Bérlakás program a “devizahitelesek” felhasználásával!

Bérlakás program a devizahitelesek felhasználásával!?

Megmentésnek álcázott devizaadós átverés

Mára kirajzolódott egy módszeresen felépített kormányzati stratégia, amiről az életbe lépett XXXVIII. törvény, és XL. Elszámoltatási törvény rántotta le a leplet a szakértő jogászok számára.

A Youtube oldalán is látható felvételen Dr. Damm Andrea nyilvánosság előtti beszámolójában beszélt ennek részleteiről.

Elmondta azokat a részleteket, amik egymásra épülésének következménye >>egy bérlakás program kivitelezése a devizahitelesek ingatlanjainak felhasználásával!

Ijesztő, borús előrevetítések láttak napvilágot, amelyeket most a Hitelsakkmatt összefoglalóan ír le, hogy mindenki átlássa, mivel is állunk szemben? Amire talán zsigerből mindenki védekezésképpen elutasítóan, de legalábbis megrökönyödve reagál. De lássuk a tényeket, miről is van szó?

“Jogász szemmel nézve a történéseket, ez még nagyobb baj, mint amit egy laikus gondolhat. Tragikus képet fest az, aminek az eszköze a XXXVIII. törvény.

A veszélye a dolognak az, hogy ez azt a célt szolgálja, hogy az állam megszerezze az adósok ingatlanait.

Ha az adósok érdekeit szolgálná egy “erre született” törvény, akkor az nem ebben a formában jött volna létre.

Miért most jött el annak az ideje, hogy a devizahitel problémára törvényt hozzanak? Azért, mert az volt a cél, hogy az árfolyam minél magasabb legyen. Azt látták, hogy már 4 hónapja stagnálnak egy az árfolyamok, ezért jött el az ideje egy forintosítási törvénynek.

Most kell forintosítani, mert olyan mértékben emelhetik fel az eddig a számvitelben nem szerepelt követeléseket, ami miatt most a számvitelekben megjelennek a fedezetlen követelések. Eddig azért nem voltak fedezetlen a követelések, mert az  eredeti forint összegek szerepeltek a bankok számvitelében, s annak megfelelően megvolt a kellő nagyságú fedezet.

A bank, a bankod miután már a mérlegébe be kell tegye az elszámoltatási törvényben megadott svájci frank, euró illetve jen árfolyamával  felszorzott összegeket, hiányozni fog az adósok döntő többségénél a hitelösszeg mögötti fedezeti érték, hiszen a hiteltartozások megugrottak 2-2,5 szeresére, az ingatlanok értéke pedig lezuhant kb. a felére.

A törvény kötelezi a bankokat, hogy az aktuális forint hitel összegét az aktuális árfolyammal felszorozza, és ezeket a követeléseket betegye a mérlegébe, s a gond az, hogy nincs ott a másik oldalon a követelés összegének megfelelő fedezet.

Az MNB 2015. terve:

2015. február 01-jén, ahogy leforintosodik az összes ügylet az MNB kötelezni fogja a bankokat arra, hogy 48 órás teljesítéssel készítsenek statisztikát, közöljék egyenként az aktuális ügyletnek a forint értékét, és állítsák mellé a fedezetnek az értékét.

Ekkor kiderül, hogy a bankok legtöbb követelése fedezetlen.>>az MNB kötelezi majd a bankokat, hogy pótfedezetet nyújtasson az adósokkal, vagy tőkét vonjon be (de ezt a tulajdonosok nem akarják, hiszen akkor már megtették volna). Az ügyletek kb. 10-15 %-kánál van meg a megfelelő fedezet: egy példa erre: ha valaki 80 milliós ingatlanjára 20 milliós hitelt vett fel, ez még fedi az ügyletet.

Óriási hullám indul el, s pótfedezet híján, amennyiben az adós nem tud ezzel szolgálni a bankjának, a banknak kötelessége lesz felmondani a hiteleket, és a tartozás egy összegben válik esedékessé!

Írd meg nekünk kérdéseidet, segítünk eligazodni, segítünk a továbblépésben!

S amikor Varga Mihály azt mondja, hogy kivezetik ezt a hitelfajtát a piacról, akkor ennek ez a módszertana. Ebből következően:

  • felmondja a bank a fedezetlen szerződéseket -ahol nem tud az adós pótfedezettel szolgálni-, így a tartozás egy összegben esedékessé válik,

Pár dolgot tehet a bank:

1. vagy tőkét von be, amit nem fog megtenni, mert akkor eddig is megtette volna,

2. vagy eladja ezeket a követeléseket, kitakarítja az üzleti életéből,

3. vagy ha olyan nagyságú követelésekről van szó, amire nem tud megfelelő ellenértéket kapni, -és ez azoknál a bankoknál valószínű, ahol nagyon nagyszámú a szerződés állománya-  az máshonnan von be tőkét, azaz eladja a bankot.

Magyarországon ilyen nagyságrendű pénzt képes fizetni, az a magyar állam és az MNB!

Amit mondott miniszterelnökünk, hogy jövő év végére 6 magyar bank lesz, az így lesz: leállamosítják az adósok ingatlanját, és ezáltal valósítják meg a bérlakás programot!

Ezek a logikus lépések az előzmények tükrében. Nagyon sötét jövő rajzolódik ki.

Milyen kiút van ebben a helyzetben?

 Azok, akik perelnek, kikerülhetik mindezt, nem darálják be őket ebbe a folyamatba. Addig, amíg per van folyamatban, nem tehetik ezt meg velük!”

Mi is, a Hitelsakkmatt is mondja egy ideje, hogy az adósok érdekeit a per szolgálja:

  • akár a tartozásodat akarod csökkenteni a jogos, bankok által jogosan követelhető szintre,
  • akár meg akarod óvni ingatlanodat (ingatlanjaidat), a kiút: per beadása a szerződésed alapján >>>írj nekünk, kérdd segítségünket, díjmentes kezdeti lépések alapján megtudhatod, milyen megoldásokra, milyen megvalósulásra számíthatsz!

Dr. Damm Andrea: “A jogos kérdés: miért nem az elmúlt 3-4 évben csinálták meg a törvényi lépéseket a devizahitelekkel kapcsolatosan? A válasz: a bankrendszernek eddig nem volt érdeke.

Hol vannak a mozgalmak, a szervezetek, akik a civileket, az állampolgárokat védik? Kimennek-e az utcára a hatalmas tömegek, hogy megállítsák ezt a borzalmas folyamatot?

Nem lépnek a fiatalok a devizahitel ügyében, az apjuk, anyjuk érdekében nem mozdulnak meg. A kormány 4 éven át figyelte, hogy miért hajlandóak az emberek kimenni az utcára, és azt látták, hogy a Kásler ügyön kívül, nem mozdult meg jelentős tömeg a témában. Most sem fog várhatóan.

A 256 Ft átváltásnak nincs más indoklása sajnos, mint a fent leírtak.

Látom az ördögi oldalát a folyamatnak: azt mondani az embereknek, hogy megvédünk, megmentünk Titeket, s tulajdonképpen csak felhasználják az adósokat egy globális vagyonszerzési elképzelés megvalósításához >>>ez kritikán aluli.

400 ilyen hitelt adó intézmény van, és csupán 8! mindössze a bankszövetség tagja! Azokat a szerződéseket, amiben a bankszövetség nem tag, az milyen módon hathat ki egy törvényalkotásra?

S, hogy választások lesznek  2018.-ban, s nem fog szavazni senki a jelenlegi kormányra? Hol érdekli az őket? Már a dédunokáiknak sem kell dolgoznia, akkora tőkét tudhat mindegyikük magáénak. Nem érdekli őket a magyar emberek sorsa, ez is már kiderült más dolgok kapcsán.

Most azt mondom mindenkinek, -mondja Dr. Damm Andrea,  hogy a törvény hatályba lépése után pár mondatot fogalmazzon a bankjának: (kérésre segítünk ebben is)

  • ne merje leforintosítani a hitelét, mert a szerződése semmis – mindegyik szerződés semmis! Jogszabálysértő rendelkezések vannak benne.
  • nem tartozik a XXXVIII. törvény, sem a XL. forintosítási törvény hatálya alá. Mivel a meg nem tárgyalt kérdésekre vonatkozik ez. (Önök megtárgyalták a bankkal.)
  • kérjük, hogy el se számoljon velünk a bank>>igaz ugyan, hogy nem kérünk vissza semmit, (árfolyamrés, árfolyam módosítás >>amúgy ezek kicsi összegek) de nem kérjük a forintosítást, azaz nem akarjuk, hogy X millióval magasabb tartozást tartsanak a nevünk alatt nyilván!
  • Így folytatódnak a perek, aki ezt megírja, már nem tartozik a szerződése a fenti két törvény hatálya alá, továbbra is a semmisség az indok, én megtárgyalta a bankjával a részleteket, az , hogy ő rosszul vette bele a feltételekben, az az ő hibája. >>tehát a megtárgyalt szerződési feltételek alapján mentesül az a bizonyos szerződés a fenti két törvény hatálya alól!
  • Ha a bank azt mondja, hogy: “én nem tárgyaltam az árfolyamrésről az ügyféllel, akkor hurrá! mert akkor a Kúria döntése az irányadó, hogy az árfolyamkockázat felvilágosítása nem volt átlátható, érthető, akkor az árfolyamrés is semmis.!

Írj nekünk, segítünk, válaszolunk kérdéseidre!

Van technikája annak, hogy lehessen bizonyítani a valótlan tájékoztatást>>ehhez a bankszövetségi tanulmány magáért beszél. Ezt mutogatták az adósoknak a hitel megbeszélésénél. Ha viszont nem, akkor a kérdés, hogy miért nem?

Pertárgyalásra érdemes behívni a banki ügyintézőt, s az ügyvédnek megkérdezni tőle: volt-e valamilyen tematika, amely szerint tájékoztatni kellett az ügyfeleket?

Ügyintéző: “Igen, egy protokoll mentén haladtunk végig.”

Még több adós is ezt támasztja alá>>nincs miről beszélni>>mindenki azt mondja, hogy ezzel biztatott, azt mondta, stb. 

Gazdasági Versenyhivatal: Vélelmezni kell, hogy a szerződő fél ésszerű kockázatot vállalt.

Ha azt állítja valaki, hogy ő korlátlan, ésszerűtlen kockázatot vállalt, akkor bizonyítani kell a másik félnek ezt.

Miután mindenki vélelmezetten ésszerű kockázatot vállalt, senki nem vállalhatott magasabb terhet, mint amennyi a jövedelmi képessége volt>>ezt igazolni kellett. Ott egy fedezet, amit nyújtott, hogy a kölcsönt visszafizesse. Ha a fedezeti érték,és a jövedelem szintje lehetetlenné tette, hogy bizonyos nagyságrendű törlesztő összegnél magasabbat törlesszen, azaz van egy kockázatvállalási határ. A banki papírokból kiderül, hogy kit, mennyire kalibrált be a banki ügyintéző, kit, milyen, mekkora tehervállalással soroltak be.

Mindenkit be kellett minősíteni a banknak.

Megvolt a kockázatvállalás határa. >>a banknál is, és az adósnál is.

Egy nagyon fontos elem van: több ország pénzpiaci hatósága megállapította, hogy az elmúlt 5 évben manipulálták az árfolyamokat. Egy világszínvonalú árfolyam manipuláció következményét nem viselheti Gipsz Jakab! Nem tudja a piaci folyamatokat befolyásolni>>egy bűnös tevékenység eredményeként kialakuló árfolyam, amit az egyén nem tud befolyásolni, nem viselheti annak terheit!

Jelenlegi perek száma: 12 ezer, és kb. 470 ezer jelzáloghitel van.”

Segítünk megemészteni a fent olvasottakat, tehát bármilyen kérdésed van, vagy hoztál egy döntést, hogy megálljt akarsz ebben a folyamatban, míg nem szippant be a lavina, írj nekünk, segítünk! Megoldható az anyagi körülményre igazítva a szakjogászi munkadíj kérdése is, kérdezz bátran erről minket >>>Hitelsakkmatt kapcsolat.

Dr. Damm Andrea előadása nyomán készítette Buczkó Andrea

{loadposition feliratkozas}

Kapcsolódó cikkek

18

Sze
Eladósodás, Elévült!

ELÉVÜLT! Vagy mégsem?

Mit jelent ez a fogalom, mikor és mi lehet ELÉVÜLT?   Mi az ELÉVÜLÉS?   Fogalma: Az idő múlása jogilag behajthatatlanná teszi a pénzköveteléseket. Azaz a bíróság úton való érvényesíthetőségét zárja ki. Ha elévült a tartozásod, akkor bizonyítani is tudnod kell ezt a helyzetet. Többféle pénzkövetelést ismerünk:  Valamely szolgáltatásból eredőt: pl. telekommunikációs tartozások (ilyenek a telefonszámla, internet, […]

15

Sze
árverés, végrehajtás

Kifejezetten káros az adósoknak a végrehajtási törvénymódosítás!

2020: Milyen súlyos, és hátrányos változtatások történtek a végrehajtási törvényben?   Már talán mindenki tudja, olvasott vagy hallott róla, hogy változások történtek idén nyáron a végrehajtási törvényben. Több szerkezeti változást hoztak, amik súlyosbíthatják a már eleve súlyos eljárást, és a végkimenetel, az ingatlan árverése viszonylag hamar befejeződhet.   Végrehajtási törvény változásai   Beszéljenek a számok. Július 2-án[…]

09

Sze
Adósságterhek, végrehajtás

Ébresztő!

Hogyan zárd végleg az adósságokat folyamatos támogatás mellett?     Ha ilyen a gondolkodásmód, akkor baj van…   Úgy érzed, egyedül vagy. A gondjaiddal, problémákkal, a mindig megújuló napi kihívásokkal. Egyedül, csak te és veled szemben a világ. Támasz, biztatás, segítség nélkül. A problémák csak úgy jönnek, és nem múlnak el, maradnak míg meg nem oldod. Ezek[…]

26

aug
Adósságrendezés, Adósságterhek

“De mégis, hogy áll az ügyem??!”

Avagy hogyan kezeljük az adósságrendezés alatt álló ügyeket?   Kik vagyunk mi?   Adóssághelyzeteket kezelők, ebben segítők vagyunk, tudunk segíteni adósságok csökkentésében, azok végleges rendezésében. Nagyon fontosnak tartjuk az adóssághelyzetek részletekbe belemenő átbeszélését, a teljes adósság történet visszakövetését, mert érdemi, szakértői megoldás felállításához erre feltétlenül szükség van!  Sokan azt gondolják, hogy bármiféle séma ráhúzható a különböző helyzetekre.[…]

18

aug
Adósságrendezés, végrehajtás, végrehajtási moratórium

Újra indulhatnak a kilakoltatások – Hogyan tovább?

A végrehajtási moratórium vége – 2020.07. 01. (?)   A kormány által előterjesztett törvényjavaslat nem tisztázza érthetően a kilakoltatásokra és végrehajtásokra vonatkozó szabályokat. A veszélyhelyzet idejére az 57/2020. (III. 23.) Kormányrendelet átmenetileg felülírta a végrehajtási törvény több rendelkezését, ezt nevezték végrehajtási moratóriumnak. A védelem tervezett határideje azonban 2020. december 31.-e volt még idén márciusban, amikor a veszélyhelyzetet[…]

15

aug
Adósságrendezés, Megoldási javaslatok

Egy tartozás hitel, vagy kölcsön? Adósságrendezés: Mediátor, vagy Alkusz?

Fontos fogalmak, tegyük helyre ezeket! Visszatérő olvasónként tudhatod, hogy tudunk segíteni adósságok csökkentésében, azok végleges rendezésében. Ha még nem olvastál rólunk, akkor most szólok. 🙂 Hogy az adósságrendezési, csökkentési folyamat eredménye minél jobb lehessen, ehhez a konkrét adósság helyzetben az érdemi megoldás felállításához szükséges a részletek ismerete, mert NINCS két egyforma adósság helyzet. Sokan azt gondolják, hogy[…]