” ügy), a nemzeti jogot az irányelvekkel összhangban kell értelmezni függetlenül attól, hogy a hazai jogalkotásra az irányelv elfogadása előtt vagy után került-e sor, amennyiben pedig ez nem lehetséges, úgy a nemzeti jogszabályt figyelmen kívűl kell hagyni („Colson” ügy, C-106/98., C-441/93., C-194/94.)”

 Ugye tetszenek látni azt, hogy az Uniós joghoz tartozó Európai Bírósági Colson” ügy, C-106/98., C-441/93., C-194/94.ügyekben hozott ítélet szerint az irányelvekkel nem összhangban lévő gyalázattörvényeket – 2014. évi XXXVIII., XL., LXXVII törvények – minden magyar nemzeti bíróságnak figyelmen kívűl kellene hagyni az Európai jog szerint, de az Európai Bizottságnak választ adó magyar hatóság ténylegesen azt közli, hogy mível ezek az Európai jogot semmibe vevő magyar törvények nem Uniós jogok, a magyar bíróságok az 51. cikk 1. pontja alapján figyelmen kívűl hagyják a Charta 47. cikkben írtakat.


 Vass Albertnak feltehetőleg igaza volt akkor, amikor a következőket írta:

 “Aztán van a harmadik csoport, a nagy csoport, amit úgyis nevezhetünk: a nép. Akinek nincsen arca, sem rossz, sem jó. Sem szép, sem csúnya. Se nem hős, se nem áruló. Senki és semmi. Tömeg. Nyáj. Nem tesz se jót, se rosszat. Semmit se tesz. Csak meghúzódik és vár. És mint a fű a rátaposó láb alatt, meghajlik, meggörbed tűr, mindent eltűr, s amikor tovább lép a nagy láb, akkor lassan felegyenesedik megint. De sohasem egészen. Egy kissé mindég meghajolva marad, készen arra, hogy újra lelapuljon egy másik láb alatt. Érted? Eszébe sem jut, hogy tegyen valamit a rátaposó láb ellen, megvágja, megszúrja, küzdjön ellene, kockázatot vállaljon jussáért, a szabadságáért, bármiért, érted? Ez a nagy tömeg.”

 Ezzel a tömeggel szórakozik a Trócsányi-Patai társaság és a többi.

 Visszatérve az Európai Bizottság előtti panaszeljárásomra ne gondolja senki azt, hogy amit most ismertettem az Európai Jog és nemzeti jog viszonyáról, a gyalázattörvények tarthatatlanságáról, nem tudják mindezeket a mai magyar Nérók. Trócsányi-Patai társaság, az OBH és valamennyi magyar bíró pontosan tudja a most leírt megállapításaimat. 

 Tudják azt is, hogy mondjuk 3-4 év múlva panaszeljárásom eredményeként az Európai Bizottság majd megfedi Magyarországot, megfenyegeti a Kormányt egy Európai Bírósági eljárással, ez az Európai Bírósági eljárás is eltart majd két évig. És miután az Európai bírósági ítélet helyteleníteni fogja a magyar bírósági gyakorlatot, ennek eredményeként Trócsányi Igazságügyi minisztert büntetésül Európai biztosnak ugyanúgy kinevezik majd, mint Navracsicsot is kinevezték. 

 Addig pedig néhányezer milliárd forintot lenyúl még a Matolcsy féle bank az adósokról, Csányi Sándor és a többi vagyonának nagyságára majd már az amerikai milliárdosok is csettintenek, és már segédmunkást sem fogunk találni Magyarországon. Ellenben a tömeg, az itt maradt nyomorult tömeg majd megtartja tizenkettedik népszavazását arról, hogy a boltok mikor legyenek nyitva, vagy bejöhet-e évente 2.000 fő menekült hazánkba, vagy sem. 


 Ami pedig a hatvan évvel ezelőtti pusztítást illeti a maihoz képest, a pusztulás, a halál mindenképpen az élet megszűnését jelenti, és ebből a szempontból egyforma. 

 Ebből a szempontból mindegy, hogy orosz géppuskatűzben hal meg egy fegyvertelen áldozat, vagy egy banki csalás miatt tönkrement idegrendszerű becsületes ember veti ki magát az ablakon. 

 De azért egy hatalmi elit tombolásával együtt járó banki csalássorozattal elkövetett emberölés elkövetőjét aljasabbnak tartom az őszinte gyilkosoknál. Nem beszélve arról, hogy saját fajtáját még az állat sem szokta olyan hidegvérűen halálba kergetni, mint ahogy a csalók ezt az elmúlt években tették és teszik hazánkban.”

Én azt gondolom, hogy semmi utószó nem kell ezekhez a sorokhoz! Mindannyian tudjuk, miről ír Dr. Léhmann György, tudjuk, mi is folyik hazánkban, és mennyi tragédia történt a magyar emberekkel, és családjaikkal!

Ezért arra kérünk, CSELEKEDJ, TEGYÉL MAGADÉRT MEG MINDENT, HOGY HELYRE HOZD AZ ANYAGI ÉLETEDET, ÉS KEZDD AZZAL, HOGY RENDBE TESZED A HITELEIDET! HOGY VÉGRE MEGNYUGODHASS, ÉS A CSALÁDOD IS BÉKÉBEN ÉLHESSEN VELED!

ÍRJ NEKÜNK, SEGÍTÜNK RENDET TEREMTENI AZ ÉLETEDBEN!

Jelenleg a legkevesebb munkadíjjal, költséggel dolgozunk, és minden egyes konzultációnk is INGYENES!

KÉREK TANÁCSOT, MIT TEHETEK MAGAMÉRT?

 

 Az információ legyen Veled! Hitelsakkmatt

 

Kapcsolódó cikkek

28

júl
Adósságrendezés, végrehajtás

INKASSZÓ – Javult a helyzet!

Az INKASSZÓ, mint népellenes végrehajtási eszköz …bár a szabályai javultak!   Talán mindannyiunk életében eljött már az a pillanat, mikor egy bosszantó inkasszóval találtuk szembe magunkat. Nem fértünk a pénzünkhöz, a bank önhatalmúlag zárolta, s sok ember ezt megfejelve még azzal is szembesül, hogy semmilyen mentes részhez, azaz egy Ft-hoz NEM fér hozzá a számlájáról! De így […]

26

júl
Adósságrendezés, végrehajtás

Áremelkedések – Brutális következmények

Ha éppen csak túlélni próbálsz, biztosan rontasz a helyzeten!   Egyes becslések szerint ebben a két évben úgy feltorlódtak az árverésre váró ingatlanok, hogy most közel 30.000 ilyen ház vagy lakás várakozik arra, hogy árverésre bocsássák. Ezt előzi meg a becsérték megállapítása, melynek során a végrehajtó a helyi önkormányzattól kikéri a becsértéket.  Ha alacsony a becsérték, akkor[…]

29

jún
árverés, végrehajtás

LICITHÁBORÚ – feltűnt a kilakoltatás veszélye!

Licit van, iparkodj!   Ez a helyzet egy árveréskor alakul ki. Ezt előzi meg a becsérték megállapítása, melynek során a végrehajtó a helyi önkormányzattól kikéri a becsértéket. Ezt a helyi, építéshatósági ember végzi el. Hol személyesen -szerencsés esetben-, hol pedig az íróasztala mögül. Ilyenkor, sőt a legtöbb esetben fals eredményt adnak ki, ami korántsem vicces! Ha alacsony[…]

12

máj
árverés, végrehajtás

Becsérték – mire figyelj oda, ha megállapítják?

BECSÉRTÉK – ÁRVERÉS Mi az a becsérték, milyen életbevágó szerepe van, miért árveréseknél jelenik meg, és ki állapítja meg? Haladjunk sorban. 1. A becsérték az az érték, ami az ingatlan aktuális piaci értékét határozza meg. Persze a becsérték megállapítása sajnos a legtöbb esetben fals értékeken alapul.   2. A szerepe abban rejlik egyrészt, hogy a végrehajtó mikor[…]

21

ápr
Adósság behajtása, végrehajtás

Minden, ami végrehajtás! Erre tessék vigyázni!

MIT tehet meg egy végrehajtó, ha elindult a végrehajtás?   Sajnos, sok mindent! Több eszköze is van egy végrehajtónak, ha egy tartozásban végrehajtást kérnek.   Eszközök: -Foglalás, -Inkasszó, -Letiltás, -Vállalkozás vh. alá vonása, -Árverés.   Utóbbi a végső eszköz, akkor nyúl ehhez a végrehajtó, ha már egy ideje a letiltás folyik, de nem látszik az adott tartozás[…]

12

ápr
végrehajtás

Saját magunktól letiltani?? Van ilyen?

Letiltás saját magunktól? Hogyan??!   Felmerült egy kérdés Facebook oldalunkon (https://www.facebook.com/csokkentes.hitelmentes) , mely igazán érdekesnek ígérkezik. Lássuk!   “Valószínűleg vannak mások is, akiket érdekel egy korrekt válasz az alább vázolt problémára. Ha bírósági végrehajtó, egy jogos, bíróság által megítélt követeléssel kapcsolatban nekem, mint KATA-s egyéni vállalkozónak küld egy letiltásról szóló felszólítást, aminek az a lényege, hogy a[…]