Bizonyíték a banki számítási csalásra!
Számokkal, egyértelmű levezetéssel
Mint már mindannyiunk előtt bizonyított, és egyértelmű, hogy a bankok bizony csaltak a törlesztőrészletek kiszámításánál, főképp ez ott kerekedett ki, mikor a kezdőrészletek hirtelen a 2-4-szeres összegre ugrottak meg.
Mindenki elképedt azon, hogy hogyan lehet a kezdő, havi 30.000 Ft-ból most már 80.000, vagy a 80.000 Ft-ból 160-180.000 Ft havi törlesztő részlet??!
Oka ennek nyilván az árfolyam ingadozása is, de azért ekkora ugrást az sem okozott volna!
Az alábbiakban nézzük meg, hogy hogyan valósult meg ez a banki számszaki csalás, konkrét számokkal, számításokkal! A Facebook egyik csoportjában lett közzétéve az alábbi számítási példa.
- A pénzintézetek a deviza alapú hiteleket határidős csereügyletként, úgynevezett SWAP ügyletként kezelték. A csereügyletek bár hasonlóak is lehetnek a devizahitelekhez, mégis másképp működnek. Azt tudni kell, hogy a hitelezés KLASSZIKUS banki művelet, míg a csereügylet (pláne az azon alapuló derivátum) SPEKULATÍV művelet. A kettőt nehéz “közös nevező alá hozni”, lévén mindkettőre más és más jogszabály vonatkozik. A legtöbb bank mégis megpróbálta a “fából a vaskarikát” kifaragni, és erre a célra legtöbbször a Forex-Trade rendszerét használták fel. Amit és ahogy a Forex kiköpött, azt emelték át egy az egyben a devizahitelek törlesztőrészleteibe. Ez azért lényeges, mert ezen a ponton lehet “megfogni” azaz tetten érni a legjelentősebb számszaki hibákat. Így került bele a törlesztőrészletekbe pl. a Forex összes járulékos költsége. Mindez a devizában jegyzett törlesztőrészleteket jelentősen megemelte.
- A kamatok. Bár a pénzintézetek vállalták, hogy 6 – 12 hónapi kamatperiódus után hozzáigazítják a kamatokat a piaci kamatlábhoz, (LIBOR, BUBOR, stb.) ezt nem hajtották végre. Míg 2007-ben a svájci frank bankközi kamatlába 4% körül mozgott, 2008-ban már csak 2,5%, 2009-től pedig mostanáig nulla % volt. Néha mínuszba ment át, jelenleg is mínusz negyed %-on áll. Ennek ellenére a legtöbb pénzintézet nemhogy csökkentette volna, hanem indokolatlanul megemelte a kamatot, amit szintén beépített a törlesztőrészletekbe. Hogy érzékeltessem a kamat jelentőségét: 4% kamatcsökkentés egy 50.000 CHF hitelnél 360 hónap futamidő mellett a devizában jegyzett részleteket durván a kétharmadára csökkentené. Mivel a kamatokat a pénzintézetek annuitásos módszerrel számítják, ezért a megemelt kamatok a részleteket hatványozottan megnövelték.
- Az árfolyamrés. Ez is a Forex Trade része, amit szintén beépítettek a törlesztőrészletekbe. A 2014-es jegybanki rendelet rendezni kívánta ezt az etikátlan gyakorlatot, de nem vagyok meggyőződve, hogy ez valóban meg is valósult. Megvannak hozzá a matematikai egyenletek, ezt majd valamikor később “kimatekozom”.
- Szinte mindegyik devizahitel szerződés tartalmaz olyan “kezelési költséget”, amely a törlesztőrészletet 8 – 10%-al megnöveli. Ez is tipikus Forex költség, melynek beépítése a törlesztőrészletekbe minimum etikátlan, sőt, már-már súrolja a szándékos csalás fogalmát. De ami még ennél is durvább: önkényesen EZT IS megemelte a bank, mégpedig svájci frankban IS a duplájára!!!
- Miután a devizában jegyzett, de helytelenül számított törlesztőrészleteket forintra számították át, vad számok jelentek meg. A sok kis tévedés (valójában csalás) összeadódott és elképesztő számokat produkált a forintban jegyzett törlesztőrészletek kapcsán. Bár a (rendszer)-hiba már az első pillanatban adott volt, de csak akkor vált szembetűnővé, amikor elszabadultak a deviza árfolyamok.



A legfontosabb, hogy támadható!
