A forintosítással 2018.-ra akár 5-szörösére emelkedhetnek a törlesztők!Időzített bomba!

A forintosítási törvénnyel kapcsolatosan pedig további problémák merülnek fel.>>> II. >>>Időzített bomba!

A Hitelsakkmatt folytatja Dr. Léhmann szakértői gondolatmenetét: (A cikk I. részéhez kattints ide!)

“Mert ugye a fentiek szerint semmitérő 2014. július 4-i XXXVIII. illetve XL. sz. törvény alapján a Dr. Trócsányi módon gondolkozók nyilvánvalóan úgy gondolták, hogy ha már egyszer sikerült a magyar nép kárára  eljátszani azt, mintha törvényesen járnának el, akkor semmi akadálya nem lehet annak, hogy a magyar nép számára még nagyobb kárt okozzanak hasonló törvényalkotással.

Előzetesen felkészültek az újabb átverésre egy alkotmánybírósági kérelemmel, majd erre tekintettel az alábbi Alkotmánybírósági határozat a következők szerint határozott:

„AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 8/2014. (III. 20.) AB HATÁROZATA

az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésének, valamint ezzel összefüggésben az Alaptörvény II. cikkének és

a B) cikk (1) bekezdésének értelmezéséről

Az Alkotmánybíróság teljes ülése a közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Kormány nevében az Alaptörvény értelmezése tárgyában előterjesztett indítványa alapján – dr. Juhász Imre, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

  1. Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése második mondatából az államnak az a kötelezettsége következik, amely – az Alaptörvényben szereplő alkotmányos értékek figyelembevételével – a fogyasztók érdekeit védő, az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben fellépő intézményrendszer létrehozására és fenntartására, továbbá a fogyasztók jogait biztosító jogszabályok megalkotására vonatkozik.
  1. Konkrét bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapítására az Alaptörvény alapján, megfelelő indítványra, az Alkotmánybíróság jogosult. Bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül az M) cikk (2) bekezdéséből eredő alaptörvény-ellenességet okoznának, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani.
  1. Az M) cikk (2) bekezdéséből közvetlenül következhet valamely jogszabály alkotmányellenessége. Valamely jogszabály vagy rendelkezésének Alaptörvénnyel való összhangja megítélésénél a vizsgált rendelkezés szabályozási környezetét is figyelembe kell venni.

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény II. cikkét és a B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elvét az M) cikk (2) bekezdése második mondatával összefüggésben értelmezve megállapítja, hogy jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a clausula rebus sic stantibus elve alapján – megváltoztathatja.

Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatot a Magyar Közlönyben közzéteszi”

Trócsányiék elődei ebből akartak eljutni oda, hogy szerződésmódosításra hivatkozással egy forintosításnak nevezett, az adósokat kilátástalan helyzetbe hozó törvényalkotáshoz elegendő alkotmányosssági hátteret biztosítsanak.

Csakhogy még a többségében kormányzópárthoz hű alkotmánybírók sem tudtak fentiek szerint más lehetőséget adni a mindenre elszánt Trócsányi elődöknek, mint az, hogy

Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli.

Ebből következően tehát az Alkotmánybíróság nem mást mondott, mint azt, hogy amennyiben a bankokkal kötött fogyasztói szerződéssel kapcsolatosan akar módosítani – forintosítani – az állam, akkor a bírósági úton való szerződésmódosítás feltételeihez van kötve.

Csakhogy a fentiekben jól láttuk azt, hogy bíróságok felé az Európai Bíróság C-472/11 számú ítélet kötelezően alkalmazandó

Mindazonáltal a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságot arra, hogy a peres feleket tájékoztassa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat.

rendelkezése alapján a szerződésmódosítás során is köteles a bíróság hivatalból az összesen tisztességtelen szerződési feltételt előzetesen vizsgálni.

Természetes is ez a követelmény, hiszen az esetben, ha egy ilyen XXXVIII. sz. Trócsányi féle törvénynél nem került vizsgálat alá az összes tisztességtelen szerződési feltétel, akkor legalább a szerződésmódosításnak csúfolt forintosítási eljáráskor illene előbb megvizsgálni azt, hogy vajon nem maradt-e olyan tisztességtelen szerződési feltétel a szerződésben, melyet módosítani képtelenség.

Ugyanis a tisztességtelen szerződési feltétel semmis, és semmis szerződésnek vagy szerződési feltételnek joghatása nincs.

———————————

Ilyen körülmények között belerohanni egy nyilvánvalóan alkalmatlan szerződésmódosítási folyamatba törvénnyel egyszerűen aljasságnak tartom Trócsányiék által a magyar nép felé.

….és itt a matematika! Elképesztő adatok!

Fenti ismertetés után tekintsük meg a forintosítással kapcsolatos törvénynek alábbi rendelkezését:

17/D. § (1) Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású hitelszerződés esetén a referencia kamatláb mértékét a hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani.

Tetszik érteni?

Ezek szerint a 2004-től 2009-ig megkötött, svájci frank jegybanki alap kamatváltozásától függően változó kamatozású devizában nyilvántartott forint kölcsönszerződések adósait előbb tisztességtelen szerződési feltételek alapján a bankok közjegyzői segítséggel, állami hivatalok hallgatása mellett reménytelen helyzetben fejték, kifosztották, akár öngyilkosságba kergették, majd ez évben a fenti körülmények szerint megszületett

XXXVIII. törvény alapján mégis fix kamatozásúnak tekintve a szerződéseket mindösszesen a kamat és egyéb költségek emelésére nézve hoztak olyan törvényt, melynek alapján ezt a többihez képest jelentéktelen pénznek megtérítését a futamidő végéig tették lehetővé a bankok számára,

majd a forintosítási törvény alapján szerződésmódosításnak nevezett újabb szerződés alapján mégis változó kamatozásúnak tekintik immár a forintkamathoz igazodóan a szerződést az utóbb idézett törvényhely szerint azzal, hogy a jelenlegi 2,1 százalékon lévő Magyar Nemzeti Banki alapkamat változásához igazítva változtatják jövőben a törlesztő részletet.

Határozottan kijelentem ezek után azt, hogy ezek a Trócsányi – Matolcsy félék hülyének nézik a magyar embereket.
——————————-

A konkrét adatokra rátérve tehát a forint jegybanki alapkamata az elmúlt időszakban a következők szerint  alakult néhány adatot kiragadva:

2010. január 26-tól                                                    6 %

2011. január 25-től                                                    6 %

2012. szeptember 26-tól                                            6,5 %

2013.január 30-tól                                                     5,5 %

2014. julius 23-tól                                                      2,1 %

Ebből valamint a fenti, forintosítási törvénnyel kapcsolatos rendelkezésből az alábbiak állapíthatóak meg.

Tekintettel arra, hogy két évvel ezelőtt a forint jegybanki alapkamat 6,5 % volt, a jelenlegi 2,1 % átmenetinek tekinthető. Ebből következően az adósok a következő 5 évben számíthatnak az eddigi adatok alapján 6 % Nemzeti Banki alapkamatra.

Ebben az esetben a forintosítási törvényből idézettek szerint az ügyleti kamat úgy alakul, mint ahogy korábban a devizában nyilvántartott forinthitel szerződés referencia kamatváltozása szerint alakul az iratom végére másol Nemzeti Banki tájékoztatás szerint.

Ezekből pedig az következik, hogy az adósoknak a jelenlegi forintosítási törvény alapján a törlesztőrészletük minden 1 százalékpontos kamatnövekedés esetén 6 %-kal emelkedik.

Amennyiben tehát a jelenlegi 2,1 százalékos kamatszint mindösszesen 5 százalékra emelkedik néhány év alatt, akkor ez 140 százalékpontos emelkedést jelent azzal, hogy mivel egy százalékpontra 6 % törlesztőrészlet emelkedés kapcsolódik, ez összesen ténylegesen néhány éven belül 840 százalékos emelkedését jelenti a törlesztőrészletnek.

Okos közgazdászok majd bebizonyítják azt, hogy a 840 százalék ebben az esetben csak 500 százalék, ami annyit jelent, hogy 2018. év környékén a jelenlegi mondjuk 50.000.-Ft. havi törlesztőrészlet 250.000.-Ft-ra emelkedik.

————————————-

Állítólag Soros György egy nagyon gonosz ember és különösen saját hazájával szemben nagyon gonosz.

Fentiek alapján ellenben megállapítható az, hogy Soros György a Trócsányi-Matolcsyakhoz képest II. János Pál Pápa erkölcsiségével rendelkezik.   

>>>Olvasd el a cikk I. részét is az információk teljes értelmezéséhez!>>>

Siófokon 2014. december 17. napján

Léhmann György”

 Segítünk megemészteni a fent olvasottakat, tehát bármilyen kérdésed van, vagy hoztál egy döntést, hogy megálljt akarsz ebben a folyamatban, míg nem szippant be a lavina, írj nekünk, segítünk!

Megoldható az anyagi körülményre igazítva a szakjogászi munkadíj kérdése is, kérdezz bátran erről minket >>>Hitelsakkmatt kapcsolat.

Dr. Léhmann György nyomán készítette Buczkó Andrea- Hitelsakkmatt

{loadposition feliratkozas}

Kapcsolódó cikkek

28

máj
Adósságterhek, Letiltás, végrehajtás

Oppá! Letiltás újra és újra ugyanabban a tartozásban?!

Hogyan tudod kideríteni, mi is a helyzet?   Elvégre nem vagyunk “fejős tehenek”, akiknek lépten-nyomon néznek bennünket! Ugyanis ránk, állampolgárokra gyakran tekintenek így a bankok, biztosítók, és még sorolhatnám. Ha csak az ún. pénzügyi tranzakciós illetékre gondolunk, amit szépen, ügyeskedve áthárítanak ránk fogyasztókra, ügyfeleikre a pénzintézetek, a bankkártyánk használata “ürügyén”.     A végrehajtási letiltás mikor elindul…   […]

22

máj
Adósságterhek, Segítségnyújtás, végrehajtás

Tartozásaim vannak! Pánikhangulat a tetőfokon

Nálad, hogy kezdődött?   Sokan, sokféleképpen élik meg azt a helyzetüket, ha adósságterheket cipelnek. Általános érzés viszont, hogy igazságtalanságot, rablást, elnyomást, dühöt, felháborodást vált ki belőlünk minden olyan fordulat, ami félelemkeltéssel kezdődik. Ez aztán lassanként. átcsap abba az állapotba, ami már megélhetésünket, netán a családi békét is fenyegeti. Olyan szélsőséges helyzetekké is tud fejlődni, amikor egyenesen az örökségünket,[…]

16

máj
Adósságterhek, végrehajtás

Adósságterhek, zűrzavar, káosz? Így tehetsz rendet, így segítünk mi!

“Teremts pénzügyi harmóniát!” címmel készítettem el legújabb videómat, ami az első, alapvető lépések megtételéről szól egy olyan, zűrzavaros adóssághelyzetben, amikor az emlékek megkoptak, halványan, vagy egyáltalán nem emlékezünk a tartozásunk összegére, és arra sem, hogy melyik pénzintézetnek is tartozunk egyáltalán. Néhányan rögtön heves érzelmekkel reagáltak megosztás után, és a hozzászólást olvasva rögtön láttam, hogy ez csupán a[…]

06

máj
Devizahitel, Hírek, Hitelmentés

Hírlevél – feliratkozás

  Segítség hitelekhez, anyagi terhekhez fűződő kérdésekben. Feliratkozásod mellé ajándék jár! Hitel Kisokos tanulmányunkat az űrlap elküldésével kapod kézhez, amiben minden kezdő segítség, fogalom benne van!   Célom, hogy pénzügyekhez kapcsolódó ismeretekben minél szélesebb körben, egyre tudatosabbak, és informáltabbak lehessenek az emberek, főképp ha adósságterheik is vannak. Szeretek gyakorlatias lenni, olyan témákkal foglalkozni, ami általánosan, felvilágosító jelleggel[…]

01

máj
válság, végrehajtás

Gazdasági összeomlásban adósságrendezés?! Ki hallott már ilyet!?

Vegyes fogadtatással vélekednek az emberek az adósságrendezéssel kapcsolatosan. Eddig is így volt, ezután is így lesz, és most, a járványhelyzetben is így van. Attól eltekintve, hogy felcsapnak néha heves érzelemből kimondott -akár meggondolatlan- vélemények is. Sokan sokféleképpen értékelik a mai helyzetet, az azonban biztos: vigyáznunk kell az egészségünkre, és ezt olyan módokon kell megtennünk, amit eddig még[…]

27

ápr
Elévült!, végrehajtás

Ez már rég ELÉVÜLT! Mégis tiltják…

Mikor évül el a végrehajtási jog? Gyakori eset, hogy nagyon régi követeléseknél mikor végrehajtás indul meg, felháborodva csapják össze kezüket az adósok, hogy: “De ez már többszörösen elévült tartozás! Milyen alapon tilt a végrehajtó?!!” Sajnos tudni kell, hogy akár ősrégi tartozás(ok)ról is van szó, de ha már végrehajtás indult el benne, akkor már nem a követelés elévüléséről[…]