A félelem megöli a lelket

Mert van hiteled, vannak félelmeid is? Hogyan tudod kezelni a kialakult félelmeket?

Orbán Viktor kizárólag a magyar emberek félelmeire alapozva nyerte meg a választásokat 2018.-ban. Olyan rendkívüli módon kísérletezett az emberek félelmeivel, amely a világon egyedülálló, és kétharmados többséget ért el! Nem tudott volna összefogásra alapozni, és azzal nyerni, hanem csakis az emberek legbelső félelmeit aktiválta, és megnyerte a választásokat. Újra.

Amitől a legjobban félünk: létbizonytalanság, kiszolgáltatottság, elszegényedés.  

Molnár János a Friedrich Ebert Stiftung tudományos munkatársa több kutatóval egyetemben elemezte a magyar emberek félelmeit, negatív érzelmeit és vonták le a következtetéseiket. Molnár János szerint a magyar társadalom félelemszintje növekszik, ami egyrészt nemzetközi jelenség, másrészt magyar unikum. A miniszterelnökünk a félelmek kiaknázásában olyan szintre jutott el, mint előtte senki. Egyre határozottabban épít a szorongásra, az egyes társadalmi csoportokat egyre erőteljesebben állítja szembe egymással, egyre rombolóbb erővé teszi a félelmet, mert a reményre, az együttműködésre támaszkodva már nem tudna hatalmon maradni.

 A magyar álom, és a magyar rémálom elnevezésű 2017.-es-2018-as felmérés megmutatta, hogy idézem: “a magyarok többsége szimbolikusan „800 kilométerrel nyugatabbra – valahol az osztrák-svájci határon – szeretne élni, a Kádár-rendszer kiszámíthatóságában, biztonságában, társadalmi egyenlőségében, de Nyugat-Európa életszínvonalán”. 

Az Új egyenlőség a félelmekkel kapcsolatos kutatásokkal kapcsolatosan beszámolt a felmérések további részeredményeiről, idézve a cikkből:

“Kiderült, hogy a felnőtt magyarok harmada egyáltalán nem álmodozik, egy másik harmad pedig már lemondott az álmairól, rémálmai szinte mindenkinek vannak.  A magyar emberek legfontosabb személyes félelmei közé tartozik az „élet kiszámíthatatlansága” (30%), a „komolyabb betegség” (24%) az „anyagi bizonytalanság, és a hó végi számlák kifizetetlensége” (23%). A kutatási eredmények szerint ezeket szorosan követte a kiszolgáltatottságtól (21%) és a migrációtól való félelem (20%).

A kutatók a társadalom általános hangulatából indultak ki. Azt találták, hogy a boldogság érzete Magyarországon leginkább a fiatalokra, a magas végzettségűekre, a Dunántúlon (főleg megyeszékhelyeken) élőkre és a jobboldali (Fidesz) szavazókra jellemző. A legboldogtalanabbak a 8 általánost végzettek, a középkorúak és idősek, a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon – főleg kisvárosokban – élők, valamint az átlagnál néhány százalékponttal nagyobb mértékben a nők.

Az elvárások legkevésbé a fiatalokat és általában a férfiakat nyomasztják, míg a negyvenéves korosztály és a 8 általánost végzettek érzik leginkább a rájuk nehezedő nyomást. Mint egy érdi interjúalany mondta: „A sárga csekk mindenki legnagyobb félelme,. Vajon be tudom-e fizetni a hó végén?” A félelemérzet az átlagot meghaladja a 60 évnél idősebbek, a baloldali szavazók és a nők körében is.

Megtudhattuk: A magyarok aggodalmait 50 éves korukig dominálja az anyagi helyzetük, később erősebbé válik a betegségektől vagy a kiszolgáltatottságtól való félelem. A 18-29 év közöttiek körében meghatározó (harmadik legerősebb) félelem a lakhatás elvesztése – ez a kérdés más társadalmi csoportokban sokkal kevésbé jellemző.”

A kutatók felmérték azt is, hogy az ország sorsával kapcsolatosan milyen aggodalmak élnek az emberekben, és azt találták, hogy többségben vannak az optimisták: majdnem kétszer annyian vannak a bizakodóak, mint akik aggodalmat éreznek. A megkérdezetteknek egy listán felsoroltak közül kellett választaniuk, és megnevezniük azt a három szegmenst, amik a leginkább aggasztják őket, akkor jelentős fölénnyel az egészségügy kérdését nevezték meg. Minden harmadik magyar fél a magyar társadalom elszegényedésétől, minden negyediket komolyan nyugtalanítja, hogy tovább nőnek a társadalmi különbségek és egyre inkább kinyílik a társadalmi olló a gazdagok és a szegények között. „Lassan olyan lesz a világ, mint az éhezők viadalában. Néhány kiválasztott birtokol majd mindent” – mondta erről egy interjúalany. A félelemranglista negyedik helyén a nyugdíj kérdés szerepel, és ötödik helyen az egyre növekvő számú migráns problematikája végzett.

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója, aki a kutatások eredményeit ismertette a jeles konferencián, elmondta, hogy a témákból látszik, hogy az embereket elsősorban a baloldali kérdéseik aggasztják leginkább, mint amilyen a létbizonytalanság, elszegényedés, és a kiszolgáltatottság.

Mit hoz magával egy hitelprobléma, kifejezetten a devizahitel?

Létbizonytalanságot, kiszolgáltatottságot, elszegényedést. Azokat a legszélsőségesebb állapotokat, amiktől nem véletlenül félnek nagyon az emberek, hiszen a nyugodt, kiszámítható emberi élet sodródik veszélybe. Ez a legfőbb ok arra, hogy az, aki hitelproblémával küzd, végleg leszámoljon a problémát adó helyzettel, és felszámolja az összekuszálódott szálakat.

Ez már egy végletes ok arra, hogy mindenki az életét úgy takarítsa ki, hogy az adósságai rendben legyenek.

Fő feladat:

• kiszámítható tartozások,
• visszafizethető összegek,
• irreálisan magas kamatok eltörlése, és
• a végrehajtás megszüntetése.

Általában mindenki a Fideszt szapulja, pedig a válaszokból – ahogyan a választások eredményéből is – kiderül, hogy egyértelműen a Fidesznek a legjobb a megítélése a magyar társadalmon belül, a legtöbben viszont a Demokratikus Koalíciótól féltik az országot, de hibahatáron belül találjuk az MSZP-t is. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy hiába telt el több mint 8 év, az emberekből még mindig erős ellenérzéseket vált ki az egykor hatalmon lévő baloldali politikai elit.

A közösségi oldalak nem a realitást tükrözik

Ellentétesnek tűnik a realitás, azok az események, amik valóban zajlanak, és ahogy az ország embere érez azzal, ami a közösségi oldalakon a tevékenységekből látszódik. Következtetés: nem érdemes konzekvenciákat levonni a Facebook és társai közösségi oldalakon zajló eseményekből, mert a magyar valóság teljesen más képet mutat. Olyat, amiket mért eredmények támasztanak alá, olyat ahogyan az élet a teljes valójában zajlik.

A kutatások azt is igazolták, hogy hazánkban magas,  62%-os a bevándorlás elutasítottsága, addig ahol sok a menekült, például Németországban, ott a bevándorlók jelenléte csak az emberek 7%-át zavarja. Ez a mutató Svédországban csupán 2 %. Ebből pedig az következik, hogy a bevándorlóktól az emberek elsősorban olyan országokban félnek, ahol sérült a társadalom szövete, ahol annak lakói nem bíznak egymásban, és az állami intézményekben, ahol gyenge a szociális kohézió, és a szolidaritás érzése.

A nőket elsősorban a család megélhetési gondjai aggasztja, konkrétan a családon belül élő fogyatékosok és idősek ellátottsága, gondozása, amit sokszor önerőből kénytelen a család megoldani, megfelelő szociális ellátottság hiányában.

Iszonyatos feszültség van a különböző társadalmi csoportok között

A felmérések óriási feszültségeket mutatnak a társadalmi csoportok között. A megkérdezettek arról döntöttek, melyik társadalmi csoportot támogatnák erősebben, illetve melyiket kevésbé, és kiderült, hogy a szűkülő erőforrások felerősítik a társadalmi csoportok közötti konfliktusokat. A határon túliak, a menekültek, és a cigányság támogatását szinte mindenki sokallja.

Míg más területhez fűződő félelmeket nézve minimális azok aránya (15 %), akik félelmei a munka világát érintik.

Mit tehetünk közös félelmeink kezelése érdekében?

A szakértő Theo Tsaousides pszichológus összegzését tartja irányadónak arról, hogy mit is tehetünk közös félelmeink kezelése érdekében. Egyebek mellett tisztelni kell a félelmet, meg kell érteni a mechanikáját, kideríteni okát, a félelmek ellenére kell cselekedni, nem pedig a félelmek miatt, de amit a szakértő a legfontosabbnak tart,

    nem szabad félni segítséget kérni.

A munkahelyeken ez a segítség elsősorban a szakszervezetektől várható. A kutatások bebizonyították, hogy a félelem szintje alacsonyabb azokon a munkahelyeken, ahol van érdekvédelmi szervezet.

És mivel tipikusan a hitelekhez kapcsolódó félelmekkel foglalkozunk, ahol szakszervezet híján mindenkinek saját magának kell kikaparnia a gesztenyét, ám ezt mi a lehető legerősebben támogatjuk meg:

1. Díjmentes egyénre és ügyre szabott szaktanácsadással,

2. Az ügy részleteihez igazodó megoldásokkal,

3. Pénzügyi jogászunk gyakorlatias megvalósítóként vállalja a hitelproblémák kezelését,

4. Elmélet helyett gyakorlati cselekvés valósul meg igazi gyakorlati tapasztalatokra alapozva.

5. Bankok üzletpolitikájához, és üzleti gondolkodásához igazodó stratégia felépítésével zajlik a gyakorlati ügykezelés,

6. Méltányosság gyakorlása a díjazásban.

Személyes tanácsadás

Eddigi gyakorlatunknak megfelelően heti 2-szer, és 2 helyszínen lehet bennünket személyesen felkeresni, ez előzetesen időpontfoglalással valósul meg. Email, vagy telefonos megkeresések útján is fogadjuk a kéréseket, de elektronikus formában kérünk mellékelni elérhetőséget is, mert megbeszélést igényel az időpontok kiadása, hiszen egyeztetni szükséges azokat.

Az információ legyen Veled! Hitelsakkmatt – 06304845236

{loadposition feliratkozas}

{jcomments on}