Szerződéstől való elállás - mit tegyél, ha a bank válaszol?

Előző cikkünkben boncolgattuk a szerződéstől való elállás fogalmát, lényegét és célját Dr. Léhmann György gondolatai alapján.

Most folytatjuk ezt a gondolatsort a banki választ, és álláspontot is belevéve....

Mit tehetsz, ha megírtad a bankodnak, hogy elállsz a szerződéstől, de ők erre nemlegesen válaszoltak?

Elsősorban ezt teheted:           

 

Kérek pénzügyi jogászi segítséget a hitelügyem megoldásához!

 

Kérem papírjaim díjmentes átnézését, és kérem a díjmentes jogi tanácsadást!

 

 

Segítségül hívom ismét Dr. Léhmann Györgyöt, hiszen ő az, aki ezzel a témával behatóan foglalkozik.

"Természetesnek tartom azt, hogy miután a Bankszövetség és Magyar Kormány megállapodásai alapján hozott törvényeket a Magyar Országgyűlés a magyar állampolgároknak magyarországi bankokkal kötött fogyasztói kölcsönszerződéseinek fogyasztói jogaival kapcsolatosan,

 

 a magyar állampolgárokat kötelességem tájékoztatni arról, hogy a fogyasztói kölcsönszerződésektől a számukra hátrányos törvényi rendelkezések miatt a jelenlegi bírósági intézkedéseket is alapul véve törvényes lehetőségük van a bankokkal kötött, devizában nyilvántartott kölcsönszerződéstől elállni, a szerződés aláírásának időpontjára visszamenőleges hatállyal a szerződést megszüntetni.

 

 Jól látható a melléklet szerinti elállási nyilatkozat mintámból az, hogy az elállásnak jogalapját a szerződések aláírásának időpontjában hatályban volt 1959. évi IV. sz. törvénynek alábbi rendelkezésére alapítom:

 

  1. § 2. bek: „Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a félkérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szerződéstől elállhat.”

 

 Tekintettel arra, hogy a Bankszövetség és Magyar Kormány megállapodása alapján 2014-ben a XXXVIII., XL., LXXVII. számú törvényt fogadták el az adósok lényeges jogos érdekeit sértve, teljesült a szerződéstől elállás fenti törvényi feltétele és semmiféle jogszabályi akadálya nincs annak, hogy az adósok a bankokkal kötött devizában nyilvántartott kölcsönszerződésüktől elálljanak.

 

 Iratomban előbb hivatkozom arra a tényre, hogy a Bankszövetség és Magyar Kormány megállapodása alapján, és az adósok megkérdezése nélkül hozott jogszabályok megváltoztatják a bankok és adósok között Magyarországon kötött kölcsönszerződések tartalmát a törvényalkotó szándéka szerint:

 

  1. §(1) A fogyasztói kölcsönszerződés az e törvényben meghatározottak szerint a törvény erejénél fogva módosul

 

 Majd az adósok lényeges jogainak sérelmét a 2014-es törvények által az elállási nyilatkozatomban teljesség igénye nélkül a következőkben határozom meg: 

 

  1. évi XL. sz. törvény 37. §:(1)65E törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (a továbbiakban: részleges érvénytelenség) megállapítását – az érvénytelenség okától függetlenül – a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek – a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításának – alkalmazására is kiterjedően kérheti. Ennek hiányában a keresetlevél, illetve a kereset érdemben – eredménytelen hiánypótlási felhívást követően – nem bírálható el. Ha a fél az érvénytelenség vagy a részleges érvénytelenség jogkövetkezményének levonását kéri, úgy azt is meg kell jelölnie, hogy a bíróság milyen jogkövetkezményt alkalmazzon. A jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozóan a félnek a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie.

 

 illetve az alábbiakban:

 

  1. évi LXXVII. sz. törvény 10. §:A deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés tekintetében jogosult pénzügyi intézmény az elszámolási törvény szerinti elszámolási kötelezettsége teljesítésének határidejéig köteles a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés alapján fennálló vagy az abból eredő teljes, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás alapján megállapított tartozást – ideértve a devizában felszámított kamatot, díjat, jutalékot és költséget is – a fordulónappal az adott devizanem

 

 a) 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy

 

b) 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama

 

közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintkövetelésre átváltani (a továbbiakban: forintra átváltás).

 

 Utóbbi törvényi rendelkezésekből következik az, hogy az adósok hozzájárulását mellőzve a Bankszövetség és Magyar Kormány megállapodása döntötte el azt, hogy törvényi felhatalmazással a bankok úgy módosíthatják a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződéseket, hogy „forintosítási” folyamat által svájci frankos szerződés esetén 256,47 Ft/CHF árfolyam mellett határozzák meg az adósok kötelezettségeit.

 

 Iratom egyéb részeiben feltártam azt, hogy ez az Alkotmánybíróság által alkotmányosnak mondott utóbbi törvényi rendelkezés nincs összhangban sem a 2014. április 30-i Európai Bírósági C-26/13. számú ítélet rendelkező részének 2. pontjában írtakkal, sem az Alkotmánybíróság által szintén alkotmányosnak mondott,

 

2014. június 16-án hozott Kúriai 2/2014. sz. jogegységi határozat 1. pontjának 3. bekezdésében írtakkal:

 

 “Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”

 

 Általam képviselt több ezer adós nagy része, és tudomásom szerint más adósok is élni kívánnak a jogegységi határozatba foglalt joguk érvényesítésével, szerződésük részleges érvénytelenségének bírósági megállapításának kérelmezésével, de ezzel a jogukkal azért nem élhetnek, mert a korábbi – 2014. évi XL. törvény – 37. § alábbi rendelkezése megakadályozza az átlagos képességű és gondos adósok számára a törvényes jogok érvényesítését.

 

 „A jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozóan a félnek a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie.”

 

 Többek között azoknak az adósoknak számára is akadályozza a törvény a bírósághoz fordulás jogát, akik mondjuk 2007-ben 150 Ft/CHF árfolyam mellett vettek fel devizában nyilvántartott forintkölcsönt, és a Kúriai jogegységi határozat alapján banki kockázatfeltáró nyilatkozat híján vita nélkül hivatkozhatna a„forintosítási” banki tevékenységnél arra, hogy kötelezettségét 150 Ft/CHF alapján tartsák nyilván.

 

 A bírósági útnak ellehetetlenítési folytán elkönyvelheti az ilyen adós azt, hogy a Bankszövetségnek és Magyar Kormánynak megállapodása folytán sikerült a törvényhozásnak elérnie azt. hogy számára a tényleges tartozásához képest 71 %-kal nagyobb teherviseléssel kárt okoznak.

 

 Természetesen csak részben ismertetem elállási nyilatkozatomban a magyar adósoknak magyarországi bankokkal 2014-től kötött fogyasztói – devizában nyilvántartott forint kölcsön – szerződések miatti, Európai Unióhoz tartozó minden ország által betartandó EU-s fogyasztóvédelmi rendelkezések által biztosított alapvető jogok semmibevételével okozott károkat a Bankszövetség és Magyar Kormány megállapodásai alapján meghozott törvények által, hiszen ennyi is elegendő ahhoz, hogy a szerződéstől elállási joga az adósoknak senki által se legyen vitatható.

 

Tisztelt Raiffeisen Bank!

 

 Az elállási nyilatkozat tartalma és fenti adatok alapján joggal bízhattam abban, hogy nem vitatják a bankok azoknak az adósoknak elállási jogát, akik akár képviseletemben, akár anélkül élnek egyoldalú nyilatkozattételük jogával a bankokkal kötött szerződésük felbontásának bejelentése folytán végett.

 

 Ennek ellenére számos válasz eljutott hozzám a bankok részéről ügyfeleimen keresztül az elállási nyilatkozatra válaszul, ezért kénytelen vagyok egy átlagosnak mondható, K&H Bank által készített válaszlevelet alapul véve ügyfeleim nevében az alábbiak szerint észrevételeikre válaszolni Önöknek és minden érintett bank részére:

 

-----------------------------

Első mondata az adós elállási nyilatkozatára küldött, adósnak címzett K&H-s banki iratnak a következő:

 

 „A levelében foglalt elállást nem fogadjuk el, vitatjuk, hogy Önnek joga lenne elállni a fennálló kölcsönszerződéstől.”

 

 Értelmezhetetlen a banknak ez a közlése azért, mert soha egyetlen általam képviselt adós sem kérte egyetlen banktól sem azt, hogy fogadja el az adósi elállási nyilatkozatban írtakat. Egyetlen adóst sem érdekel a banknak elfogadási hajlandósága akkor, amikor a Ptk. (1959. IV. tv.) az alábbiak szerint rendelkezik:

 

  1. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.

 

 Indokolásból: Az elállás a másik félhez címzett olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést felbontja. Az elállás ugyanolyan jogi helyzetet teremt, mint a felbontó szerződés és a szerződés megkötése előtti helyzet visszaállításának van helye.

 

 Ebből a törvényszövegből következően a másik fél – jelen esetben a bank –egyetlen dolgot tehet akkor, ha az adós közli a bankkal azt, hogy eláll a szerződéstől. Azt, hogy a szerződéstől elállást tudomásul veszi.

 

 Úriember módjára törvénytisztelően tudomásul veszi azt a tényt, hogy az adós a szerződést egyoldalu nyilatkozattal megszüntette.

 

 Abból a körülményből, hogy a bank ennek ellenére több jogot gondol saját magának az „elfogadás” megtagadásával élve, mint amit a törvényszöveg megenged, többek között az következik, hogy Magyarországon a bankok törvényen kívülinek gondolják magukat. Ez részben köszönhető annak is, hogy Magyarországon a bankok és adósok közötti szerződésekkel kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre vonatkozó törvények alkotása előtt megengedik Kormány és Bankszövetség közötti megállapodásokkal azt, hogy a törvényhozásba a bankok beleavatkozzanak. Miközben az adósoknak pedig véleményalkotást sem biztosítanak.

 

 Csak bízni lehet abban, hogy a bankok a magyar állampolgároknak elálláshoz hasonló önérzetes és jogszerű tevékenységei után egyszer majd rájönnek az általuk indokolatlanul remélt, Magyar Kormány által támogatott különleges státuszuk alaptalanságára a magánjogi jogviszonyokat illetően.

 

 És akkor majd már nem írnak le olyan indokolatlan közlést az adósi elállás közlésére válaszként, hogy „elállást nem fogadjuk el”.

 

 Addig pedig minden általam képviselt adós nevében közlöm a bankokkal erre a banki mondatra válaszként azt, hogy

 

 Nincs jelentősége annak, hogy az adósok elállását a bankok elfogadják-e, vagy sem.

 

Következő bekezdésében a banki válaszlevél az adósi elállási nyilatkozat jogszabálysértéseit és megalapozatlanságát az alábbiakkal igyekszik igazolni:

 

 "Egyrészt a szerződésnek az elszámolással és forintosítással kapcsolatos jogszabályok alapján megváltozott tartalma az Ön lényeges, jogos érdekeit nem sérti, hiszen ezen jogszabályok megalkotására – amit az köztudomású – éppen a fogyasztók érdekében került sor.”

 

 Ennél a mondatánál a banki válasz fogalmazója feltehetően megfeledkezett arról, hogy tisztességes, átlagos képességű gondos adósok számára teszi közlését és nem a banki reklámhirdetéseket jó pénzért közzétevő országos hírközlő szerveknek. Utóbbiaknál feltehetően megszokta, hogy olyan képtelenségeket is közölhet, amit más emberek csak pirulva és szemlesütve tennének. Ez egy ilyen mondat.

 

 Ezért volt képes olyat állítani, hogy a 2014. évi LXXVII. törvény 10. § alapján a fogyasztók érdekében került sor arra, hogy a törvényesen megállapítható kötelezettségek mértékét csupán az árfolyamváltozás terheinek helytelen alkalmazása miatt több mint 70 %-kal növelték. 

 

 Feledve a banki válaszlevélnek most idézett komolytalan mondatát, a banki levél következő mondata ekként íródott:

 

„Az a levelében részletezett körülmény pedig, miszerint az elfogadott – és mindenkire (Bankra, Adósokra) kötelező érvényű – jogszabályok az „elvárásainak” nem felelnek meg, Társaságunktól, az Ön fennálló kölcsönjogviszonytól teljesen független, és semmiképpen sem alapozza meg a szerződéstől elállási jogát.”

 

 Ezzel feltehetően azt igyekszik a banki levélnek mondata megmagyarázni, hogy a szerződéstől elállás jogát megalapozó Ptk. 226. § 2. bek-ben írt az az indok, hogy „szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti,” nem valósul meg azáltal, hogy a forintosítási törvény 10. §-a alapján bekövetkezett hátrányt az elszámolási törvény – 2014. évi XL. tv. – 37-39. §-ra figyelemmel bíróság előtt soha nem vitathatja az adós.

 

 Tehát hivatkozott törvényi rendelkezés alapján nem teheti bírósági vita tárgyává adós azt, hogy több mint hetven százalékkal kell többet fizetni az adósnak annál, mint amit a 2/2014. PJD 1. pontja figyelembevételével lehetségesen fizetnie kellene.

 

 Éspedig azért nem valósul meg a banki mondat szerint ez az indok, mert a törvényi rendelkezéssel adósnak okozott hátrány teljesen független a bank és adós között létrejött kölcsönjogviszonytól.

 

 Természetesen lehet nevetgélni is ezen a megállapításon, de sajnos inkább sírni való állapotra utal a banki okfejtés. Hiszen az Európai Unióhoz tartozó olyan egyetlen országban, ahol ezen a színvonalon érvelő bankok szövetségével köt rendszeresen megállapodásokat a Kormányzat ahhoz, hogy fogyasztói jogokat semmibe vevő törvényeket alkossanak, ott siralmas a jogállamiság.

 

 A banki válaszlevél fenti mondatok után jogszabályi alapját is megjelöli annak, hogy miért tartja törvénytelennek adósok elállási jogát.

 

 

 

  1. évi LXXVII törvény 13. §(1) „Ha a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés e törvény szerint forintalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésre módosul, a fogyasztó a módosulást követő 60 napon belül a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződést felmondhatja.

 

 Ebből következően tehát a bank ezek szerint nem mást állít, mint azt, hogy a december 6-án hozott LXXVII. törvény 13. § 1. bek-ben írt felmondási lehetőség zárja ki a szeptember 24-én elfogadott XL. törvénynek adósokra hátrányos rendelkezései miatti elállás lehetőségét is.

 Sajátos banki felfogás az, hogy a banki válaszlevél szerint a több mint két hónappal később hozott törvénynek rendelkezése a két hónappal korábbi törvényre is alkalmazandó.

 És azért nem lehet elállás jogával élni a szeptemberi törvény rendelkezései miatt, mert több mint két hónappal később egy másik törvényben valamiféle felmondási jogot emleget a törvény. Ehhez nincs mit hozzáfűznöm."

 

Ha Te már elszántad magad, és nyilvánvalóvá vált számodra is az, hogy nincs más választásod, mint felveszed a kesztyűt a bankod ellen, akkor írj nekünk, mi segítünk!

Kérek pénzügyi jogászi segítséget a hitelügyem megoldásához!

Kérem papírjaim díjmentes átnézését, és kérem a díjmentes jogi tanácsadást!

 

Az információ legyen Veled! Hitelsakkmatt

 

Kérdd a friss, ropogós Hitel Kisokost!

Naprakész lehetsz a hiteledet érintő kérdésekben.

Kérdd ingyen letölthető tanulmányunkat itt!

 
 
Név*
Email*
ellenőrző kód:

 

Szóljon hozzá!

Az e-mail cím nem jelenik meg mások számára!


Biztonsági kód
Frissítés