A tömegek áhítozása - megszületik a döntés az Európai Bíróságon devizahitel témában

 

Vajon milyen hatással lesz a döntés a devizahitel szerződésekre?

 

Európai Bírósági döntés születik

 

A nagy többség már áhítozva várja az ítélethirdetést, amely elevenítsük fel, hogy milyen konkrét kérdésben hoz döntést az alábbiakban a Hitelsikerek.hu írása alapján, az Európai Unió Bíróságának hírlevelében megjelent összefoglalást adjuk közre:

"2018. szeptember 20. csütörtök Ítélethirdetés a C-51/17 OTP Bank és OTP Faktoring A devizahitel-szerződések egyes feltételeinek az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal való összhangja. Az ítéletről sajtóközlemény készül.

Előzményként mondjuk el, hogy a magyar jogalkotó először is a pénzügyi intézmények javára e szerződések által fenntartott egyoldalú szerződésmódosítási jog, valamint az ezen intézmények által alkalmazott árfolyamrés tisztességtelenségének a kérdését rendezte, majd a tisztességtelen szerződési feltételeken alapuló fogyasztói túlfizetések elszámolására kötelezte a kérdéses intézményeket, - ami mint tudjuk, egy vicc volt-, végül pedig rendelkezett a fogyasztói tartozások forintosításáról."


 Megjegyzem: A forintosítással a devizásokkal lenyelette az árfolyamkülönbözetet, és azzal, hogy "kivette belőle a devizát, ami benne sem volt, de ezt megelőzően úgy kezelték a hiteleket, mintha benne lett volna...-ez is egy vicc,- tehát a forintosítással szinte teljesen megnyírbálta azt a lehetőséget, hogy a szerződéseket, mint devizahitelek, az adósok érdemben perre vigyék.


Folytatás: "A jogalkotó azonban érdemben nem változtatta meg a devizahitel-szerződések azon rendelkezéseit, amelyek szerint a forint és a kölcsönügylet alapjául szolgáló deviza árfolyamának a fogyasztó kárára történt megváltozásából előálló többletköltségeket egyedül a fogyasztó köteles viselni.

  • Fontos kérdés az Európai Bíróság előtt, hogy a devizahitel-szerződéseknek az árfolyamkockázat viselését kizárólag a fogyasztóra hárító rendelkezései, az uniós fogyasztóvédelmi szabályok  (93/13/EGK irányelv) által tiltott, és így a fogyasztó számára kötelezettséget nem jelentő tisztességtelen feltételnek minősülnek-e.
  •  A Fővárosi Ítélőtábla szeretné megtudni, hogy az a tény, hogy a devizahitel-szerződések tartalmát a jogalkotó a fent említett törvényekkel lényegesen megváltoztatta, úgy, hogy gyakorlatilag fenntartotta az árfolyamkockázatnak a fogyasztókra történő hárítását, kizárja-e az e szerződések árfolyamkockázatra vonatkozó feltételei tisztességtelenségének az irányelv alapján történő vizsgálatát.
  • A magyar bíróság azzal kapcsolatban is iránymutatást vár, hogy a pénzügyi intézmények a devizahitel-szerződések megkötésekor eleget tettek-e a világos és érthető megfogalmazás követelményének azzal, hogy a fogyasztóknak csupán általános jellegű tájékoztatást adtak a devizában való eladósodás kockázatairól, anélkül hogy, egyrészről, például a svájci frank vonatkozásában tájékoztatták volna őket e deviza azon sajátosságáról, hogy árfolyama pénzügyi válságok idején a tapasztalatok szerint jelentősen felértékelődik, vagy, másrészről, információkat szolgáltattak volna a világ pénzpiacain 2007-től tapasztalható azon, általuk ismert bizonytalan helyzetről, amely egy ilyen válság kirobbanásához vezethetett.

Ez utóbbi kérdés megválaszolása egyrészt annak eldöntéséhez szükséges, hogy az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó és a devizahitel-szerződések egyik fő tárgyának tekinthető feltétel tisztességtelen jellege egyáltalán vizsgálható-e az irányelv fényében, mivel az uniós jogszabály a szerződések fő tárgyával kapcsolatban csak akkor engedi meg a tisztességtelenség vizsgálatát, ha az e tárgyra vonatkozó feltételek nem világosak és/vagy nem érthetőek. Másrészt pedig a fogyasztó tájékoztatása minőségének és mélységének kihatása van annak megítélésére, hogy az árfolyamkockázat egészének az adósokra történő hárítását előíró szerződéses rendelkezés tisztességtelennek minősül-e.

  • Végül a Fővárosi Ítélőtábla arra a kérdésre is választ vár, hogy az árfolyamkockázatnak, az árfolyamrésnek és a pénzügyi intézményt megillető egyoldalú szerződésmódosítási jognak a devizahitel-szerződésekbe való egyidejű beépítése azzal a hatással járt-e, hogy a fogyasztó – az irányelv követelményeivel ellentétes módon – ténylegesen nem láthatta előre a fizetési kötelezettségeit.

Az Európai Bíróság egyébként a Romániából érkezett Andriciuc és társai ügyben tavaly szeptemberben meghozott ítéletében már részben választ adott a magyar bíróság által feltett kérdésekre." 


Lefordítva, és a döntés hatása az ügyekre

 

Abból a szempontból, hogy a továbbiakban javulni tud-e, és mennyire a pénzügyi intézményeknek a hiteltartozások összegének csökkentésével összefüggő hajlandósági kedve, az mindenképpen lényeges információ lesz, hogy miképp dönt az Európai Bíróság arról, hogy a tájékoztatási kötelezettség, ami ezekben a devizás szerződésekben volt, az mennyire felel meg az Uniós jogelveknek?

Nyilvánvalóan, ha a magyar fogyasztók javára döntenek csütörtökön, ez még nem azt jelenti, hogy ez már péntektől át van ültetve a magyar joggyakorlatba, de egy biztos:

  -mivel az Uniós jog a magyar jog felett áll, ezért ennek pozitív hozadéka mindenképpen van, és ezeknél az egyezkedési ügyeknél is, tehát ahol tárgyalásos alapon kívánunk egyezkedni, ott nyilvánvalóan más lesz a tárgyalási pozíció, mert akkor itt tudjuk mondani:

 

Ütős plusz érveket jelenthet a pozitív Eu-s döntés

 

mert ha a fogyasztóra nézve pozitív a döntés, akkor komoly érvelési alap lesz, hogy kimondták azt, hogy itt nem volt megfelelő a tájékoztatás. Elmondjuk hogy pereskedni bár nem kívánunk, de érzékeltetni már tudunk, azért kis enyhe fenyítést tudunk érzékeltetni a pénzügyi intézmények vastag bőrén, és elérhetjük azt, hogy jócskán javuljon a tárgyalási pozíciónk.

Nem tudjuk milyen döntés lesz ebben a kérdésben, esélyünk van rá, hogy pozitív döntés születik a devizásokra nézve, és ha így lesz, akkor az nagyban fogja segíteni a tárgyalási pozíciót, azt feltétlenül erősíteni fogja. 

 

Az Európai Bírósági döntés végeredményétől függetlenül

hatékonyan tud működni a tárgyalásos megoldás,

 

mert azontúl hogy várjuk a csütörtöki döntést, és mivel mi jellemzően a tárgyalásos, egyezkedéses megoldási formát részesítjük előnyben, -mert működik, mert eredményeket hoz, mert ennek nagyfokú realitása van-, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy függetlenül attól, mi lesz a döntés eredménye, a fogyasztó javára döntenek-e, vagy sem, ez sem csökkenti a hatékonyságunkat egy megegyezésnél, tudunk abban a pozícióban maradni, ami eddig is hozta az eredményeket, mivel nem a jogi eljárásokra specializálódva teszi a dolgát jogászunk, DE

 

a kedvező döntés a megoldási stratégiánk szempontjából

hatékonyság többszöröző lesz! 

 

Hiszen a kezünkben lesz egy olyan Európai Bíróság által kimondott lényeges szempont, amit mulasztásként a bankok rovására tudunk írni, és már papírunk is lesz erről!

Ha gyors és működő segítségre vágysz, már használhatod a sablonunkat is, amit közvetlenül megkapunk, és a részletek segítik a gyors válaszadást az optimális megoldásra.

 

Gyors segítséghez az Adatbekérő űrlapot ITT ÉRED EL, KATTINTS!>>

Személyes felkereséshez részleteket, és időpontfoglalást is itt tudsz kezdeményezni, katt a linkre>>

vagy telefonon kereshetsz minket.

Az információ legyen Veled, Hitelsakkmatt - 06304845236

 

 
Ügyelj  az Email címed pontos leírására, hogy az ajándék e-book meg is érkezhessen hozzád! 
 

 Kérd a friss, ropogós Hitel Kisokost!

Naprakész lehetsz a hiteledet érintő kérdésekben.

Kérd ingyen letölthető tanulmányunkat itt!

 

Email*
Email még egyszer*
       Név*

 

Döntött az Európai Bíróság a devizahiteles ügyben - erősödhetnek a fogyasztók!

Pozitív kicsengése van a luxemburgi bíróság döntésének

 

 Készen állsz rá, hogy még keményebben és sokkal hatékonyabban harcolj az érdekeidért?

 

Jó hír! > Az árfolyamkockázat esetében nem elégséges, ha egy pénzintézet általánosságban írt arról egy kölcsönszerződésben.

 

A jogi szaknyelvezet 

Most kb. a fél világ ezzel a témával foglalkozik, és átolvastam számtalan cikket én is, amik ezt a luxemburgi bírósági döntést taglalják. Egy biztos, hogy az átlag olvasó némely cikk olvasata alapján nem fog érteni egy kukkot sem abból, amit olvas. 

A cikkek többsége ugyanis a száraz, nyakatekert megfogalmazású jogi nyelvezetet használja, és az olvalsóra bízza annak befogadását. X néni, Y bácsi rágódhat a tartalmukon, de azokból az írásokból biztosan nem fogja kihámozni a lényeget, mert nagyon távol áll ez a jogi szaknyelvezet az átlag felhasználó stílusától, és befogadóképességétől.

Alábbi írásunkat több cikk elolvasása, és összeollózása után adjuk közre, hogy minden réteg, akár hivatalos, akár hétköznapi ember is megtudja a fontos információkat, és tudjon meríteni belőle.

 

Előzmények

Az ügy előzménye, hogy két magányszemély svájci frankban nyilvántartott kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban kellett megfizetniük, de ezek összegét a forint és a svájci frank aktuális árfolyama alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönfelvevők vállalták, hogy viselik a két pénznem árfolyamának esetleges ingadozásához kapcsolódó kockázatot. Mint az összes devizahiteles fogyasztó esetében, itt is az árfolyam későbbi jelentős megváltozása a fizetendő havi törlesztőrészletek összegének nagymértékű megemelkedését eredményezte.

Közben Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a devizaalapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, (legalábbis ennek volt beállítva, de mint tudjuk, az elszámolás csak filléreknek mondható, a tisztességtelenül lenyelt összegekhez képest). Az ilyen szerződések alapján fennálló összes fogyasztói tartozást forintosították, és elrendelték, hogy a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Az új törvények azonban fenntartották a magyar forintnak a svájci frankkal szembeni leértékelődése esetén fenyegető árfolyamkockázatnak a fogyasztóra terhelését.

Arra is emlékszünk, hogy miután csökkent a Chf (svájci frank) alapkamata, és míg ezt egy szomszédos országban figyelembe vették, azzal itt a magyarországi bankok mit sem törődtek, sőt emelkedtek a devizahitel fogyasztók törlesztései, adósságai!


Az Európai Bíróság ítélete

 

Az Európai Bíróság 09. 20.-án, csütörtökön 9:30 órakor ítéletet hozott a C-51/17 számú előzetes döntéshozatali eljárásban.

Pontokba szedve:

  • Adós által indított per az OTP Nyrt. jogelődje az AXA Bank Europe S.A. ellen
  • Fővárosi Törvényszék ítéletével megállapította, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötés tisztességtelen, ezért érvénytelen, a szerződést enélkül kell teljesíteni.
  • AXA Bank Europe S.A. fellebezett
  • A másodfokon eljáró bíróság az ügyet felfüggesztette és előzetes döntéshozatali kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz. Kérdései lényege, hogy a DH törvények hatálybalépése után is a 93/13-as Irányelv hatálya alá tartozik-e a szerződés és ha igen, akkor az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás elégséges-e?
  • Az eljárásban részt vevők: felperes >adós, alperes >Bank, Magyar Kormány, Európai Unió Bizottsága, Lengyel Köztársaság Kormánya >felkért tagállami közreműködő. 

A luxembourgi központú testület álláspontja szerint a pénzintézetek kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak.

Az uniós bíróság ítéletében aláhúzta, a nemzeti bíróságok vizsgálhatják az árfolyamkockázatnak a kölcsönfelvevőre terhelését, és tisztességtelennek nyilváníthatják az ezzel kapcsolatos szerződési feltételeket, ha a hitelfelvevő számára nem világosan és érthetően fogalmazták meg azokat.

 Az a követelmény, amely szerint a szerződési feltételeket világosan és érthetően kell megfogalmazni, arra kötelezi a pénzügyi intézményeket, hogy elegendő tájékoztatást nyújtsanak a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak.

E tekintetben e követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is.” – fogalmaztak.


Magyarul...

 hogy mennyire szállhat el egy külföldi fizetőeszköz a forinthoz képest, és ennek következményeként az milyen magaslatokba lesz képes feltornázni a felvett devizahitel összegét, és ezzel együtt a havonta fizetett törlesztőrészletek összegeit is, és ezt a fogyasztó mennyire tudja majd vállalni, milyen anyagi terhekkel jár ez majd számára, és ezt be tudja-e illeszteni aktuálisan az életébe, azt a szerződésben világosan kell megfogalmazni, és mert abból a saját teherbírását fel tudja mérni a gyanútlan ügyfél.

S mivel ez eddig nem volt sem konkrétan, sem pedig világosan megfogalmazva, ezért általánosságban mindenki ebben szenved devizaadósként, és a bankok természetesnek veszik ezt az állapotot, és azt, hogy az általuk emlegetett irracionális és jogtalan alapokon nyugvó, irracionális összegeket tartozásként megfizettessék, és ennek hiányában az adósságot be is hajtassák.

 

És minden pénzügyi és emberi katasztrófának

elejét lehetett volna, és lehet még venni, ha a devizahitelek és egyéb hitelek/kölcsönök tartalmukban azok végrehajtása és szabályozása úgy történne, ahogy azt a magyar számviteli törvény előírja, -mert az mindenkire érvényes,- akkor nem lenne probléma a devizával! Ezt későbbi írásomban részletesen kifejtem majd, mert minden devizás és nem devizás történetnek a számviteli törvényi előírás a lényeges és tiszta pontja, amit ma itt hazánkban sem a pénzügyi intézmények, sem a kormány, sem a bírák nem, de talán még részlegesen sem vesznek figyelembe!


 A bíróság hozzátette, a jogalkotó érdemben nem változtatta meg a devizahitel-szerződések azon rendelkezéseit, amelyek szerint a forint és a kölcsönügylet alapjául szolgáló deviza árfolyamának a fogyasztó kárára történt megváltozásából előálló többletköltségeket egyedül a fogyasztó köteles viselni.

Végezetül az uniós bíróság megerősítette, hogy a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie, milyen, az árfolyamkockázaton túli esetleges tisztességtelen feltételek lehetnek a szerződésekben.

hivatalos nyelvezettel: 

 "A nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie valamely szerződési feltétel adott esetben tisztességtelen jellegét, amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek."


 Hitelsikerek.hu oldalon a jogi szaknyelvvel leírt és irányelvek alapján összeszedett cikket olvashatod. Részletesen ITT éred el az Európai Bírósági ítéletet>>Katt a linkre!


Immáron tehát megerősödve lehet felvenni a kesztyűt továbbra is a bankokkal szemben, a megegyezések fogyasztókra való pozitív kimenetelét ez most nagyban erősítette, ha még nem tetted meg, hogy keresd a megoldást, most még nagyobb eséllyel megteheted, hogy javuljon a helyzeted, és kikecmeregj a nyomasztó adósságodból. 

Kérj időpontot díjmentes konzultációnkra, ITT, és tudd meg a megoldásod részleteit! Kattints!

 

Az információ legyen Veled! Hitelsakkmatt - Kapcsolat Ha gyors és hatékony segítségre vágysz >> Adatbekérő űrlapunkon juttasd el a problémáidat! KATT!

 

 
Ügyelj  az Email címed pontos leírására, hogy az ajándék e-book meg is érkezhessen hozzád! 
 

 Kérd a friss, ropogós Hitel Kisokost!

Naprakész lehetsz a hiteledet érintő kérdésekben.

Kérd ingyen letölthető tanulmányunkat itt!

 

Email*
Email még egyszer*
       Név*

 

Várható a Kúria jogegységi döntése az Európai Bírósági döntésre

Hogyan befolyásolja az Európai Bírósági döntés a devizás ügyeket?

Hogyan, és miben tudod felhasználni az Eu-s döntést a javadra?

 

Szeptember 28.-án, pénteken ül össze a Kúria, hogy egyeztessen, és átültesse az Európai Bírósági ítéletet a hazai joggyakorlatba. Tehát kiderül, hogy a perekkel mire mennek a devizások, hogyan fog a bírói gyakorlatban megvalósulni az, amit az Eu-s döntésből már tudunk.

Miben tud segíteni? Van értelme perelni, mert az Eu-s döntés kimondja, hogy a bíróságnak akkor is vizsgálnia kell a szerződésekben a tájékoztatási kötelezettség banki teljesítését, ha azt külön az ügyfél nem kérte, azaz hivatalból kell eljárnia.

Holnap, pénteken hoz tehát egy jogegységi döntést a Kúria, aminek kétféle eredménye lehet:

  1. az Eu-s bírósági döntést a várakozásnak, és elvárásoknak megfelelően értékein átülteti a joggyakorlatba, azaz így megtámogatja a devizás pereket, vagy
  2. ledegradálja, lealacsonyítja a jelentőségét, és akkor megint minden devizás ott tart, ahol jelenleg.

De nézzük tovább, és játsszunk el a gondolattal, hová lehet tartani, és hová lehet eljutni a kapott Eu-s bírósági döntéssel:

A cikket az ihlette, hogy segítsünk az Európai Bírósági döntés értelmezésében, olyan szempontból, hogy az a döntés, ami 2018. 09. 20.-án született meg az Európai Bíróságon devizahitel ügyben, az milyen mértékben, és milyen módon tudja befolyásolni a devizahiteleket?

Az Eu-s döntés, milyen hatással lesz a fogyasztók devizahitel problémáinak megoldási kedvére, és milyen megoldási esélyekkel indulhatnak vagy tovább a problémamegoldás útján, vagy neki ennek az útnak?

 

Az Eu-s bírósági döntés mennyiben befolyásolja a magyar bíróságok devizaügyekben folytatott gyakorlatát?

Ez több irányú is lehet, de a legfontosabb kérdés: mindenképpen vizsgálnia kell hivatalból a magyar bíróságoknak  azt, hogy az árfolyamkockázatnak a fogyasztókra terhelése az tisztességes volt-e, vagy sem? Ezt követően vizsgálnia kell a magyar bíróságoknak hivatalból azt is, hogy az ügyfeleket megfelelően tájékoztatta-e a bank? 

De nem csak ezt kellene vizsgálnia a magyar bíróságoknak, hanem azt is, hogy:

 

Mire kötötték a fogyasztók a szerződést? Mi volt ezzel a céljuk?

 

Alapvetően: egy megfizethető, az adott jövedelmi, vagyoni viszonyaikhoz a futamidő végéig egy törleszthető hitelt kapjanak a bankjuktól. Ezt a bank bizonyára tudta, és így folyósította ezt a kölcsönt, hogy az megfelelt ennek a fogyasztói elvárásnak.

 

Mit adott a bank?

Ehelyett a bank egy olyan megfizethetetlen konstrukciójú kölcsönt adott az ügyfeleknek a forinthitel helyett, amelyben gyakorlatilag már kódolva volt az, hogy az adós azt nem fogja tudni visszafizetni. Ehhez képest most nagy kérdés az, hogy erről tájékoztatta-e a bank az ügyfelét, vagy sem?

Álláspontunk szerint ilyen jellegű, ennyire részletes, és minden buktatóra kiterjedő felvilágosítást, ha úgy tetszik tájékoztatást nem adtak a bankok az ügyfeleiknek, mert

nem írták le, és nem mondták el azt, hogy benne van az a kockázat ebben a kölcsönben, hogy 3-szor annyit is vissza kell talán fizetni, és ennek megfelelően a havi törlesztőrészletek a kezdetihez képest a többszörösére is emelkedhetnek majd. 

A bíróságoknak már kötelezően kell vizsgálniuk, hogy valóban volt-e ilyen alapos és részletekre kiterjedő ügyféltájékoztatás? Hangsúlyozzuk: itt már nem csak az árfolyamkockázat áthárításáról van szó, hanem arról, hogy egy olyan, összességében visszafizethetetlen konstrukciójú kölcsönről, amelynek veszélyeire nem figyelmeztette a bank az adóst.

 

Az Eu-s döntés egyéb szempontból is nagyon fontos:

Már az adósnak, vagy fogyasztónak nem kell bizonyítania azt, hogy mire is irányulhat ez a szerződés, és milyen felelősségük van a bankoknak e vonatkozásban. 

Sajnálatos módon az elmúlt 10 év bírói gyakorlata azt is mutatja, hogy a bírói szervezeti rendszer bármikor, bármit képes felülírni. Bármilyen jogelvet hajlamos elvetni, ha megfelelő politikai érdekek ezt úgy kívánják. Ez egy tudományosan megalapozott tanulmányban is közzétett vélemény, az adóskamara jogászai írnak erről.

 

A jogi kiszolgáltatottság megakadályozása 

 

pedig csak és kizárólag úgy lehetséges, ha nem csak jogi úton harcolunk az igazunkérthanem megtesszük azt, ami szükséges. A szerzők javasolják, hogy akár demonstráció, tüntetés útján is hangot adhatnak az emberek, és konzekvensen kérhetik a kormánytól az Európai Bíróság ítéletének végrehajtását. 100-200 ezer ember már kellő nyomatékot adhatna abbéli aggodalmának, hogy a bíróságok maradéktalanul eleget tesznek a bírósági ítéletnek.

 

De elképzelhető a demonstráció magyar berkekben? Nem igazán...

Erre példa van, több is. Pár lézengő devizás a Kossuth téren, egyéb helyeken. Az, ami ebben a kérdésben 10 év alatt nem valósult meg egyetlenegy alkalommal sem, ebből valószínűsíthető, hogy ezután sem fognak az emberek olyan mértékben össze, hogy tüntetésen összeverődjön a több százezres tömeg.

Ez a magyar valóság, és az, hogy oly mértékben félnek ettől, vagy attól: a bankjuktól, a faktor cégtől, a végrehajtótól, a bíróságtól, -mert egyrészt nem tudják, hogyan kell kezelni az ügyüket, abban milyen jogaik és kötelezettségeik vannak, másrészt az adóssággal küzdőket a hivatali folyamat megindulásának márcsak a gondolata is megrémíti, és főképp azokat, akik nem bírják megfelelő ütemben törleszteni a hiteleket, és az egyéb adósságaikat. Mindezen félelmek aztán rabul ejtik őket, és a szájukat kinyitni leginkább csak a különböző közösségi platformokon, írásban tudják. Ami nem, hogy előre vinné őket, de vissza is veti. Mert nem csak részben, de aktívan sehogysem dolgoznak azon, hogy megoldást találjanak a hiteleik problematikájában.

 

Milyen ítélet várható a perekben ezek után?

Ha tisztességesen, (és a hangsúly a "HA" szócskán van) akár a horvát, vagy szlovák bírói gyakorlatnak megfelelően követik a polgárjogi elveket, akkor csak egyfajta ítéletet lehetne hozni: igazat adnak a devizásoknak, és ezen jogelvek alapján elszámoltatják a bankokat. A felvett forintösszeggel, a felvett Thm-mel számolva adták ki a tartozást, és ehhez képest határozzák meg azt, hogy van-e tartozása az adósnak, vagy nincs?

A bíróságoktól minimálisan elvárható, hogy a jogelvek alapján számolják ki a kölcsönöket.

 

Mi jár vissza a bankoknak?

Úgy kellene számolni, azzal a Thm-mel, amit a bankok a szerződéskor kikötöttek. 4-5-6 %-kos Thm-ről van szó, és nem számolhatna fel a bank késedelmi kamatot, sem 15 %-kos emelt kamatot, sem árfolyamkockázatot beépítve. Fontos szerepet kap, és ismét fontos gondolnunk a számviteli törvényről, amelynek bizony fontos előírásai vannak, és amiket a devizás hiteleknél nem tartottak be, mert ha megtették volna, nem volna gond a devizával.

Korábbi írásom itt most nagyon is aktuális, olvasd el, miben tértek el a számviteli törvénytől, hogyan csaltak, mi történt valójában? >>

Fogadási csalás, az évezred egyenlegcsalása I. rész, katt!

Az évezred egyenlegcsalása II. rész, katt!


 

Mi hoz biztos, jelen idejű megoldást?

Tele van feltételes móddal a devizahitelek országos méretű megoldási ügye, ha a jogi oldalát vizsgáljuk. De a megegyezéses, nyer-nyer helyzetben már most van adu az adós kezében a bankkal, faktor céggel szemben, ami elég jó alap arra, hogy megszülessen a mindegyik fél számára a megnyugató megállapodás egy alacsonyabb tartozás összeg, és fontos, hogy az kamatmentessé is váljon! Ugyanis abbéli állapotában már a visszafizethető kategóriába esik.

Személyes szaktanácsadásra ITT tudsz jelentkezni. Még díjmentesen, de rövid időn belül, október közepéig várhatóan már ez is díjazott lesz. Tehát siess, foglalj időpontot, mert most még díjmentesen kapsz jogi tanácsot, és azt nem csak általánosságban tudod majd hasznosítani. Konkrét, és előremutató tanácsokat, és a hitelproblémák megoldási lehetőségeit kapod. 

 

Katt ide az időpontért! Kérjük, hogy mellékelj telefonos elérhetőséget is, mert a nagy érdeklődésre tekintettel feltétlenül szükséges az időpontokat összeegyeztetni, tehát megbeszélést igényel! Időpont foglalás! Katt ide>>

 

Gyors és hatékony segítséget ITT kapsz>>töltsd ki, küldd be :)

 

Az információ legyen Veled! Hitelsakkmatt - 06304845236 

 

 

 
Ügyelj  az Email címed pontos leírására, hogy az ajándék e-book meg is érkezhessen hozzád! 
 

 Kérd a friss, ropogós Hitel Kisokost!

Naprakész lehetsz a hiteledet érintő kérdésekben.

Kérd ingyen letölthető tanulmányunkat itt!

 

Email*
Email még egyszer*
       Név*

 

 

Eu-s döntés után 

A Kúria Konzultációs testülete szerint újabb állásfoglalás nem szükséges

Közeledünk sajnos ahhoz a ponthoz, amikor azt kell mondanom, hogy: ugye, megmondtam!

 

Nem egy boldogító állapot, mikor borús megérzéseink, és határozott gondolataink vannak valamivel kapcsolatban, amivel szemben éppen az ellenkezője volna a határozott elvárás, és a helyzetjavító felállás, és nekünk mégis igazunk lesz. Nem jó érzés, hogy mindig olyasmi igazolódik be, ami milliók életére lehet hosszú távon negatív hatással, és borús és nyomorúságos helyzeteket hagy maga után.

Az Eu-s bírósági döntésre várva már sejtettem azt, hogy mégha a devizásokra nézve kedvező, és helyzettámogató döntés is születik, az még önmagában kevés lesz, hiszen erre rá kell erősítenie a Kúriának is egy jogegységi határozattal, ami a döntést azt értékeivel együtt illeszti be a hazai joggyakorlatba.

 

Hazánkban nem megy ennyire logikusan és tisztán semmi.

 

Határozott és konkrét ítéletet mondtak ki, ami nagyon is megtámogathatná a deviza adósokat, mégis ezt az erőt talán nem lehet majd felhasználni, mert a Kúria megint nem úgy gondolja.

 

Az alábbi nyilatkozatot tette a Kúria Konzultációs Testülete:

"A Konzultatív Testület a C-51/17. sz. ügyben hozott ítéletet, úgy ítélte meg, hogy az sok tekintetben megerősíti a Kúria eddigi gyakorlatát. Az árfolyamkockázat tisztességtelenségének vizsgálhatósága, vizsgálati szempontjai vonatkozásában az EUB ítélet nem tartalmaz olyan új szempontokat, amiket a vonatkozó joggyakorlatában az EUB már nem fejtett volna ki és amiket a Kúria már ne vett volna figyelembe joggyakorlat-egységesítő tevékenysége során. Jelenleg a Kúria részéről újabb, általános jellegű elvi iránymutatás kibocsátása, illetve a korábbiak módosítása nem szükséges. Az egyes szerződések érvényességét az egyedi perekben eljáró bíróságoknak kell megítélniük a Kúria – az EUB-nak újabb joggyakorlatával is teljes mértékben összhangban álló – korábbi elvi iránymutatásai figyelembevételével. A Konzultatív Testület megítélése szerint a C-51/17. sz. ügyben hozott ítélet nem biztosít új vagy szélesebb körű jogalapot a fogyasztók számára a perlésre, ezért azon fogyasztók számára, akik eddig nem láttak indokot a perlésre, ez az ítélet sem szolgáltat alapot újabb perek indítására; a már folyamatban lévő perekben a Testület pedig az eddigi iránymutatások szerinti elvek érvényesítését tartja irányadónak."

 - olvasható a dokumentumban.

 A teljes dokumentum, a "Kúria Emlékeztető" folytatása újabb ablakban nyílik, kattints! > Emlékeztető - EUB ítéletre a Kúria válasza.


Mindig akkor van elintézve valami, ha magunk teszünk érte...

 

Minden csupán elhatározás kérdése - tudják ezt azok, akik 1-2 arcul csapás után rádöbbennek, hogy mindig akkor van elintézve valami, ha magunk teszünk érte. Ez ebben a hiteles témában végképp igaz! Ha nem teszel magadért valamit, bármit, akkor szabadon vihetik a házadat, autódat, és végül mi marad?  Legtöbb esetben végül az árverésre vitt ingatlant ára alá lenyomva értékesítik, így még a horribilis adósságból is jócskán maradhatnak meg milliók, amit aztán a munkabérből fizetett albérlet és rezsi után kellene fizetni.... de hogyan??

Ki tud minden kiadást magyar bérből és fizetésből állni minden hónapban, úgy, hogy a hitelfogyasztók java már az otthon elvesztése előtt sem tudta a hiteltörlesztéseket kifizetni, óriási kérdés és teher az, hogy árverés után ők hogyan fogják a havi terheket egy albérlet kifizetésével megfejelve kinyögni?

 

Érdemes tenned még azelőtt, hogy ehhez a ponthoz közelednél.

 

Még mindig rengeteg példát látok arra, hogy az adósok mennyire nincsenek tisztában sem a saját jogaikkal, sem a kötelezettségeikkel. Már azt gondolnám, hogy lerágott csont, mert annyit, de annyit foglalkoztunk az egyes témákkal, mint:

  • autóhitelek, azok behajtása,
  • mihez van, mihez nincs joga a behajtó cégnek;
  • Odaadjuk az autónkat a behajtó cégnek, vagy a hitelezőnek? Oda kell adnunk?? Csak úgy, hogy ők azt mondják, leírják, NEEM! 
  • Mondták már Neked, hogy végrehajtásra adják az autóhiteles tartozásodat? Elhitted?
  • Mit tehetünk, mit érdemes tennünk  a MOKK -os, vagy Fizetési meghagyásos levéllel?
  • Hogyan előzhetjük meg a végrehajtást időben, hogy annak költségeit megússzuk, -elég a megemelkedett devizás összegek-;
  • Mit jelent a kézbesítési vélelem, és az elévülést hogyan tudjuk bizonyítani,
  • annak milyen lépései vannak, egyáltalán hogyan épül fel a gyakorlati folyamata?
  • Ha személyesen keresnek fel bennünket behajtó cég -sokszor elég faragatlan- képviselői, hogyan viselkedjünk? 

Aztán a megkeresések alkalmával előadott történetek hallatán szembesülök azzal, hogy információs lyukak vannak minden területen. Számtalan ponttal folytatható a sor,  terveink szerint kivesézünk minden említett pontot, és egy teljesen új megközelítésbe tesszük annak érdekében, ha bárki szembesül az érintett helyzetekkel, akkor már tudja azt, hogy hogyan intézik a tájékozott, és tudásukban biztos adósok azokat a helyzeteket. Zsigerből kellene reagálni már sok mindenre, mert jelen állás szerint 10 adósból még mindig kb. 8-at félre tudnak tájékoztatni, és meg tudnak vezetni a bankok, vagy faktor cégek. 


Bár sok minden még kérdéses, hol lelhetők fel a válaszok, hol rejtőznek az optimális megoldási lehetőségek? 

 

Kérj itt időpontot a szaktanácsadásunkra, és kérdezz, kutass a megoldás után! Eddig díjmentesen működtünk, de már díjazott lesz a személyre szabott tanácsadásunk, ennek ellenére arra lesz esély, hogy bizonyos feltételekkel díjmentesen igénybe lehessen venni azt. Hogyan? A gyorsan döntőknek kupon jár, annak bemutatásával díjmentes tanácsadásunk lesz az ajándékunk. :) Tehát nem reménytelen eljutni hozzánk továbbra is díjmentesen. Eltökéltnek, gyorsnak kell lenni, és amíg az első pár időpontot tudom adni, addig kupon is jár! :)

A sok kérdés benned válaszokra talál, katt ide, olvasd el a részleteket!

 

Mi van azokkal, akik nem tudnak jelen lenni a tanácsadáson, de megoldást akarnak?

 

Aki akadályoztatva vannak akár távolság, akár munka, akár költségvetési okok, bármi egyéb ok miatt, de gyors és hatékony segítségre vágynak, akkor az adatbekérő űrlapunk segítségével kérhetik segítségünket: Töltsd ki, küldd be, és érkezik a hatékony és ügyedhez igazodó optimális megoldás! Kattints a linkre!

 

Az információ legyen Veled! Hitelsakkmatt - 06304845236

 

 

 
Ügyelj  az Email címed pontos leírására, hogy az ajándék e-book meg is érkezhessen hozzád! 
 

 Kérd a friss, ropogós Hitel Kisokost!

Naprakész lehetsz a hiteledet érintő kérdésekben.

Kérd ingyen letölthető tanulmányunkat itt!

 

Email*
Email még egyszer*
       Név*

 

 

Hitelsakkmatt

Sakkozd ki a hiteled! Adj sakk-mattot!

Dr. László Gábor

felmondott hitel szakértő

Székhely: Kecskemét, Budapest

Szerkesztő, hitelmentési asszisztens: Buczkó Andrea

Asszisztencia: Országos

Jelentkezés, időpontfoglalás a személyes szaktanácsadásra Klikk!

Azonnali és működő megoldást keresel? Válaszokat az aggályokra?

Erre számíthatsz a tanácsadáson:

-Mit tehetsz ha bedőlt felmondott hiteled van?

-Mit tehetsz, ha végrehajtás indult a hiteledben?

-Mit tehetsz, ha már nem akarod fizetni a horribilis adósságot?

-Milyen esetekben, és hogyan bizonyítható az ELÉVÜLÉS?

-Mit tehetsz, ha végleges adósságrendezést keresel?

-Hogyan tudunk segíteni Neked, ha adósság gondokkal küzdesz?

-... és válaszokat kapsz minden kérdésre, ami foglalkoztat téged.

Katt ide, és foglald le az időpontodat! Mi is történik egy ilyen helyzetben? Olvasd el! >>