A forintosítással 2018.-ra akár 5-szörösére emelkedhetnek a törlesztők!Időzített bomba!

A forintosítási törvénnyel kapcsolatosan pedig további problémák merülnek fel.>>> II. >>>Időzített bomba!

A Hitelsakkmatt folytatja Dr. Léhmann szakértői gondolatmenetét: (A cikk I. részéhez kattints ide!)

“Mert ugye a fentiek szerint semmitérő 2014. július 4-i XXXVIII. illetve XL. sz. törvény alapján a Dr. Trócsányi módon gondolkozók nyilvánvalóan úgy gondolták, hogy ha már egyszer sikerült a magyar nép kárára  eljátszani azt, mintha törvényesen járnának el, akkor semmi akadálya nem lehet annak, hogy a magyar nép számára még nagyobb kárt okozzanak hasonló törvényalkotással.

Előzetesen felkészültek az újabb átverésre egy alkotmánybírósági kérelemmel, majd erre tekintettel az alábbi Alkotmánybírósági határozat a következők szerint határozott:

„AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 8/2014. (III. 20.) AB HATÁROZATA

az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésének, valamint ezzel összefüggésben az Alaptörvény II. cikkének és

a B) cikk (1) bekezdésének értelmezéséről

Az Alkotmánybíróság teljes ülése a közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Kormány nevében az Alaptörvény értelmezése tárgyában előterjesztett indítványa alapján – dr. Juhász Imre, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

  1. Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése második mondatából az államnak az a kötelezettsége következik, amely – az Alaptörvényben szereplő alkotmányos értékek figyelembevételével – a fogyasztók érdekeit védő, az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben fellépő intézményrendszer létrehozására és fenntartására, továbbá a fogyasztók jogait biztosító jogszabályok megalkotására vonatkozik.
  1. Konkrét bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapítására az Alaptörvény alapján, megfelelő indítványra, az Alkotmánybíróság jogosult. Bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül az M) cikk (2) bekezdéséből eredő alaptörvény-ellenességet okoznának, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani.
  1. Az M) cikk (2) bekezdéséből közvetlenül következhet valamely jogszabály alkotmányellenessége. Valamely jogszabály vagy rendelkezésének Alaptörvénnyel való összhangja megítélésénél a vizsgált rendelkezés szabályozási környezetét is figyelembe kell venni.

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény II. cikkét és a B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elvét az M) cikk (2) bekezdése második mondatával összefüggésben értelmezve megállapítja, hogy jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a clausula rebus sic stantibus elve alapján – megváltoztathatja.

Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatot a Magyar Közlönyben közzéteszi”

Trócsányiék elődei ebből akartak eljutni oda, hogy szerződésmódosításra hivatkozással egy forintosításnak nevezett, az adósokat kilátástalan helyzetbe hozó törvényalkotáshoz elegendő alkotmányosssági hátteret biztosítsanak.

Csakhogy még a többségében kormányzópárthoz hű alkotmánybírók sem tudtak fentiek szerint más lehetőséget adni a mindenre elszánt Trócsányi elődöknek, mint az, hogy

Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli.

Ebből következően tehát az Alkotmánybíróság nem mást mondott, mint azt, hogy amennyiben a bankokkal kötött fogyasztói szerződéssel kapcsolatosan akar módosítani – forintosítani – az állam, akkor a bírósági úton való szerződésmódosítás feltételeihez van kötve.

Csakhogy a fentiekben jól láttuk azt, hogy bíróságok felé az Európai Bíróság C-472/11 számú ítélet kötelezően alkalmazandó

Mindazonáltal a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságot arra, hogy a peres feleket tájékoztassa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat.

rendelkezése alapján a szerződésmódosítás során is köteles a bíróság hivatalból az összesen tisztességtelen szerződési feltételt előzetesen vizsgálni.

Természetes is ez a követelmény, hiszen az esetben, ha egy ilyen XXXVIII. sz. Trócsányi féle törvénynél nem került vizsgálat alá az összes tisztességtelen szerződési feltétel, akkor legalább a szerződésmódosításnak csúfolt forintosítási eljáráskor illene előbb megvizsgálni azt, hogy vajon nem maradt-e olyan tisztességtelen szerződési feltétel a szerződésben, melyet módosítani képtelenség.

Ugyanis a tisztességtelen szerződési feltétel semmis, és semmis szerződésnek vagy szerződési feltételnek joghatása nincs.

———————————

Ilyen körülmények között belerohanni egy nyilvánvalóan alkalmatlan szerződésmódosítási folyamatba törvénnyel egyszerűen aljasságnak tartom Trócsányiék által a magyar nép felé.

….és itt a matematika! Elképesztő adatok!

Fenti ismertetés után tekintsük meg a forintosítással kapcsolatos törvénynek alábbi rendelkezését:

17/D. § (1) Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású hitelszerződés esetén a referencia kamatláb mértékét a hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani.

Tetszik érteni?

Ezek szerint a 2004-től 2009-ig megkötött, svájci frank jegybanki alap kamatváltozásától függően változó kamatozású devizában nyilvántartott forint kölcsönszerződések adósait előbb tisztességtelen szerződési feltételek alapján a bankok közjegyzői segítséggel, állami hivatalok hallgatása mellett reménytelen helyzetben fejték, kifosztották, akár öngyilkosságba kergették, majd ez évben a fenti körülmények szerint megszületett

XXXVIII. törvény alapján mégis fix kamatozásúnak tekintve a szerződéseket mindösszesen a kamat és egyéb költségek emelésére nézve hoztak olyan törvényt, melynek alapján ezt a többihez képest jelentéktelen pénznek megtérítését a futamidő végéig tették lehetővé a bankok számára,

majd a forintosítási törvény alapján szerződésmódosításnak nevezett újabb szerződés alapján mégis változó kamatozásúnak tekintik immár a forintkamathoz igazodóan a szerződést az utóbb idézett törvényhely szerint azzal, hogy a jelenlegi 2,1 százalékon lévő Magyar Nemzeti Banki alapkamat változásához igazítva változtatják jövőben a törlesztő részletet.

Határozottan kijelentem ezek után azt, hogy ezek a Trócsányi – Matolcsy félék hülyének nézik a magyar embereket.
——————————-

A konkrét adatokra rátérve tehát a forint jegybanki alapkamata az elmúlt időszakban a következők szerint  alakult néhány adatot kiragadva:

2010. január 26-tól                                                    6 %

2011. január 25-től                                                    6 %

2012. szeptember 26-tól                                            6,5 %

2013.január 30-tól                                                     5,5 %

2014. julius 23-tól                                                      2,1 %

Ebből valamint a fenti, forintosítási törvénnyel kapcsolatos rendelkezésből az alábbiak állapíthatóak meg.

Tekintettel arra, hogy két évvel ezelőtt a forint jegybanki alapkamat 6,5 % volt, a jelenlegi 2,1 % átmenetinek tekinthető. Ebből következően az adósok a következő 5 évben számíthatnak az eddigi adatok alapján 6 % Nemzeti Banki alapkamatra.

Ebben az esetben a forintosítási törvényből idézettek szerint az ügyleti kamat úgy alakul, mint ahogy korábban a devizában nyilvántartott forinthitel szerződés referencia kamatváltozása szerint alakul az iratom végére másol Nemzeti Banki tájékoztatás szerint.

Ezekből pedig az következik, hogy az adósoknak a jelenlegi forintosítási törvény alapján a törlesztőrészletük minden 1 százalékpontos kamatnövekedés esetén 6 %-kal emelkedik.

Amennyiben tehát a jelenlegi 2,1 százalékos kamatszint mindösszesen 5 százalékra emelkedik néhány év alatt, akkor ez 140 százalékpontos emelkedést jelent azzal, hogy mivel egy százalékpontra 6 % törlesztőrészlet emelkedés kapcsolódik, ez összesen ténylegesen néhány éven belül 840 százalékos emelkedését jelenti a törlesztőrészletnek.

Okos közgazdászok majd bebizonyítják azt, hogy a 840 százalék ebben az esetben csak 500 százalék, ami annyit jelent, hogy 2018. év környékén a jelenlegi mondjuk 50.000.-Ft. havi törlesztőrészlet 250.000.-Ft-ra emelkedik.

————————————-

Állítólag Soros György egy nagyon gonosz ember és különösen saját hazájával szemben nagyon gonosz.

Fentiek alapján ellenben megállapítható az, hogy Soros György a Trócsányi-Matolcsyakhoz képest II. János Pál Pápa erkölcsiségével rendelkezik.   

>>>Olvasd el a cikk I. részét is az információk teljes értelmezéséhez!>>>

Siófokon 2014. december 17. napján

Léhmann György”

 Segítünk megemészteni a fent olvasottakat, tehát bármilyen kérdésed van, vagy hoztál egy döntést, hogy megálljt akarsz ebben a folyamatban, míg nem szippant be a lavina, írj nekünk, segítünk!

Megoldható az anyagi körülményre igazítva a szakjogászi munkadíj kérdése is, kérdezz bátran erről minket >>>Hitelsakkmatt kapcsolat.

Dr. Léhmann György nyomán készítette Buczkó Andrea- Hitelsakkmatt

{loadposition feliratkozas}

Kapcsolódó cikkek

30

júl
Devizahitel, végrehajtás

Milyen formákat ölt az adósok kizsákmányolása?

Pénzügyi Káosz, vagy Ko?   A devizahiteles behúzással/csapdával látott napvilágot nagyon körvonalazottan, hogy meddig képes elmenni, milyen határokat tud feszegetni az, ha ezer milliárdok bezsebelése a cél. Ez a korántsem mellékes téma akkoriban, 2013.-2014. táján nagyon új volt még mindenkinek. Még az is szűz terület volt és ezáltal mindenki gyakorlatlan is volt abban, hogy a bankokkal szemben […]

29

júl
árverés, Devizahitel, végrehajtás

A bank téved! – Saját történetem III. rész

A végrehajtás felfüggesztve, lélegzetvételnyi idő, végre!   Ez az írás az én igaz történetem arról, amit a 2 devizahitelemmel átéltem 7 évvel ezelőtt. Minden egyes mozzanatra, és lelki teherre, sérelemre, és nyomásra úgy emlékszem, mintha tegnap történt volna. III. rész. Ha olvastad devizahiteles történetem I.ésII. részét, akkor elég, ha kicsit visszanyúlok az írásom befejező részéhez, hogy felvegyük az[…]

23

júl
Adósság behajtása, Adósságrendezés

Akkor most tisztázzuk!

Mi történne, ha magadra maradnál egy adósságrendezési folyamatban?   Vannak azok az emberek, akik mindent jobban tudnak. Vannak, akik meghallgatják mások véleményét, de azt teszik, amit saját maguk elképzeltek az adott helyzetben. Mások elfogadják mások véleményét, ha tudják, ők jobban értenek hozzá. Vannak, akik nem gondolkoznak, csakis a mások véleményére alapozva hozzák meg döntéseiket.  Ahány ember, annyiféle[…]

22

júl
Adósságrendezés

Mikkel nem kell számolnod, ha tudatosan adósságrendezel?

Milyen csapdákat kerülhetsz el egy jó döntéssel?   Talán furcsának találhatod, hogy a fordított verziót, a “mi NEM lesz, ha adósságrendezel” megközelítést használom. Bizonyos dolgokat könnyebb úgy behatárolni, hogy nem arról beszélünk, hogy azok milyenek, mi valósulhat meg, ha alkalmazzuk, hanem azt határozzuk meg, hogy milyenek nem, azaz “mi nem fog biztosan történni, ha adósságkezelsz?”   Mivel[…]

16

júl
Behajtó/végrehajtó, végrehajtás

Sokan összekeverik őket – pedig eltérőek a szerepkörök az adósságbehajtásban

Miben mások a behajtók és a végrehajtók?   Azt könnyebb meghatározni, hogy miben nagyon hasonlók: mindkét hivatalos fél a félelemre alapozva kommunikál, ijesztő hangnemben veszi fel a kapcsolatot az adósokkal, s nyugodtan mondhatom, hogy szinte mindenkinek feláll a szőr a hátán, ha velük kerül kapcsolatba saját akarata ellenére és netán együttműködést elérnie. Sajnos bevált gyakorlat lett a[…]

09

júl
adósság, végrehajtás

A megfélemlítés a kenyerük – Hogyan állj ellen?

Miért dolgoznak a követeléskezelők, végrehajtók nagy hatásfokkal?   Elterjedt módszer -pláne manapság-, hogy a bankok, követeléskezelők (akiknek a bankok eladják a tartozásokat), végrehajtók, bíróság, közjegyzők, egy szóval a hivatalos szervek a félelemre alapozva kommunikálnak: Ha be akarnak hajtani egy/több adósságot, Ha el akarnak érni valamit a lehető legrövidebb idő alatt, Ha olyan cselekvésre akarnak rávenni például adósokat,[…]