A félelem megöli a lelket Mert van hiteled, vannak félelmeid is? Hogyan tudod kezelni a kialakult félelmeket?

A félelem megöli a lelket

Mert van hiteled, vannak félelmeid is? Hogyan tudod kezelni a kialakult félelmeket?

 

Orbán Viktor kizárólag a magyar emberek félelmeire alapozva nyerte meg a választásokat 2018.-ban. Olyan rendkívüli módon kísérletezett az emberek félelmeivel, amely a világon egyedülálló, és kétharmados többséget ért el! Nem tudott volna összefogásra alapozni, és azzal nyerni, hanem csakis az emberek legbelső félelmeit aktiválta, és megnyerte a választásokat. Újra.

Amitől a legjobban félünk: létbizonytalanság, kiszolgáltatottság, elszegényedés.  

 

Molnár János a Friedrich Ebert Stiftung tudományos munkatársa több kutatóval egyetemben elemezte a magyar emberek félelmeit, negatív érzelmeit és vonták le a következtetéseiket. Molnár János szerint a magyar társadalom félelemszintje növekszik, ami egyrészt nemzetközi jelenség, másrészt magyar unikum. A miniszterelnökünk a félelmek kiaknázásában olyan szintre jutott el, mint előtte senki. Egyre határozottabban épít a szorongásra, az egyes társadalmi csoportokat egyre erőteljesebben állítja szembe egymással, egyre rombolóbb erővé teszi a félelmet, mert a reményre, az együttműködésre támaszkodva már nem tudna hatalmon maradni.

 A magyar álom, és a magyar rémálom elnevezésű 2017.-es-2018-as felmérés megmutatta, hogy idézem: “a magyarok többsége szimbolikusan „800 kilométerrel nyugatabbra – valahol az osztrák-svájci határon – szeretne élni, a Kádár-rendszer kiszámíthatóságában, biztonságában, társadalmi egyenlőségében, de Nyugat-Európa életszínvonalán”. 

Az Új egyenlőség a félelmekkel kapcsolatos kutatásokkal kapcsolatosan beszámolt a felmérések további részeredményeiről, idézve a cikkből:

“Kiderült, hogy a felnőtt magyarok harmada egyáltalán nem álmodozik, egy másik harmad pedig már lemondott az álmairól, rémálmai szinte mindenkinek vannak.  A magyar emberek legfontosabb személyes félelmei közé tartozik az „élet kiszámíthatatlansága” (30%), a „komolyabb betegség” (24%) az „anyagi bizonytalanság, és a hó végi számlák kifizetetlensége” (23%). A kutatási eredmények szerint ezeket szorosan követte a kiszolgáltatottságtól (21%) és a migrációtól való félelem (20%).

A kutatók a társadalom általános hangulatából indultak ki. Azt találták, hogy a boldogság érzete Magyarországon leginkább a fiatalokra, a magas végzettségűekre, a Dunántúlon (főleg megyeszékhelyeken) élőkre és a jobboldali (Fidesz) szavazókra jellemző. A legboldogtalanabbak a 8 általánost végzettek, a középkorúak és idősek, a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon – főleg kisvárosokban – élők, valamint az átlagnál néhány százalékponttal nagyobb mértékben a nők.

Az elvárások legkevésbé a fiatalokat és általában a férfiakat nyomasztják, míg a negyvenéves korosztály és a 8 általánost végzettek érzik leginkább a rájuk nehezedő nyomást. Mint egy érdi interjúalany mondta: „A sárga csekk mindenki legnagyobb félelme,. Vajon be tudom-e fizetni a hó végén?” A félelemérzet az átlagot meghaladja a 60 évnél idősebbek, a baloldali szavazók és a nők körében is.

Megtudhattuk: A magyarok aggodalmait 50 éves korukig dominálja az anyagi helyzetük, később erősebbé válik a betegségektől vagy a kiszolgáltatottságtól való félelem. A 18-29 év közöttiek körében meghatározó (harmadik legerősebb) félelem a lakhatás elvesztése – ez a kérdés más társadalmi csoportokban sokkal kevésbé jellemző.”

A kutatók felmérték azt is, hogy az ország sorsával kapcsolatosan milyen aggodalmak élnek az emberekben, és azt találták, hogy többségben vannak az optimisták: majdnem kétszer annyian vannak a bizakodóak, mint akik aggodalmat éreznek. A megkérdezetteknek egy listán felsoroltak közül kellett választaniuk, és megnevezniük azt a három szegmenst, amik a leginkább aggasztják őket, akkor jelentős fölénnyel az egészségügy kérdését nevezték meg. Minden harmadik magyar fél a magyar társadalom elszegényedésétől, minden negyediket komolyan nyugtalanítja, hogy tovább nőnek a társadalmi különbségek és egyre inkább kinyílik a társadalmi olló a gazdagok és a szegények között. „Lassan olyan lesz a világ, mint az éhezők viadalában. Néhány kiválasztott birtokol majd mindent” – mondta erről egy interjúalany. A félelemranglista negyedik helyén a nyugdíj kérdés szerepel, és ötödik helyen az egyre növekvő számú migráns problematikája végzett.

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója, aki a kutatások eredményeit ismertette a jeles konferencián, elmondta, hogy a témákból látszik, hogy az embereket elsősorban a baloldali kérdéseik aggasztják leginkább, mint amilyen a létbizonytalanság, elszegényedés, és a kiszolgáltatottság.

 

Mit hoz magával egy hitelprobléma, kifejezetten a devizahitel?

 

Létbizonytalanságot, kiszolgáltatottságot, elszegényedést. Azokat a legszélsőségesebb állapotokat, amiktől nem véletlenül félnek nagyon az emberek, hiszen a nyugodt, kiszámítható emberi élet sodródik veszélybe. Ez a legfőbb ok arra, hogy az, aki hitelproblémával küzd, végleg leszámoljon a problémát adó helyzettel, és felszámolja az összekuszálódott szálakat.

Ez már egy végletes ok arra, hogy mindenki az életét úgy takarítsa ki, hogy az adósságai rendben legyenek.

 

Fő feladat:

  • kiszámítható tartozások,
  • visszafizethető összegek,
  • irreálisan magas kamatok eltörlése, és
  • a végrehajtás megszüntetése.

Általában mindenki a Fideszt szapulja, pedig a válaszokból – ahogyan a választások eredményéből is – kiderül, hogy egyértelműen a Fidesznek a legjobb a megítélése a magyar társadalmon belül, a legtöbben viszont a Demokratikus Koalíciótól féltik az országot, de hibahatáron belül találjuk az MSZP-t is. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy hiába telt el több mint 8 év, az emberekből még mindig erős ellenérzéseket vált ki az egykor hatalmon lévő baloldali politikai elit.


A közösségi oldalak nem a realitást tükrözik

 

Ellentétesnek tűnik a realitás, azok az események, amik valóban zajlanak, és ahogy az ország embere érez azzal, ami a közösségi oldalakon a tevékenységekből látszódik. Következtetés: nem érdemes konzekvenciákat levonni a Facebook és társai közösségi oldalakon zajló eseményekből, mert a magyar valóság teljesen más képet mutat. Olyat, amiket mért eredmények támasztanak alá, olyat ahogyan az élet a teljes valójában zajlik.

A kutatások azt is igazolták, hogy hazánkban magas,  62%-os a bevándorlás elutasítottsága, addig ahol sok a menekült, például Németországban, ott a bevándorlók jelenléte csak az emberek 7%-át zavarja. Ez a mutató Svédországban csupán 2 %. Ebből pedig az következik, hogy a bevándorlóktól az emberek elsősorban olyan országokban félnek, ahol sérült a társadalom szövete, ahol annak lakói nem bíznak egymásban, és az állami intézményekben, ahol gyenge a szociális kohézió, és a szolidaritás érzése.

A nőket elsősorban a család megélhetési gondjai aggasztja, konkrétan a családon belül élő fogyatékosok és idősek ellátottsága, gondozása, amit sokszor önerőből kénytelen a család megoldani, megfelelő szociális ellátottság hiányában.

 

Iszonyatos feszültség van a különböző társadalmi csoportok között

 

A felmérések óriási feszültségeket mutatnak a társadalmi csoportok között. A megkérdezettek arról döntöttek, melyik társadalmi csoportot támogatnák erősebben, illetve melyiket kevésbé, és kiderült, hogy a szűkülő erőforrások felerősítik a társadalmi csoportok közötti konfliktusokat. A határon túliak, a menekültek, és a cigányság támogatását szinte mindenki sokallja.

Míg más területhez fűződő félelmeket nézve minimális azok aránya (15 %), akik félelmei a munka világát érintik.

 

Mit tehetünk közös félelmeink kezelése érdekében?

 

A szakértő Theo Tsaousides pszichológus összegzését tartja irányadónak arról, hogy mit is tehetünk közös félelmeink kezelése érdekében. Egyebek mellett tisztelni kell a félelmet, meg kell érteni a mechanikáját, kideríteni okát, a félelmek ellenére kell cselekedni, nem pedig a félelmek miatt, de amit a szakértő a legfontosabbnak tart,

    nem szabad félni segítséget kérni.

A munkahelyeken ez a segítség elsősorban a szakszervezetektől várható. A kutatások bebizonyították, hogy a félelem szintje alacsonyabb azokon a munkahelyeken, ahol van érdekvédelmi szervezet.

És mivel tipikusan a hitelekhez kapcsolódó félelmekkel foglalkozunk, ahol szakszervezet híján mindenkinek saját magának kell kikaparnia a gesztenyét, ám ezt mi a lehető legerősebben támogatjuk meg:

1. Díjmentes egyénre és ügyre szabott szaktanácsadással,

2. Az ügy részleteihez igazodó megoldásokkal,

3. Pénzügyi jogászunk gyakorlatias megvalósítóként vállalja a hitelproblémák kezelését,

4. Elmélet helyett gyakorlati cselekvés valósul meg igazi gyakorlati tapasztalatokra alapozva.

5. Bankok üzletpolitikájához, és üzleti gondolkodásához igazodó stratégia felépítésével zajlik a gyakorlati ügykezelés,

6. Méltányosság gyakorlása a díjazásban.

 

Személyes tanácsadás

 

Eddigi gyakorlatunknak megfelelően heti 2-szer, és 2 helyszínen lehet bennünket személyesen felkeresni, ez előzetesen időpontfoglalással valósul meg. Email, vagy telefonos megkeresések útján is fogadjuk a kéréseket, de elektronikus formában kérünk mellékelni elérhetőséget is, mert megbeszélést igényel az időpontok kiadása, hiszen egyeztetni szükséges azokat.

Az információ legyen Veled! Hitelsakkmatt – 06304845236

{loadposition feliratkozas}

{jcomments on}

 

 

Kapcsolódó cikkek

20

okt
Elévült!, Moratórium

Vigyázat! Kikukázzák az ELÉVÜLT tartozásokat

A moratórium egyértelmű következménye többek között a rengeteg ELÉVÜLT tartozás   Az már más kérdés, hogy felismeri-e valaki, hogy az a követelés, amivel megkeresték telefonon, levélben, az már nem jelent veszélyt sem anyagi, sem egyéb más szempontból. A moratórium ide s tova már 2,5 éve tart rendületlenül, védelmet adva egy csomó hitelszerződés rendszeres törlesztésére. Ez viszont, a […]

01

okt
Bank, Moratórium

Az egyiket január végéig, a másikat nyárig tolták ki…

A halogatás pénzügyi tartozás szempontjából most jó, vagy rossz?   Megint lehet fellélegezni, újabb jó pár hónap nyugi jön. Úgy néz ki, hogy a veszélyhelyzet további meghosszabbításra fog kerülni egészen 2022. január 1. napjáig. Ez azért fontos a végrehajtás alatt lévőknek, mert több dolog is a veszélyhelyzethez van igazítva. Az egyik ilyen a kilakoltatási moratórium. Ez most[…]

24

szept
Bank, Behajtó/végrehajtó

Ezért tanulj meg bank, faktor cég és végrehajtó nyelven!

De mi van a színfalak mögött? Oszd el kettővel, de legalábbis láss a hivatali kommunikáció mögé, ha vannak tartozásaid   “Bízz azokban, akik az igazságot keresik, és kételkedj azokban, akik már megtalálták!”   Dr. Ranschburgh Jenő, általam oly nagyra tartott gyermek pszicológus szakember szavai, aki sajnos már nincs közöttünk. De hogy kerül ide az ő neve? Mert[…]

22

szept
Adósságterhek, Behajtó/végrehajtó

Dr. Marczingós László – C-932/2019 EUB ítélet

Egy sajtótájékoztatón a tegnapi Európai Bírósági ítélet elemzése szerint…   Először a Demokratikus Koalíció képviselője szólalt meg, felsorakoztatva azokat az elképzeléseiket, amiket a megválasztásuk esetén életbe léptetnének: “10 éve annak, hogy a Fidesz meghozott törvényeivel lényegében a magyar családok és emberek tönkretétele mellett tette le a voksát. A Fidesz egy bűnös árfolyampolitikával ellehetetlenítette ezeket a szerződéseket, a családokat. […]

15

szept
Kamat, Moratórium

Hitelmoratórium – Ki maradjon a rendszerben, kinek káros maradni?

Van, akiknek már kifejezetten anyagi ráfizetés a moratórium   Szakértők szólaltak meg a témában, és számokkal is alátámasztották azt a helyzetet, kiknek éri meg, és kiknek már kifejezetten káros anyagilag, ha marad a moratórium rendszerében. A maradási, kikerülési szándékot mindenki 2021. 10. 31.-ig tudja jelezni a saját bankja felé.   Példa: egy személyi hitel tartozás moratórium alatt,[…]

07

szept
Kamat, végrehajtás

Win-win helyzet – Adunk és kapunk, ám értékben sokkal többet!

Végrehajtás alatti követelések – Ajánlat adás feltételei kötöttek, de megéri!   Mi adunk és kapunk is. De sokkal többet kapunk, értékesebbet, mint amit mi adunk a másik félnek.    De ne szaladjunk előre, mert látnunk kell az  win-win helyzetig elvezető út állomásait is.   Az adunk-kapunk folyamat gyakorlata Sokszor írtam arról, hogy egy adott felmondott követelés rendbetétele[…]