Kötelezővé tehető a forintosítás? Perköltség és illetékmentesség megjár?

Kötelezővé tehető-e a forintosítás? Perköltség- és illetékmentesség kinek járhat meg?

 

Időszerű kérdések megválaszolásával kezdem, a legégetőbbel kezdve a listát:

  • Kötelezővé tehető-e a forintosítás?

Ez ma a leginkább megosztó téma az emberek, főként a deviza adósok körében. Méltán vált ki egyszerre több érzelmet is az érintettekben, de azoknál is kiveri a biztosítékot, akik nem rendelkeznek “devizahitellel”, pusztán emberi együttérzésből bírálják a kormány vélhető ilyen irányú szándékát. Hiszen arra kötelezni bárkit is, hogy akaratával ellentétesen írjon alá egy olyan szerződést, ami őt több millió Forint többlet kiadással sújtja, az több, mint felháborító! Egy jogállamban pedig egyenesen elképzelhetetlen!

A felháborodásoknak megvan a biztos alapjuk, hiszen egy magánemberi szerződésekbe való lehetséges kormányzati erőszakos beavatkozás a jogok földbe tiprását jelenti:

  • Alkotmánysértő;
  • Uniós elvekkel ellentétes>>az eljárás ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével;
  • s minden tekintetben jogellenes >>> egy Jogállamban ilyet nem lehet megtenni!

Konyhanyelven a kormány által minden “devizahiteles” adóssal szembeni egy lehetségesen kötelezővé tett forintosítás azt jelentené, hogy:

“kötelességed elbukni X millió Forintot!” Ez a milliós skálán jelenthet 1 millió Ft-tól, akár 10-15 millió Forintot is, vagy még ennél is többet! Ezek óriási pénzösszegek, amelyek benyelésére kötelezné az állam az összes deviza adóst! Ilyen nincs egy jogállamban!

Több szakértőtől hallottam már megjegyzést, miszerint: “De ebben az országban már bármi megtörténhet! Ezért is fontos, hogy emeljék fel a szavukat az emberek! Ha később a strasbourgi bíróság megállapítja, hogy a kormány lábbal taposta a devizahitelesek emberi jogait, akkor a bankok helyett majd a magyar állam fizet kártérítést.”

Hogyan tudjuk jogaink sárba tiprását okosan, határozottan megakadályozni?

Ezzel kapcsolatosan van jó hír is, és kevésbé jó hír is. Ha most csak feltételezzük, hogy meglépi a kormány, és kötelezővé teszi minden érintett számára a forintosítási szerződés aláírását, milyen helyzet alakulhat ki?

Az átváltásról szóló szerződéseket nem lehet szerződéseknek nevezni a szó jogállami értelmében. Ha egy jogviszonyt a kormány a parlamenten keresztül erőltet rá a lakosságra, akkor azt nem szerződésnek hívják, hanem korlátlan hatalmi önkénynek.

  • Akik már perelnek, azoknak is alá kell írniuk az új forintosítási szerződést, de a per és az aláírt forintosítási szerződés 2 külön dolog. Tovább folytatódhat a megkezdett per az új, aláírt Ft szerződés mellett is, és a Bíróság majd hoz ítéletet, és megtörténik a hiteltartozás elszámolása, azaz, hogy mennyivel tartozik az adós a banknak jogosan?
  • Akik még nem perelnek, de elegük van a kiszolgáltatottságból, azoknak lehetőségük van egy per elkezdésére, ugyanolyan forgatókönyvvel, mint az előbbi helyzetben vázolt esetnél;
  • Akik nem pereltek még, és nem is fognak perelni, azoknál technikai szempontból egyszerű a folyamat: aláírják az új forintosítási szerződést, és lenyelik a több millió Forint veszteségüket, azaz a bank zsebébe tesznek több millió Forintot a saját pénzükből. Ez a legrosszabb helyzet természetesen. Egy jogorvoslat nélküli állapot, az új forint szerződések -ha feltételezzük, hogy piaci árfolyamon számolják át a deviza összegekben nyilvántartott tartozásukat- a megnőtt tartozás összegeit fogják tartalmazni. Tehát aki már eddig is nehezen fizette a tartozását, vagy már egy ideje fizetni sem tudta, ugyanakkora anyagi teherrel számolhat még évekig, mint jelenleg.

Mi a teendő tehát ebben a helyzetben?

Anyagi, lélektani, és mindenféle szempontból a menekülő út: a Bírósági per! Akkor is,

  • ha többen azt gondolják, hogy a pénzügyi szakértői munkadíjra nincs keretük,
  • vagy azt gondolják, hogy nem tudják megfizetni a per-és illeték költéségét. Utóbbira is van megoldás. (Részletek lejjebb)
  • Vagy egyszerűen úgy érzik, hogy a zavaróan sok “devizahitellel” kapcsolatos információ között elvesznek,
  • nem tudják milyen megoldás lehet a saját konkrét helyzetükben?>>> Írj nekünk, díjmentesen megtudhatod saját megoldási lehetőségeidet!

Sokaknak egy havi törlesztőrészletük összegével azonos, de az átlag adósoknak inkább a havi törlesztőjük alatti összegbe kerül a pénzügyi szakértő segítsége!

 Gondolkodjunk csak:

  • A jelzáloghitelek futamideje átlag 15-25-30 évre szóltak a felvételkor, tehát vagy még 5-15-25/X éven át minden egyes hónapban fizethetik a vállalhatatlan havi törlesztőrészletet, vállalva annak lehetőségét is, hogy fizetésképtelenné válhatnak, hiszen manapság már a munkahelyek megtartása is bizonytalan;
  • vagy 1-2 hónap alatt összerakják a szakértői munkadíjat, biztosítva ezzel hosszú távra, hogy olyan összegre mérséklődjön a tartozásuk összege, ami már minden hónapban vállalható törlesztőrészleteket jelenthet számukra.

Ezen időszak alatt a spórolást megtehetik, hiszen szünetelnek a végrehajtási eljárások, egy per kezdetekor pedig már védve vannak az ilyen jellegű atrocitásoktól azok, akik perelnek.

 Igen, jelenleg le vannak állítva a perek, de ez nem azt jelenti, hogy nem folytatódnak.

Hogyan kérhető a teljes perköltség és illetékmentesség?

A bíróságtól lehet kérni költség ,- illetve illetékmentességet. 5 fajta formanyomtatvány kitöltésével, (ezek közül kiválasztva azt az 1-2 félét, ami az ügyfélre vonatkozik) majd benyújtásával igényelhető a mentesség. Ebben is segítünk >> Kérj erről információkat a Hitelsakkmattól itt!

Kinek jár a költségmentesség? Költségmentesség alapjául szolgáló körülmények itt!

Aki olyan helyzetben van valóban, annak meg is adják.>> Tájékoztatást kérj tőlünk itt!

Ebben a helyzetben nem kerül semmibe a per….kizárólag a jogi segítség. A végén a nyertes ügynél a bankot fogja kötelezni a bíróság, hogy az ügyfélnek térítse meg az ügyvédi és minden költségét!

Összegzés: A kormány a végrehajtó hatalom része. Egy jogállamban a végrehajtó hatalomnak tilos beavatkoznia az igazságszolgáltatás munkájába. A bankok és a fogyasztók közötti jogvitákat az igazságszolgáltatásnak kell eldöntenie törvényen alapuló eljárások keretében. Fair bankrendszer csak akkor lesz, ha gyökeret vernek a magyar jogrendszerben a jogállami hagyományok. Ehhez azonban nem új törvények kellenek, hanem meg kell tanulni a meglévő törvényeket betartani kormányzat, banki szinten egyaránt.

 

{loadposition feliratkozas}

Kapcsolódó cikkek

30

júl
Devizahitel, végrehajtás

Milyen formákat ölt az adósok kizsákmányolása?

Pénzügyi Káosz, vagy Ko?   A devizahiteles behúzással/csapdával látott napvilágot nagyon körvonalazottan, hogy meddig képes elmenni, milyen határokat tud feszegetni az, ha ezer milliárdok bezsebelése a cél. Ez a korántsem mellékes téma akkoriban, 2013.-2014. táján nagyon új volt még mindenkinek. Még az is szűz terület volt és ezáltal mindenki gyakorlatlan is volt abban, hogy a bankokkal szemben […]

29

júl
árverés, Devizahitel, végrehajtás

A bank téved! – Saját történetem III. rész

A végrehajtás felfüggesztve, lélegzetvételnyi idő, végre!   Ez az írás az én igaz történetem arról, amit a 2 devizahitelemmel átéltem 7 évvel ezelőtt. Minden egyes mozzanatra, és lelki teherre, sérelemre, és nyomásra úgy emlékszem, mintha tegnap történt volna. III. rész. Ha olvastad devizahiteles történetem I.ésII. részét, akkor elég, ha kicsit visszanyúlok az írásom befejező részéhez, hogy felvegyük az[…]

23

júl
Adósság behajtása, Adósságrendezés

Akkor most tisztázzuk!

Mi történne, ha magadra maradnál egy adósságrendezési folyamatban?   Vannak azok az emberek, akik mindent jobban tudnak. Vannak, akik meghallgatják mások véleményét, de azt teszik, amit saját maguk elképzeltek az adott helyzetben. Mások elfogadják mások véleményét, ha tudják, ők jobban értenek hozzá. Vannak, akik nem gondolkoznak, csakis a mások véleményére alapozva hozzák meg döntéseiket.  Ahány ember, annyiféle[…]

22

júl
Adósságrendezés

Mikkel nem kell számolnod, ha tudatosan adósságrendezel?

Milyen csapdákat kerülhetsz el egy jó döntéssel?   Talán furcsának találhatod, hogy a fordított verziót, a “mi NEM lesz, ha adósságrendezel” megközelítést használom. Bizonyos dolgokat könnyebb úgy behatárolni, hogy nem arról beszélünk, hogy azok milyenek, mi valósulhat meg, ha alkalmazzuk, hanem azt határozzuk meg, hogy milyenek nem, azaz “mi nem fog biztosan történni, ha adósságkezelsz?”   Mivel[…]

16

júl
Behajtó/végrehajtó, végrehajtás

Sokan összekeverik őket – pedig eltérőek a szerepkörök az adósságbehajtásban

Miben mások a behajtók és a végrehajtók?   Azt könnyebb meghatározni, hogy miben nagyon hasonlók: mindkét hivatalos fél a félelemre alapozva kommunikál, ijesztő hangnemben veszi fel a kapcsolatot az adósokkal, s nyugodtan mondhatom, hogy szinte mindenkinek feláll a szőr a hátán, ha velük kerül kapcsolatba saját akarata ellenére és netán együttműködést elérnie. Sajnos bevált gyakorlat lett a[…]

09

júl
adósság, végrehajtás

A megfélemlítés a kenyerük – Hogyan állj ellen?

Miért dolgoznak a követeléskezelők, végrehajtók nagy hatásfokkal?   Elterjedt módszer -pláne manapság-, hogy a bankok, követeléskezelők (akiknek a bankok eladják a tartozásokat), végrehajtók, bíróság, közjegyzők, egy szóval a hivatalos szervek a félelemre alapozva kommunikálnak: Ha be akarnak hajtani egy/több adósságot, Ha el akarnak érni valamit a lehető legrövidebb idő alatt, Ha olyan cselekvésre akarnak rávenni például adósokat,[…]