Devizaadósok – Ki viseli az árfolyamkockázatot?

Devizaadósok – Ki viseli az árfolyamkockázatot?

Hogyan érinti az adósokat az árfolyamkockázat kérdése?

Ki viseli az árfolyamkockázatot? Lehet-e perelni?

A Kúria is azt mondta, hogy lehet vizsgálni az árfolyamkockázat tisztességtelen a tavalyi évi 2014./2./14. törvényben. A 2013. évi döntésben mondta azt a Kúria, hogy az adósnak kell viselnie az árfolyamkockázatot.

Miután azonban, sok olyan ügy volt, hogy az árfolyamkockázat veszélyére sok helyen, sok ügyben nem hívták fel az adósok figyelmét, ill. a tájékoztatások félreérthetőek, ellentmondóak voltak.

Tehát a Kúria saját maga oldotta fel ezt a 2013. évi döntését 2014.-ben ezekre figyelemmel.  A bíróságok vizsgálhatják az árfolyamkockázatot, és megállapíthatják a tisztességtelenséget, és ez okozhatja a szerződések érvénytelenségét. Több variáció van ebben a kérdésben.

Általában az eredeti állapotot már nem lehet visszaállítani, mert egyébként helyre kellene állítani, mert mindenki a másik felé szemben teljesített.

Tehát ebben az esetben az ítélethozatalig érvényesnek hatályossá minősítik a szerződést, az addigi teljesítéseket egymással szemben elszámolják, és a fennmaradó kötelezettség marad.

Forint alapon történik az elszámolás a felek között.

Az érvénytelenség nem csak teljes, hanem részleges is lehet. Azt is mondhatja a bíróság, hogy mindössze azt küszöböli ki, hogy az árfolyamkockázatot viselni kelljen az adósnak. és minden marad a szerződés minden pontja érvényben, és forintban kell elszámolni az adóssal.

Ha tudja az adós bizonyítani, hogy nem tájékoztatták megfelelően az árfolyamveszteségre, akkor perre mehetnek.

Mely adósok mehetnek ez ügyben perre? Mindenki?

Igen, azt mondhatom, hogy mindenki, mert számtalan sok ezer olyan ügyet láttam, és az okiratok, a háttéranyagok tanulmányozása során látható, hogy nem kaptak valós tájékoztatást az adósok. Sőt,a bankszövetség kifejezetten rábeszélték az adósokra ezeket a hiteleket azzal, hogy a forint nem fog romlani 20 év távlatában abszolút, és reál értékében sem!

Az elszámolások kérdésében tele a sajtó azzal, hogy az adósok 51 %-kának egyértelműen csökkent a részlete, 26 %-kának maradt az eddigi törlesztője, és  tartozása, 23 %-nak, majdnem az adósok negyedének növekedett a törlesztőrészlete.

Korrigálnám Rogán Antal Úr tájékoztatóját:

Az adósok 67 %-kának növekedett a törlesztőrészlete. A 24 % nagyjából azok az adósok, akiknek megszűnt a szerződése, vagy vissza kell kapniuk valamennyi összeget.

-A jogi helyzet minden hitelszerződésre vonatkozik. A különbségek miből adódnak?

A pénzintézetek kapva-kaptak azon az alkalmon, hogy az elszámolást nagyon kevés ember ért meg:

– bonyolult elszámolásokat kellett készíteniük. A pénzintézetek belecsempésztek valótlan alapadatokat, amikre az egész elszámolás épült. Ezek azt eredményezték, hogy Nemhogy a Nemzeti Bank középárfolyamok alkalmazása okán nemhogy csökkent volna mind a múltbéli, mind a jövőbeni törlesztőrészlet, hanem átstrukturálták az árfolyamok egymáshoz való viszonyát, és belecsempésztek olyan árfolyamokat, amik valótlanok, és amelyeket gyakorlatilag a szerződések során nem alkalmaztak. 

A másik, a kamatelszámolásnál követhetetlenül olyan abnormális kamatmértékeket számítanak fel most már utólag, tehát nem az eredeti törlesztőrészleteknél, hanem a tőke és a kamat strukturáját egymáshoz képest átalakították azért,  hogy az adósoknak ne kevesebbet, hanem többet kelljen fizetniük.

Mit tehetnek az adósok?

Érdemes vitatni az elszámolásokat. Azok az adósok, akik nem értenek érdemben az elszámoláshoz, feltétlenül forduljanak pénzügyi jogászhoz,mert ezt egy pénzügyi csapda. A pénzügyi jogász az, aki ebben szakmai segítséget tud nyújtani.

<<Kérem a díjmentes pénzügyi jogászi segítséget, hogy képviseljen itt az elszámolásban!>>

Tehát elsősorban az elszámolások tartalma az, ami rossz. 

 Abszolút nem precíz. Követhetetlenek a benne szereplő árfolyamok, fizetési kötelezettségek, amik alapján valóban ellenőrizni lehetne, hogy ezek az elszámolások megalapozottak-e? 90 %-ka az elszámolási iratoknak nem tartalmazza azt a chf, euro, japán jen alapösszeget, amit egyáltalán kölcsönnek tekint. Árfolyamhoz kötött az elszámolás legfontosabb elemei, így az árfolyamrés, aminek a különbözetét vissza kell adni, illetve a  kamatszámítást is abból kiindulva kell meghatározni, illetve az árfolyamokra forintra átváltani.

7-8 oldalas hibákat tapasztalok. Az elszámolás másik oldalán kevesebb összegnek kell teremtődnie. Az esetek 60 %-ban ezzel szemben magasabb összeget hoz ki, az árfolyamrés levételével, illetve az indokolatlanul emelt kamatok okán nagyobb összeget hoz ki, mint amit eredetileg fizettek. S ez nem trükk, ez nem lehet véletlen. Aki egy ilyen programot ír, az nem tévedhet.

Nem lehet követni, hogy ezek az összegek hogy jöttek ki!

Változtatott a kormány: kiterjesztik az elszámolási törvényt az olyan esetekre, amennyiben a Pénzügyi Intézménynek nem áll rendelkezésére elegendő adata az elszámolás elkészítésére, de azért is változtattak, hogy nem alakuljon ki elszámolást értelmező értelmezés.

Nagy kérdés, hogy nem áll rendelkezésére egy pénzügyi intézménynek olyan bizonylatok ahhoz, hogy valakivel egy elszámolást elkészítsen? Akkor a mérlegét hogyan készítette el? 10 évre visszamenőleg rendelkezésre kell állnia ilyen bizonylatoknak!

Egy esetben nem lehetnek adatai egy pénzügyi intézménynek:

–amennyiben kettős könyvelést vitt az a bizonyos pénzügyi intézmény. Az egyik egy forint alapú, amit bevezetett a nyilvántartásába, a másik pedig az ügyféllel külön egy másfajta elszámolás, amire persze, hogy nem lehetnek régmúltra egzakt adatai, hiszen nem az alapján könyvelt. Ez egy komoly bűncselekmény.

Mi van a perekkel?

Az lesz az érdekes, hogy mivel jogkövetkezmény nélkül már nem lehet vinni ezeket a pereket, azaz el kell számolni, tehát kérdés, hogy a perbeli elszámolások hogyan fognak illeszkedni az elszámolásbeli számokkal? Senki nem fogja elfogadni, hogy becsülhet adatokat, mivel nincsenek bizonylatok, s ha nem lesznek, akkor az ügyfél javára kell megítélni a követeléseket.

Tehát: a per jó az adósoknak, a per jó lehet neked, és amíg még nem hoz valami korlátozást erre vonatkozóan a kormány, addig érdemes eldönteni, hogy perelj, és állj ki az igazadért, állj ki a pénzedért, és kérd a tisztességes, és a számok, a bizonylatok alapján történő elszámolást!

<<Kérek az elszámoláshoz, és a perhez díjmentesen segítséget, kérem a pénzügyi jogász segítségét!>>

 

Dr. Varga Damm Andrea beszámolója alapján készítette a Hitelsakkmatt


 

{loadposition feliratkozas}

 

Kapcsolódó cikkek

30

júl
Devizahitel, végrehajtás

Milyen formákat ölt az adósok kizsákmányolása?

Pénzügyi Káosz, vagy Ko?   A devizahiteles behúzással/csapdával látott napvilágot nagyon körvonalazottan, hogy meddig képes elmenni, milyen határokat tud feszegetni az, ha ezer milliárdok bezsebelése a cél. Ez a korántsem mellékes téma akkoriban, 2013.-2014. táján nagyon új volt még mindenkinek. Még az is szűz terület volt és ezáltal mindenki gyakorlatlan is volt abban, hogy a bankokkal szemben […]

29

júl
árverés, Devizahitel, végrehajtás

A bank téved! – Saját történetem III. rész

A végrehajtás felfüggesztve, lélegzetvételnyi idő, végre!   Ez az írás az én igaz történetem arról, amit a 2 devizahitelemmel átéltem 7 évvel ezelőtt. Minden egyes mozzanatra, és lelki teherre, sérelemre, és nyomásra úgy emlékszem, mintha tegnap történt volna. III. rész. Ha olvastad devizahiteles történetem I.ésII. részét, akkor elég, ha kicsit visszanyúlok az írásom befejező részéhez, hogy felvegyük az[…]

23

júl
Adósság behajtása, Adósságrendezés

Akkor most tisztázzuk!

Mi történne, ha magadra maradnál egy adósságrendezési folyamatban?   Vannak azok az emberek, akik mindent jobban tudnak. Vannak, akik meghallgatják mások véleményét, de azt teszik, amit saját maguk elképzeltek az adott helyzetben. Mások elfogadják mások véleményét, ha tudják, ők jobban értenek hozzá. Vannak, akik nem gondolkoznak, csakis a mások véleményére alapozva hozzák meg döntéseiket.  Ahány ember, annyiféle[…]

22

júl
Adósságrendezés

Mikkel nem kell számolnod, ha tudatosan adósságrendezel?

Milyen csapdákat kerülhetsz el egy jó döntéssel?   Talán furcsának találhatod, hogy a fordított verziót, a “mi NEM lesz, ha adósságrendezel” megközelítést használom. Bizonyos dolgokat könnyebb úgy behatárolni, hogy nem arról beszélünk, hogy azok milyenek, mi valósulhat meg, ha alkalmazzuk, hanem azt határozzuk meg, hogy milyenek nem, azaz “mi nem fog biztosan történni, ha adósságkezelsz?”   Mivel[…]

16

júl
Behajtó/végrehajtó, végrehajtás

Sokan összekeverik őket – pedig eltérőek a szerepkörök az adósságbehajtásban

Miben mások a behajtók és a végrehajtók?   Azt könnyebb meghatározni, hogy miben nagyon hasonlók: mindkét hivatalos fél a félelemre alapozva kommunikál, ijesztő hangnemben veszi fel a kapcsolatot az adósokkal, s nyugodtan mondhatom, hogy szinte mindenkinek feláll a szőr a hátán, ha velük kerül kapcsolatba saját akarata ellenére és netán együttműködést elérnie. Sajnos bevált gyakorlat lett a[…]

09

júl
adósság, végrehajtás

A megfélemlítés a kenyerük – Hogyan állj ellen?

Miért dolgoznak a követeléskezelők, végrehajtók nagy hatásfokkal?   Elterjedt módszer -pláne manapság-, hogy a bankok, követeléskezelők (akiknek a bankok eladják a tartozásokat), végrehajtók, bíróság, közjegyzők, egy szóval a hivatalos szervek a félelemre alapozva kommunikálnak: Ha be akarnak hajtani egy/több adósságot, Ha el akarnak érni valamit a lehető legrövidebb idő alatt, Ha olyan cselekvésre akarnak rávenni például adósokat,[…]