Dr. Léhmann György - szerződéstől elállási jog gyakorlása

Végső megoldás

 

Dr. Léhmann György mindig felvet valami hasznosat, ami a "devizahitelezés" témaköréhez tartozik.

Ebben a cikkünkben közreadjuk, hogy mit gondol a szerződéstől való elállásról, és megnézzük, valójában mit is jelent ez a fogalom?

Nézzük a nagy ember gondolatait:

"Soha nem értettem azt, hogy egy olyan szerződésnél, ahol az egyik fél meghatározott pénzösszeget ad a másiknak, a másik fél pedig a szerződésben meghatározott feltételek között köteles ezt a pénzt és a kamatot megfizetni - kölcsönszerződés – mi köze van a hitelezőnek ahhoz, hogy az adós a pénzből mit vásárol.

 

 Azaz nálam az autóvásárláshoz nyújtott kölcsön pontosan olyan, mint a lakásvásárláshoz adott kölcsön a két fél között azért, mert egyetlen banknak sincs esze ágában az, hogy valamiféle kedvezményt nyújtson a pénz felhasználásától függően.

 

 Ami pedig a mi országunkban az államot illeti az ezzel kapcsolatos kedvezményekkel kapcsolatosan, indokolt emlékezni a 12/2001. Korm. rend-re – „lakáscélú állami támogatásokról” címmel – mely rendelet alapján sikerült sokmilliárd forint közpénzt úgy elsíbolni a közhatalmat gyakorlókhoz közel állók üdülővásárlásához, hogy közben a rendelet bevezetője alapján a sokgyermekes családok, valamint az ifjú házasok lakástámogatását ígérték.

 

 Egyetlen oka annak, hogy mégis különbséget tesznek bankok az autó vétele céljából felvett és egyéb célból felvett kölcsönök között az, hogy a forintkölcsön kamatmértékéhez közelítő akár 10 % feletti kamatot is kikötnek autóhitelnél azzal, hogy az adós számára valótlanul „fix” törlesztő részletet ígérnek, majd a futamidő végén még iszonyú összeget követelnek. Ugyanis változó kamatozás mellett egyetlen devizában nyilvántartott forint kölcsönszerződés sem lehet „fix” törlesztésű.

 

 Egyszer és mindenkorra remélem megtanulták az adósok azt ennek a fix törlesztésnek ígérete alapján is, hogy ebben a hazában teljesen mindegy az, hogy az államhatalom és a bankok mit ígérgetnek, Háry János vagy Münchausen báró elbújna szégyenében akkor, ha ezeket kellene túlszárnyalnia.

 

 De azért ez a könnyed hazudozás-többlet az autó vétele céljából felvett kölcsönöknél a bankok részéről akaratlanul a többi kölcsönökhöz képest az adósok számára előnyt biztosít akkor, ha arra gondolok, hogy egy-két kivételtől eltekintve egyszerűen fölöslegesnek tartotta a bank azt, hogy az adósok számára kockázatfeltáró nyilatkozatot adjon. Ennek a banki mulasztásnak pedig most már pontosan láthatóan következményei vannak."

Továbbá nézzük meg azt, mit mond Dr. Léhmann György a szerződéstől elállási jog gyakorlásáról:

"A magyar bankokkal 2004. május 1-től 2009-ig megkötött valamennyi devizában nyilvántartott, még nem teljesített forintkölcsön szerződésnél lehetséges elállási jog gyakorlására, természetesen csak fogyasztói szerződések esetén lehetséges ennek a jogintézménynek alkalmazása.

 Tekintettel arra, hogy a fenti időszakban az 1959. évi IV. tv. – Ptk – rendelkezései voltak hatályban, ennek a törvénynek rendelkezései irányadók az elállás alkalmazása, illetve a fogyasztói szerződés fogalmának meghatározása során:

 685. § d) fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy;

 e) fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti; a törvény jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog, kivéve a villamos energiát, a - tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt - vizet és gázt, továbbá a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet (fogyasztási cikk).

 Az elállási jog gyakorlásával kapcsolatosan pedig az 1959. évi IV. törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe venni:

  1. § (2) bek: Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szerződéstől elállhat.

 Indokolás:

Az állami beavatkozást biztosító szabályozás mellett a (2) bekezdés második fordulatának rendelkezése azonban egyedi jogviszonyok tekintetében a szerződő felet feljogosítja arra, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén - választása szerint - bíróság előtt kérje a szerződés módosítását, vagy attól elálljon.

 Mind a bírói ítélettel történő szerződésmódosításnak, mind az elállási jog jogszerű gyakorlásánaktörvényi feltétele az, hogy megváltozott szerződés tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekét sértse.

 A törvényi rendelkezés indokolásának utolsó mondata határozza meg tehát azt, hogy a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésektől elállás jogával csak akkor élhet az adós, ha bizonyítani tudja a bank általi vitatás esetén azt, hogy a Bankszövetség és Kormány közötti megállapodások alapján hozott törvények által történt módosítása a szerződésének az adós jogos érdekét sérti.

 Konkrét példával ismertetve ezt a problémát, ennek az írásnak egyik mellékletében olvasható az a periratom, melynek alapján kértem a peres eljárás lefolytatását, míg a másik mellékletben olvasható az erre a kérelemre hozott bírósági elutasító végzés.

...mert a bankok által becsapott és megzsarolt adós nem a

 „jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozóan a félnek a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie.”

 törvényszöveg szerint terjesztette elő a kereseti kérelmét. Azaz az Európai jogszabályok és bírósági ítéletek rendelkezéseinek megszegésén túl még azt a látszatot is kellett volna kelteni a bírónak, mintha az adós számára a szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatos pernek megindításához elvárható lenne az, hogy a bankkal történő elszámolásra kiterjedően összegszerűen is határozott kérelmet készítsen mindazon körülményekre figyelemmel, melyekre vonatkozóan várja a bíróság döntését.

 Ez még a végzést hozó bírónak is sok volt, ezért inkább „elfelejtette” a „jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozóan a félnek a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie.” törvényszöveget.

Visszatérve az elállásnak Ptk. 226. §-nál meghatározott lehetőségére,

 

„Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szerződéstől elállhat.”

 

megállapítható az, hogy az adós jogos érdekeinek sérelmét a bírósági végzés alapján részben a 2014. évi XL. tv. 37. §-a jelenti, részben a 2014. évi LXXVII. törvénynek alábbi rendelkezései:

 

  1. §(1) A fogyasztói kölcsönszerződés az e törvényben meghatározottak szerint a törvény erejénél fogva módosul

 

10.§A deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés tekintetében jogosult pénzügyi intézmény az elszámolási törvény szerinti elszámolási kötelezettsége teljesítésének határidejéig köteles a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés alapján fennálló vagy az abból eredő teljes, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás alapján megállapított tartozást – ideértve a devizában felszámított kamatot, díjat, jutalékot és költséget is – a fordulónappal az adott devizanem

a) 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy

b) 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama

közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintkövetelésre átváltani (a továbbiakban: forintra átváltás).

 Utóbbiak azért, mert a törvény szóhasználata szerinti „módosul” szó által igazoltan a törvény által a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződések Ptk. 226. § 2. bek-nek megfelelően nem vitásan „megváltoztak”, részben azért, mert a 2014. évi LXXVII. törvény 10 § a. és b. pontja alapján lett az adósokra rákényszerítve a szerződéskötéstől bekövetkezett árfolyamváltozásnak minden terhe.

 Az európai és hazai joggal – Kúria 2/2014. PJK 1. pontja – ellentétes, adósra kényszerített„forintosítási” eljárásban 308,97 forint/euró, és 256,47 forint/frank  tisztességtelen – törvénytelen – átváltással.

 És mindez annak ellenére, hogy a bíróság által a 2014. évi XL. törvény 37. §-a alapján meggátolt eljárásban az adósnak módja lett volna az alábbi, Európai Bírósági döntésnek megfelelő Kúriai döntés alapján az európai jogrendnek megfelelően a árfolyamváltozás terheit a bankra – alperesre – hárítani:

 2/2014. PJE 1. pontja az alábbiak szerint rendelkezik:

 “Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”

 Az így meghatározott és fenti törvényekkel adósoknak okozott hátrányokat kiegészítem azzal, hogy a 37. § szerinti követelt, adóstól nem várható jogkövetkezmény meghatározás – elszámolás készítése – a pertárgy értéket jelentős mértékben növeli, és ezáltal további hátrányként jelentős perindítási költségnövelést és eredményezett a törvényi előírás.

 A devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződés aláírásának időpontjára visszamenőleges hatályú szerződés megszüntetését jelentő adósi elálláshoz a jogalap fentiekkel bizonyítottan fennáll.

A kérdés ezzel kapcsolatosan már csak az marad, hogy feltétlenül szükség van-e egy idézés kibocsátása nélküli elutasító végzéssel jogerősen befejeződő perhez az elálláshoz, vagy elég csupán arra hivatkozni, hogy ha pert indítottam volna, úgy is elutasították volna.

 Tartok attól, hogy az általam eddigiekben hosszú évek óta folyamatba tett szerződési feltételek érvénytelenségének megállapításával kapcsolatos perekre szükség van az elállásnál is, hiszen ilyen per hiányában juthat a bíróság akár arra következtetésre is, hogy perindítás esetén az Európai Bíróságnál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezhetett volna a nemzeti bíróság, és így az adós részéről nem bizonyított az, hogy a 2014. évi XXXVIII., sem a XL. sem a LXXVII. törvény vitatott rendelkezései adós számára hátrányt jelentettek volna.

 Azaz csak akkor bizonyított az egyes adós elállása esetén az, hogy a felsorolt jogszabályok az adós lényeges jogait sértik, ha általa indított perben jogerős bírósági végzéssel bizonyítja azt, hogy az Európai Uniós jogszabályok alkalmazását is akadályozzák a felsorolt törvények rendelkezései. 


  1. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.

 

Indokolás:

„Az elállás a másik félhez címzett olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést felbontja. Az elállás ugyanolyan jogi helyzetet teremt, mint a felbontó szerződés és a szerződés megkötése előtti helyzet visszaállításának van helye. A visszaszolgáltatási kötelezettség a szerződés megkötésének időpontjától esedékes, így azt a felet, aki pénzt szolgáltatott, az esedékességtől (a szerződéskötés időpontjától, illetőleg a teljesítéstől) kamat illeti meg.

 

Az elálláshoz fűződő joghatások a jognyilatkozat közlésével beállnak, ezért a nyilatkozat - a másik fél hozzájárulása nélkül - általában vissza sem vonható.

 

Az elállási jog gyakorlásánál fontos, hogy ez a jog általában oszthatatlan, így ha egységesen kötött szerződésben az egyik vagy másik oldalon több alany szerepel, ezt a jogot a jogosultak mindegyike együttesen és csak valamennyi ellentétes pozícióban lévővel szemben gyakorolhatja. Ebből következően bármelyik jogosult elállási jogának megszűnése a többi jogosult elállási jogának megszűnését vonja maga után.

 

Az elállási jog rendeltetéséből következik, hogy a szerződésszerű teljesítés után már nem gyakorolható, mert az ilyen teljesítés a szerződést megszünteti, tehát már nincs mitől elállni.

 

El lehet állni azonban a szerződéstől, ha a teljesítés már megkezdődött, de még nem fejeződött be.

 

(3) Nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni.

 

Indokolásból:

 

Ez a rendelkezés az elállási jog gyakorlásának fenti okból történő kizárása nem vonatkozik a jogszabályon alapuló elállásra.”

 


 

 Összefoglalva az utóbbi jogszabályhelyek rendelkezéseit, tehát bármiféle külön bírósági vagy egyéb eljárás nélkül megszűnik a szerződés aláírásának napjára visszamenőleges hatállyal akkor, ha az adós a fentiekben korábban részletezett alapos okkal a bank felé egyoldalúan közli elállási nyilatkozatát elegendő indokolással.

 Amennyiben többen írták alá adósi minőségben a kölcsönszerződést, akkor ez az elállási jog csak egységesen gyakorolható.

 Nincs helye adósi elállásnak akkor, ha a szerződés teljesítése már befejeződött.

 Tekintettel arra, hogy a Ptk 226. § 2. bek-e alapján, azaz törvény alapján áll el az adós a szerződéstől, ezért az elállás érvényességéhez egyetlen forintot sem kell az adósnak a bank felé fizetni.

 A második megállapításból következően figyelmet érdemel a következő probléma.

 


 

"A Kormánynak és Bankszövetségnek megállapodásain alapuló törvényhozás alapján végzett, adós akarata ellenére történt elszámolás és forintosítás után érthetően egyre inkább felbátorodnak a bankok és vadabbnál vadabb jogtalan követeléssel állnak elő az adósok felé.

 Az adósok részéről pedig egyre inkább teljesíthetetlen követelések ezek, és miután az OTP és számos más bank is közölte már azt, hogy 2016. októberétől a tőketörlesztés folytán 80 §-os törlesztő részlet emelkedés következik be, illetőleg a Matolcsy féle bank is élni fog másfél-két év múlva a jegybanki alapkamat emeléssel, ami annyit jelent, hogy a törlesztő részletnek 80 %-os emelésen túl további 50 %-os törlesztő részlet emelés is várható.

 Ezeknek az emeléseknek nyilvánvaló célját abban látom, hogy a hatalmi elit és bankok szerinti még mindig túl sok jól képzett magyar ember van hazánkban –  így akarják külföldre kényszeríteni őket – illetve valamennyi adóstól meg akarnak szerezni minden anyagi értéket, ki akarják forgatni az adósokat mindenükből.

 Ennek okából ilyen esetekre javaslom kellő megfontolásuk, hátrányok vállalása esetén azt, hogy fizessenek annyit, amennyit a szerződés megkötésekor fizettek, hiszen azt vállalták.

 Ellenben az adósok általi csökkentett fizetése a bankok által remélt összegnek oda vezethet, hogy a saját maguk által készített szerződésre hivatkozva felmondják a bankok szerződést. És ez esetben a szerződés a felmondás közlésével az alábbi jogszabály alapján megszűnik:

  1. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerződést megszünteti.

 A különbség az elállás és a felmondás között az, hogy a felmondás csak a felmondás közlésével szünteti meg a szerződést, míg az elállás a szerződés megkötésétől.

 A probléma pedig az adós számára ebből a banki felmondási lehetőség miatt abból fakad, hogy ha a bank a szerződést felmondja, ezt követően mivel a szerződés megszűnt, adós az elállási jogával nem élhet.

 Ez pedig azért jelent esetlegesen komoly hátrányt az adósnak, mert a szerződés megkötésétől a felmondás közlésének időpontjáig a szerződésből származó jogok és kötelezettségek alapján kell elszámolni.

Ebből sem lenne különösebben nagy baj akkor, ha nem észlelnénk azt, hogy a bíróság tevékenysége iratom első részében ismertetett perbeli tapasztalat alapján irányítottnak mondható.


 

 Természetesen ugyanígy nem mondható fel az a szerződés sem, mely az adós elállása folytán szűnik meg az elállás közlésével, és van egy olyan érzésem, hogy aki most időt nyer, az életet nyerhet.Nagyon megfontoltan kell minden adósnak most intézkedni, szerintem rendkívül súlyos döntést kell hoznia.

 Amennyiben eláll a szerződéstől annak aláírásának időpontjára visszamenőleges hatállyal, akkor többé nincs visszaút, vállalnia kell az ezzel kapcsolatos elszámolási követelményeket, amennyiben nem áll el a szerződéstől, akkor pedig fennáll a veszélye annak, hogy végtelenül kizsigerelve mégsem tud eleget tenni a banki követelésnek, majd miután ezért a bank felmond, az ezt követő elszámolási bírósági eljárásban pedig a tisztességtelen szerződési feltételek alapján is kötelezik a felmondásig megállapítható jogtalan követelés megfizetésére.

 Most sem szeretnék egyetlen adós helyében sem lenni…írja Dr. Léhmann György. 

Valóban, mi is ezt gondoljuk. Mármint, hogy az adósoknak már eddig is számtalan nehéz, és pénztárca terhelő döntést kellett meghozniuk: pereljünk, vagy ne pereljünk? Szólt a kérdés, és ezzel minden adóst döntési helyzet elé állított. Vannak adósok, akik már döntöttek, perelnek, vannak azonban még mindig -nagyon-nagyon sokan-, akik még nem hozták meg a számukra talán az egyetlen lehetséges lépést: A per lehetőségét. Biztatunk valamennyiőtöket: pereljetek, hogy olcsóbban megússzátok: hiszen sokkal, nagyságrendekkel kisebb annak az összege, amit egy pénzügyi jogász elkér a segítségért.. higgyétek el, ez így van! 

Elkezdheted díjmentesen is: nálunk így működik! Kérd a segítségünket, és díjmentesen elindulhatsz ezen az úton...a sorsod jobbításának útján! Kérek segítséget!


Folytassuk Dr. Léhmannal:

 "Tovább nehezíti ennek a problémának a megoldását az, hogy szerintem az elállás érvényességét a bankok, a felmondás érvényességét az adósok természetesen vitatni fogják a bankok által megindított elszámolási perekben. Ezért egy ilyen perben a megfelelő válasz az adósoktól banki felmondás esetén az, hogy kéri a bíróságot a felmondás érvénytelenségének megállapítására.

 Ebből következően nem lehet helyteleníteni az adósok részéről azt a megoldást sem, hogy akkor is közli elállási nyilatkozatát a bankkal, ha az már felmondta a szerződést, hiszen abban az esetben, ha a bank által indított elszámolási perben az adósi annak a kérelemnek tesz eleget a bíróság, hogy a felmondás érvénytelen, akkor az adósi szándéknak megfelelően adósi elállás folytán szűnik meg a szerződés.

 Azaz a szerződés egészen másfajta elszámolás mellett a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg ez esetben."

Kérem a díjtalan jogi segítséget az induláshoz!

 

Az információ legyen Veled! Hitelsakkmatt

 

Kérdd a friss, ropogós Hitel Kisokost!

Naprakész lehetsz a hiteledet érintő kérdésekben.

Kérdd ingyen letölthető tanulmányunkat itt!

 
 
Név*
Email*
ellenőrző kód:

 

 

 

 

 

Szóljon hozzá!

Az e-mail cím nem jelenik meg mások számára!


Biztonsági kód
Frissítés