Bizonyíték a banki számítási csalásra!

Bizonyíték a banki számítási csalásra!

Számokkal, egyértelmű levezetéssel

 

Mint már mindannyiunk előtt bizonyított, és egyértelmű, hogy a bankok bizony csaltak a törlesztőrészletek kiszámításánál, főképp ez ott kerekedett ki, mikor a kezdőrészletek hirtelen a 2-4-szeres összegre ugrottak meg.

Mindenki elképedt azon, hogy hogyan lehet a kezdő, havi 30.000 Ft-ból most már 80.000, vagy a 80.000 Ft-ból 160-180.000 Ft havi törlesztő részlet??!

Oka ennek nyilván az árfolyam ingadozása is, de azért ekkora ugrást az sem okozott volna!

Az alábbiakban nézzük meg, hogy hogyan valósult meg ez a banki számszaki csalás, konkrét számokkal, számításokkal! A Facebook egyik csoportjában lett közzétéve az alábbi számítási példa.

 

“Egyes bankok a deviza hitelezés folyamán szabálytalanul jártak el. Az alábbiakban ezt konkrét számokkal lehet bizonyítani:

 

Sem a Kúria 2013-as és 2014-es jogegységi határozata, sem az azóta végrehajtott forintosítás sem befolyásolja a kalkulációm helyességét. A bizonyításom azt a célt szolgálja, hogy minden devizahitel, amelyben tetten érhető ez a számszaki eltérés, bíróság elé kerüljön. A számok egyértelműek, még egy bíró számára is érthetőek és vitathatatlanok.

 

Nem csak egy, hanem több, kisebb devizában nyilvántartott számszaki hibát követtek el a bankok, amelyek együttes hatása okozta a törlesztőrészletek durva megemelkedését.

 

Honnan adódnak ezek a számszaki tévedések?

 

  1. A pénzintézetek a deviza alapú hiteleket határidős csereügyletként, úgynevezett SWAP ügyletként kezelték. A csereügyletek bár hasonlóak is lehetnek a devizahitelekhez, mégis másképp működnek. Azt tudni kell, hogy a hitelezés KLASSZIKUS banki művelet, míg a csereügylet (pláne az azon alapuló derivátum) SPEKULATÍV művelet. A kettőt nehéz “közös nevező alá hozni”, lévén mindkettőre más és más jogszabály vonatkozik. A legtöbb bank mégis megpróbálta a “fából a vaskarikát” kifaragni, és erre a célra legtöbbször a Forex-Trade rendszerét használták fel. Amit és ahogy a Forex kiköpött, azt emelték át egy az egyben a devizahitelek törlesztőrészleteibe. Ez azért lényeges, mert ezen a ponton lehet “megfogni” azaz tetten érni a legjelentősebb számszaki hibákat. Így került bele a törlesztőrészletekbe pl. a Forex összes járulékos költsége. Mindez a devizában jegyzett törlesztőrészleteket jelentősen megemelte.
  2. A kamatok. Bár a pénzintézetek vállalták, hogy 6 – 12 hónapi kamatperiódus után hozzáigazítják a kamatokat a piaci kamatlábhoz, (LIBOR, BUBOR, stb.) ezt nem hajtották végre. Míg 2007-ben a svájci frank bankközi kamatlába 4% körül mozgott, 2008-ban már csak 2,5%, 2009-től pedig mostanáig nulla % volt. Néha mínuszba ment át, jelenleg is mínusz negyed %-on áll. Ennek ellenére a legtöbb pénzintézet nemhogy csökkentette volna, hanem indokolatlanul megemelte a kamatot, amit szintén beépített a törlesztőrészletekbe. Hogy érzékeltessem a kamat jelentőségét: 4% kamatcsökkentés egy 50.000 CHF hitelnél 360 hónap futamidő mellett a devizában jegyzett részleteket durván a kétharmadára csökkentené. Mivel a kamatokat a pénzintézetek annuitásos módszerrel számítják, ezért a megemelt kamatok a részleteket hatványozottan megnövelték.
  3. Az árfolyamrés. Ez is a Forex Trade része, amit szintén beépítettek a törlesztőrészletekbe. A 2014-es jegybanki rendelet rendezni kívánta ezt az etikátlan gyakorlatot, de nem vagyok meggyőződve, hogy ez valóban meg is valósult. Megvannak hozzá a matematikai egyenletek, ezt majd valamikor később “kimatekozom”.
  4. Szinte mindegyik devizahitel szerződés tartalmaz olyan “kezelési költséget”, amely a törlesztőrészletet 8 – 10%-al megnöveli. Ez is tipikus Forex költség, melynek beépítése a törlesztőrészletekbe minimum etikátlan, sőt, már-már súrolja a szándékos csalás fogalmát. De ami még ennél is durvább: önkényesen EZT IS megemelte a bank, mégpedig svájci frankban IS a duplájára!!!
  5. Miután a devizában jegyzett, de helytelenül számított törlesztőrészleteket forintra számították át, vad számok jelentek meg. A sok kis tévedés (valójában csalás) összeadódott és elképesztő számokat produkált a forintban jegyzett törlesztőrészletek kapcsán. Bár a (rendszer)-hiba már az első pillanatban adott volt, de csak akkor vált szembetűnővé, amikor elszabadultak a deviza árfolyamok.

 

Akkor most beszéljenek a számok, nézzük konkrét példán keresztül a hibás számítás mibenlétét.

 

Egy ügyfél az egyik banktól felvett 7.400.000 Ft-ot svájci frank elszámolású hitelt az alábbi kondíciókkal:

 

Kölcsön devizában vezetett összege: 50.302,49 CHF, futamidő: 360 hónap, kamat: 5,5%, THM: 8,73%, törlesztőrészlet: 285,61 CHF, havi kezelési költség (!) 25,15 CHF (ez az egyik bizonyíték, hogy nem hitelről, hanem FX SWAP ügyletről van szó), havi törlesztő + kezelési költség: 310,76 CHF.

 

 

 

 

 

 

 

Tehát a bank 310,76 svájci franknak megfelelő törlesztőrészletet követel forintban az adóstól. Ettől csak a következő kamatperiódusban térhet el, és akkor is csak csökkenő kamatok irányába.

 

És most jöjjön a bank ELSZÁMOLÁSA:

 

 

 

 

A bank 2012.08.08-án 276,43 CHF kamattörlesztést, 81,13 CHF tőketörlesztést ismer el, melyeknek együttes összege 357, 56 CHF és NEM 310, 76 CHF!!! A bank önkényesen megemelte a svájci frankban nyilvántartott törlesztőrészletet!

 

A 2012.08.08-ig vezetett elszámolásból nyilvánvaló, hogy a svájci frankban jegyzett kamattörlesztés folyamatosan növekedett, ami egy annuitásos hitel esetén LEHETETLEN, mert az csak lefelé mozoghatna!!! Itt (is) a hiba!

 

De ami még durvább: a kezelési költséget is önkényesen megemelte 25,15-ről 51,59 svájci frankra!!!! Itt a következő hiba!!! (ez a 11.906 forintos tétel a táblázat alján)

 

Egy bank számára bíróság előtt talán még védhető, hogy 25,15 frank kezelési költséget felszámított, mivel az adós a szerződéskötéskor abba “belement”, de annak duplájára emelését mindenképp el fogja bukni!

 

Tehát ami a bank vállalása: 310,76 CHF törlesztőrészlet, amelyben 25,15 CHF kezelési költség benne foglaltatik, ehelyett követel 357,56 CHF + 51,59 CHF = 409,15 svájci franknak megfelelő forint összeget, mindezt erősen megnövelt HUF/CHF árfolyamon!!! (a 944 Ft konverziós díjat ezúttal figyelmen kívül hagytam). A különbség havi

 

98,39 CHF

 

ami a bíróság előtt támadható (támadandó).” 


A legfontosabb, hogy támadható!
A legsimább, és gördülékeny megoldás, ami pár hónapot vesz igénybe:
 
A PER NÉLKÜLI MEGEGYEZÉS!
 
Minden pénzügyi hitelintézet, bank arra törekszik, hogy tető alá hozzon egy egyezséget az adós tartozásáról! Tisztában vannak vele, hogy a per nem célravezető, hosszadalmas, beláthatatlan eredménnyel, de egy kerek asztal körüli megállapodásnak van jövője. Nyertes/nyertes ügyfelek állhatnak fel az asztaltól, akik elégedettek a kapott végeredménnyel! 
Igen, van ilyen! Hidd el nyugodtan.
Ha további megerősítés, vagy részletek kellenek a döntésedhez, az indulásodhoz, Gyere!
Írj nekünk, vedd fel velünk a kapcsolatot akár telefonon is, és elmondunk mindent, amit TUDNI AKARSZ!
 
 
 
Az információ legyen Veled! Hitelsakkmatt
 
{loadposition feliratkozas}
 

 

 

 

Kapcsolódó cikkek

28

máj
Adósságterhek, Letiltás, végrehajtás

Oppá! Letiltás újra és újra ugyanabban a tartozásban?!

Hogyan tudod kideríteni, mi is a helyzet?   Elvégre nem vagyunk “fejős tehenek”, akiknek lépten-nyomon néznek bennünket! Ugyanis ránk, állampolgárokra gyakran tekintenek így a bankok, biztosítók, és még sorolhatnám. Ha csak az ún. pénzügyi tranzakciós illetékre gondolunk, amit szépen, ügyeskedve áthárítanak ránk fogyasztókra, ügyfeleikre a pénzintézetek, a bankkártyánk használata “ürügyén”.     A végrehajtási letiltás mikor elindul…   […]

22

máj
Adósságterhek, Segítségnyújtás, végrehajtás

Tartozásaim vannak! Pánikhangulat a tetőfokon

Nálad, hogy kezdődött?   Sokan, sokféleképpen élik meg azt a helyzetüket, ha adósságterheket cipelnek. Általános érzés viszont, hogy igazságtalanságot, rablást, elnyomást, dühöt, felháborodást vált ki belőlünk minden olyan fordulat, ami félelemkeltéssel kezdődik. Ez aztán lassanként. átcsap abba az állapotba, ami már megélhetésünket, netán a családi békét is fenyegeti. Olyan szélsőséges helyzetekké is tud fejlődni, amikor egyenesen az örökségünket,[…]

16

máj
Adósságterhek, végrehajtás

Adósságterhek, zűrzavar, káosz? Így tehetsz rendet, így segítünk mi!

“Teremts pénzügyi harmóniát!” címmel készítettem el legújabb videómat, ami az első, alapvető lépések megtételéről szól egy olyan, zűrzavaros adóssághelyzetben, amikor az emlékek megkoptak, halványan, vagy egyáltalán nem emlékezünk a tartozásunk összegére, és arra sem, hogy melyik pénzintézetnek is tartozunk egyáltalán. Néhányan rögtön heves érzelmekkel reagáltak megosztás után, és a hozzászólást olvasva rögtön láttam, hogy ez csupán a[…]

06

máj
Devizahitel, Hírek, Hitelmentés

Hírlevél – feliratkozás

  Segítség hitelekhez, anyagi terhekhez fűződő kérdésekben. Feliratkozásod mellé ajándék jár! Hitel Kisokos tanulmányunkat az űrlap elküldésével kapod kézhez, amiben minden kezdő segítség, fogalom benne van!   Célom, hogy pénzügyekhez kapcsolódó ismeretekben minél szélesebb körben, egyre tudatosabbak, és informáltabbak lehessenek az emberek, főképp ha adósságterheik is vannak. Szeretek gyakorlatias lenni, olyan témákkal foglalkozni, ami általánosan, felvilágosító jelleggel[…]

01

máj
válság, végrehajtás

Gazdasági összeomlásban adósságrendezés?! Ki hallott már ilyet!?

Vegyes fogadtatással vélekednek az emberek az adósságrendezéssel kapcsolatosan. Eddig is így volt, ezután is így lesz, és most, a járványhelyzetben is így van. Attól eltekintve, hogy felcsapnak néha heves érzelemből kimondott -akár meggondolatlan- vélemények is. Sokan sokféleképpen értékelik a mai helyzetet, az azonban biztos: vigyáznunk kell az egészségünkre, és ezt olyan módokon kell megtennünk, amit eddig még[…]

27

ápr
Elévült!, végrehajtás

Ez már rég ELÉVÜLT! Mégis tiltják…

Mikor évül el a végrehajtási jog? Gyakori eset, hogy nagyon régi követeléseknél mikor végrehajtás indul meg, felháborodva csapják össze kezüket az adósok, hogy: “De ez már többszörösen elévült tartozás! Milyen alapon tilt a végrehajtó?!!” Sajnos tudni kell, hogy akár ősrégi tartozás(ok)ról is van szó, de ha már végrehajtás indult el benne, akkor már nem a követelés elévüléséről[…]