Hogyan befolyásolja az Eu-s döntés a devizás ügyeket?

Várható a Kúria jogegységi döntése az Európai Bírósági döntésre

Hogyan befolyásolja az Európai Bírósági döntés a devizás ügyeket?

Hogyan, és miben tudod felhasználni az Eu-s döntést a javadra?

 

Szeptember 28.-án, pénteken ül össze a Kúria, hogy egyeztessen, és átültesse az Európai Bírósági ítéletet a hazai joggyakorlatba. Tehát kiderül, hogy a perekkel mire mennek a devizások, hogyan fog a bírói gyakorlatban megvalósulni az, amit az Eu-s döntésből már tudunk.

Miben tud segíteni? Van értelme perelni, mert az Eu-s döntés kimondja, hogy a bíróságnak akkor is vizsgálnia kell a szerződésekben a tájékoztatási kötelezettség banki teljesítését, ha azt külön az ügyfél nem kérte, azaz hivatalból kell eljárnia.

Holnap, pénteken hoz tehát egy jogegységi döntést a Kúria, aminek kétféle eredménye lehet:

  1. az Eu-s bírósági döntést a várakozásnak, és elvárásoknak megfelelően értékein átülteti a joggyakorlatba, azaz így megtámogatja a devizás pereket, vagy
  2. ledegradálja, lealacsonyítja a jelentőségét, és akkor megint minden devizás ott tart, ahol jelenleg.

De nézzük tovább, és játsszunk el a gondolattal, hová lehet tartani, és hová lehet eljutni a kapott Eu-s bírósági döntéssel:

A cikket az ihlette, hogy segítsünk az Európai Bírósági döntés értelmezésében, olyan szempontból, hogy az a döntés, ami 2018. 09. 20.-án született meg az Európai Bíróságon devizahitel ügyben, az milyen mértékben, és milyen módon tudja befolyásolni a devizahiteleket?

Az Eu-s döntés, milyen hatással lesz a fogyasztók devizahitel problémáinak megoldási kedvére, és milyen megoldási esélyekkel indulhatnak vagy tovább a problémamegoldás útján, vagy neki ennek az útnak?

 

Az Eu-s bírósági döntés mennyiben befolyásolja a magyar bíróságok devizaügyekben folytatott gyakorlatát?

Ez több irányú is lehet, de a legfontosabb kérdés: mindenképpen vizsgálnia kell hivatalból a magyar bíróságoknak  azt, hogy az árfolyamkockázatnak a fogyasztókra terhelése az tisztességes volt-e, vagy sem? Ezt követően vizsgálnia kell a magyar bíróságoknak hivatalból azt is, hogy az ügyfeleket megfelelően tájékoztatta-e a bank? 

De nem csak ezt kellene vizsgálnia a magyar bíróságoknak, hanem azt is, hogy:

 

Mire kötötték a fogyasztók a szerződést? Mi volt ezzel a céljuk?

 

Alapvetően: egy megfizethető, az adott jövedelmi, vagyoni viszonyaikhoz a futamidő végéig egy törleszthető hitelt kapjanak a bankjuktól. Ezt a bank bizonyára tudta, és így folyósította ezt a kölcsönt, hogy az megfelelt ennek a fogyasztói elvárásnak.

 

Mit adott a bank?

Ehelyett a bank egy olyan megfizethetetlen konstrukciójú kölcsönt adott az ügyfeleknek a forinthitel helyett, amelyben gyakorlatilag már kódolva volt az, hogy az adós azt nem fogja tudni visszafizetni. Ehhez képest most nagy kérdés az, hogy erről tájékoztatta-e a bank az ügyfelét, vagy sem?

Álláspontunk szerint ilyen jellegű, ennyire részletes, és minden buktatóra kiterjedő felvilágosítást, ha úgy tetszik tájékoztatást nem adtak a bankok az ügyfeleiknek, mert

nem írták le, és nem mondták el azt, hogy benne van az a kockázat ebben a kölcsönben, hogy 3-szor annyit is vissza kell talán fizetni, és ennek megfelelően a havi törlesztőrészletek a kezdetihez képest a többszörösére is emelkedhetnek majd. 

A bíróságoknak már kötelezően kell vizsgálniuk, hogy valóban volt-e ilyen alapos és részletekre kiterjedő ügyféltájékoztatás? Hangsúlyozzuk: itt már nem csak az árfolyamkockázat áthárításáról van szó, hanem arról, hogy egy olyan, összességében visszafizethetetlen konstrukciójú kölcsönről, amelynek veszélyeire nem figyelmeztette a bank az adóst.

 

Az Eu-s döntés egyéb szempontból is nagyon fontos:

Már az adósnak, vagy fogyasztónak nem kell bizonyítania azt, hogy mire is irányulhat ez a szerződés, és milyen felelősségük van a bankoknak e vonatkozásban. 

Sajnálatos módon az elmúlt 10 év bírói gyakorlata azt is mutatja, hogy a bírói szervezeti rendszer bármikor, bármit képes felülírni. Bármilyen jogelvet hajlamos elvetni, ha megfelelő politikai érdekek ezt úgy kívánják. Ez egy tudományosan megalapozott tanulmányban is közzétett vélemény, az adóskamara jogászai írnak erről.

 

A jogi kiszolgáltatottság megakadályozása 

 

pedig csak és kizárólag úgy lehetséges, ha nem csak jogi úton harcolunk az igazunkérthanem megtesszük azt, ami szükséges. A szerzők javasolják, hogy akár demonstráció, tüntetés útján is hangot adhatnak az emberek, és konzekvensen kérhetik a kormánytól az Európai Bíróság ítéletének végrehajtását. 100-200 ezer ember már kellő nyomatékot adhatna abbéli aggodalmának, hogy a bíróságok maradéktalanul eleget tesznek a bírósági ítéletnek.

 

De elképzelhető a demonstráció magyar berkekben? Nem igazán…

Erre példa van, több is. Pár lézengő devizás a Kossuth téren, egyéb helyeken. Az, ami ebben a kérdésben 10 év alatt nem valósult meg egyetlenegy alkalommal sem, ebből valószínűsíthető, hogy ezután sem fognak az emberek olyan mértékben össze, hogy tüntetésen összeverődjön a több százezres tömeg.

Ez a magyar valóság, és az, hogy oly mértékben félnek ettől, vagy attól: a bankjuktól, a faktor cégtől, a végrehajtótól, a bíróságtól, -mert egyrészt nem tudják, hogyan kell kezelni az ügyüket, abban milyen jogaik és kötelezettségeik vannak, másrészt az adóssággal küzdőket a hivatali folyamat megindulásának márcsak a gondolata is megrémíti, és főképp azokat, akik nem bírják megfelelő ütemben törleszteni a hiteleket, és az egyéb adósságaikat. Mindezen félelmek aztán rabul ejtik őket, és a szájukat kinyitni leginkább csak a különböző közösségi platformokon, írásban tudják. Ami nem, hogy előre vinné őket, de vissza is veti. Mert nem csak részben, de aktívan sehogysem dolgoznak azon, hogy megoldást találjanak a hiteleik problematikájában.

 

Milyen ítélet várható a perekben ezek után?

Ha tisztességesen, (és a hangsúly a “HA” szócskán van) akár a horvát, vagy szlovák bírói gyakorlatnak megfelelően követik a polgárjogi elveket, akkor csak egyfajta ítéletet lehetne hozni: igazat adnak a devizásoknak, és ezen jogelvek alapján elszámoltatják a bankokat. A felvett forintösszeggel, a felvett Thm-mel számolva adták ki a tartozást, és ehhez képest határozzák meg azt, hogy van-e tartozása az adósnak, vagy nincs?

A bíróságoktól minimálisan elvárható, hogy a jogelvek alapján számolják ki a kölcsönöket.

 

Mi jár vissza a bankoknak?

Úgy kellene számolni, azzal a Thm-mel, amit a bankok a szerződéskor kikötöttek. 4-5-6 %-kos Thm-ről van szó, és nem számolhatna fel a bank késedelmi kamatot, sem 15 %-kos emelt kamatot, sem árfolyamkockázatot beépítve. Fontos szerepet kap, és ismét fontos gondolnunk a számviteli törvényről, amelynek bizony fontos előírásai vannak, és amiket a devizás hiteleknél nem tartottak be, mert ha megtették volna, nem volna gond a devizával.

Korábbi írásom itt most nagyon is aktuális, olvasd el, miben tértek el a számviteli törvénytől, hogyan csaltak, mi történt valójában? >>

Fogadási csalás, az évezred egyenlegcsalása I. rész, katt!

Az évezred egyenlegcsalása II. rész, katt!


 

Mi hoz biztos, jelen idejű megoldást?

Tele van feltételes móddal a devizahitelek országos méretű megoldási ügye, ha a jogi oldalát vizsgáljuk. De a megegyezéses, nyer-nyer helyzetben már most van adu az adós kezében a bankkal, faktor céggel szemben, ami elég jó alap arra, hogy megszülessen a mindegyik fél számára a megnyugató megállapodás egy alacsonyabb tartozás összeg, és fontos, hogy az kamatmentessé is váljon! Ugyanis abbéli állapotában már a visszafizethető kategóriába esik.

Személyes szaktanácsadásra ITT tudsz jelentkezni. Még díjmentesen, de rövid időn belül, október közepéig várhatóan már ez is díjazott lesz. Tehát siess, foglalj időpontot, mert most még díjmentesen kapsz jogi tanácsot, és azt nem csak általánosságban tudod majd hasznosítani. Konkrét, és előremutató tanácsokat, és a hitelproblémák megoldási lehetőségeit kapod. 

 

Katt ide az időpontért! Kérjük, hogy mellékelj telefonos elérhetőséget is, mert a nagy érdeklődésre tekintettel feltétlenül szükséges az időpontokat összeegyeztetni, tehát megbeszélést igényel! Időpont foglalás! Katt ide>>

 

Gyors és hatékony segítséget ITT kapsz>>töltsd ki, küldd be 🙂

 

Az információ legyen Veled! Hitelsakkmatt – 06304845236 

 

{loadposition feliratkozas}

 {jcomments on}

Kapcsolódó cikkek

28

júl
Adósságrendezés, végrehajtás

INKASSZÓ – Javult a helyzet!

Az INKASSZÓ, mint népellenes végrehajtási eszköz …bár a szabályai javultak!   Talán mindannyiunk életében eljött már az a pillanat, mikor egy bosszantó inkasszóval találtuk szembe magunkat. Nem fértünk a pénzünkhöz, a bank önhatalmúlag zárolta, s sok ember ezt megfejelve még azzal is szembesül, hogy semmilyen mentes részhez, azaz egy Ft-hoz NEM fér hozzá a számlájáról! De így […]

26

júl
Adósságrendezés, végrehajtás

Áremelkedések – Brutális következmények

Ha éppen csak túlélni próbálsz, biztosan rontasz a helyzeten!   Egyes becslések szerint ebben a két évben úgy feltorlódtak az árverésre váró ingatlanok, hogy most közel 30.000 ilyen ház vagy lakás várakozik arra, hogy árverésre bocsássák. Ezt előzi meg a becsérték megállapítása, melynek során a végrehajtó a helyi önkormányzattól kikéri a becsértéket.  Ha alacsony a becsérték, akkor[…]

29

jún
árverés, végrehajtás

LICITHÁBORÚ – feltűnt a kilakoltatás veszélye!

Licit van, iparkodj!   Ez a helyzet egy árveréskor alakul ki. Ezt előzi meg a becsérték megállapítása, melynek során a végrehajtó a helyi önkormányzattól kikéri a becsértéket. Ezt a helyi, építéshatósági ember végzi el. Hol személyesen -szerencsés esetben-, hol pedig az íróasztala mögül. Ilyenkor, sőt a legtöbb esetben fals eredményt adnak ki, ami korántsem vicces! Ha alacsony[…]

12

máj
árverés, végrehajtás

Becsérték – mire figyelj oda, ha megállapítják?

BECSÉRTÉK – ÁRVERÉS Mi az a becsérték, milyen életbevágó szerepe van, miért árveréseknél jelenik meg, és ki állapítja meg? Haladjunk sorban. 1. A becsérték az az érték, ami az ingatlan aktuális piaci értékét határozza meg. Persze a becsérték megállapítása sajnos a legtöbb esetben fals értékeken alapul.   2. A szerepe abban rejlik egyrészt, hogy a végrehajtó mikor[…]

21

ápr
Adósság behajtása, végrehajtás

Minden, ami végrehajtás! Erre tessék vigyázni!

MIT tehet meg egy végrehajtó, ha elindult a végrehajtás?   Sajnos, sok mindent! Több eszköze is van egy végrehajtónak, ha egy tartozásban végrehajtást kérnek.   Eszközök: -Foglalás, -Inkasszó, -Letiltás, -Vállalkozás vh. alá vonása, -Árverés.   Utóbbi a végső eszköz, akkor nyúl ehhez a végrehajtó, ha már egy ideje a letiltás folyik, de nem látszik az adott tartozás[…]

12

ápr
végrehajtás

Saját magunktól letiltani?? Van ilyen?

Letiltás saját magunktól? Hogyan??!   Felmerült egy kérdés Facebook oldalunkon (https://www.facebook.com/csokkentes.hitelmentes) , mely igazán érdekesnek ígérkezik. Lássuk!   “Valószínűleg vannak mások is, akiket érdekel egy korrekt válasz az alább vázolt problémára. Ha bírósági végrehajtó, egy jogos, bíróság által megítélt követeléssel kapcsolatban nekem, mint KATA-s egyéni vállalkozónak küld egy letiltásról szóló felszólítást, aminek az a lényege, hogy a[…]