JÓ HÍR! Per kitűzése a kormányi igyekezet ellenére!

Banki elszámolás és a forintosítás oktalanságáról...

 

Arról értesültünk, hogy Dr. Léhmann György egyik beadványát Szegeden tárgyalásra tűzte ki a bíróság annak ellenére, hogy a 

2014. július 4-én elfogadott XXXVIII. sz. törvénnyel kapcsolatos panaszeljárást is feltehetően figyelembe véve a Szegedi Törvényszék 2015. április 10-i idéző végzés alapján az OTP Jelzálogbank Zrt elleni szerződés részbeni érvénytelensége iránti peremben 2015. május 13. napjának ¼ 9 órájára első tárgyalást tűzött ki.

 Figyelmen kívűl hagyva ezáltal a többi perben küldött, eljárást felfüggesztő végzést. 

A Szegedi Törvényszék bírójának természetesen igaza volt. Azért volt igaza, mert jól tudta azt, hogy a 2014. évi XXXVIII. törvény rendelkezései csak akkor érnek valamit, ha nem ellentétesek az Európai jogalkotással, de mivel azt is jól tudta, hogy Az Európai Bizottság Elnökének megbízásából írt tájékoztatás szerint azért is indokolt az Európai Bizottsági panaszeljárás, mert

   „Ön arra is rámutatott, hogy a kormány olyan jogszabályi rendelkezést vezetett be, amely a bíróságoknak utasítást ad a tisztességtelen szerződési feltételek tárgyában folyamatban lévő összes eljárás függesztésére…”,

 ezért az Európai Uniós jogszabályokat figyelembe véve, a 2014. évi XXXVIII. törvénynekfelfüggesztéssel kapcsolatos rendelkezéseit figyelmen kívűl hagyva kitűzte a pernek tárgyalását.-írja a siófoki jogász ember.

Dr. Léhmann György indokolásában továbbiakban előadta, hogy teljes egészében az egész törvény, illetve ennek végrehajtásával kapcsolatos 2014. évi XL. törvény és 2014. évi LXXVII. törvény a magyar bíróságok számára használhatatlan rendelkezéseket tartalmaz.

"Kifejezetten hazaárulási jellegű magatartásnak tekintem azt, hogy elmult év julius 4-i törvényalkotással hozzáfogtak az Országgyűlési képviselők  kizárólag az adósoknak korábbi kifosztását konzerváló zavaros, törvénytelen, és az Európai jogalkotással nem összeegyeztethető törvénykezési folyamatba."-írja Dr. Léhmann György levelében.


 8/2014. (III.20.) AB határozat alábbi rendelkezése:

„Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli.”

Rávilágít arra, hogy szerződésmódosítással forintosítani devizában nyilvántartott kölcsönszerződést márpedig nem lehet. Azért nem lehet, mert kihangsúlyozza az AB határozat fent idézett mondata is, hogy csak a „szerződés tartalmát” lehet módosítani akár bíróság által, akár törvényhozás által, és nem a szerződés tárgyát.

Márpedig a szerződésben kikötött szolgáltatás nem más, mint a szerződés tárgya, és mivel a forintosítási szándék szolgáltatással kapcsolatos, eszébe sem jutna egy jogállamisággal bíró országban senkinek az, hogy a hatalomban lévőknek mindent szabad módszerrel kényszerítse a hatalmi elit az adósokat „szerződésmódosítással” forintosításra.

Az Uniós jogszabályokban a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatosan nem ismert az, hogy az fogyasztónak jogait az államnak bármiféle politikai, társadalmi vagy gazdasági renddel kapcsolatos problémái miatt lehetne jogait csorbítani.

 És a magyar adósok szerencséjére az Európai Uniós rendelkezések az elsődlegesek a bírósági jogérvényesítés során korábbi tájékoztatásomnak megfelelően:

 Köztudott minden devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződéssel foglalkozó ügyvéd számára az, hogy az ezek érvénytelenségével – részleges érvénytelenségével – foglalkozó kereseti kérelmek az uniós jog alkalmazását igénylik, ezért jelentősége van az Európai Bíróság gyakorlatának is, mely szerint a nemzeti joghoz képest az uniós jog elsőbbséget élvez („Costa contra E.N.E.L.” ügy)"- írja Dr. Léhmann György levelében.


 Érdemes tisztában lenni az alábbiakkal:

a 93/13. EGK. Irányelv 4. pontja alapján az ország rontó törvények nem tartalmazhatják a korábban megkötött fogyasztói szerződések szerződési feltételeit. Azaz nem lehet és szükségtelen is szerződés megkötését követően alkotott törvényi rendelkezések tisztességtelenségét vizsgálni úgy, mintha a szerződés megkötésekor a szerződés feltételei lettek volna

 Ha pedig nem tartalmazhatnak ezek a törvények szerződési feltételeket, akkor az Európai jogalkotás folytán semmiféle védelemben nem részesülhetnek fentiek szerint pusztán azért, mert törvényi formában rögzítették.

 Tehát a 2014. évi XXXVIII. számú, XL. számú, LXXVII számú törvények törvényi feltételeket tartalmaznak a korábban létrejött fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan, de ezek a törvényi feltételek a C-93/13 EGK rendelkezése alapján nem értékelhetők szerződés megkötésekori szerződési feltételnek.

 Ebben az esetben pedig mindösszesen arra lehet hivatkozni az adósok ellenségeinek, hogy a törvényi rendelkezéseket anélkül kell betartani, hogy rendes bíróság előtt ezek érvénytelenségére hivatkozni lehetne.


 Dr. Léhmann továbbá szól alábbiakról:

"213. §  (3) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

Arról feledkeznek meg az adósok ellenségei, hogy a semmisséggel kapcsolatos rendelkezések törvényben – Ptk. – találhatóak, de fogyasztói szerződések esetén ezek a törvényi kötelező rendelkezések csak akkor vehetők figyelembe, ha a semmisség a fogyasztó érdekében áll.

 Ebből következően alkothattak akármilyen törvényi rendelkezéseket a bankok érdekében eljáró országgyűlési képviselők, fogyasztói szerződés folytán ezeknek alkalmazása előtt előbb meg kell kérdezni minden egyes adóstól azt, hogy érdekében áll-e vagy sem az elszámolás, vagy forintosítás.

 És amennyiben az adós azt közli, hogy nem áll érdekében, akkor a Matolcsy féle bank ügyeskedhetett a banki csalás leplezése érdekében végzett számolgatásával bármiképpen, legfeljebb egy mementó lesz sok év múlva ez azt bizonyítva, hogy volt Magyarországnak egy olyan időszaka, amikor az ország vezetésének semmit nem jelentett néhány millió magyar ember sorsa.

 az Európai jogszabályok alapján nincs az a hatalom, amelyik rájuk tudja kényszeríteni a törvényi előírások betartását."


 

Az adósok dolga ezután csupán ennyi Dr. Léhmann György megfogalmazása szerint:

"A magyar adósoknak pedig ezek után nincs más dolga mint az, hogy szerződés érvénytelensége – szerződés részbeni érvénytelensége – iránti pert Törvényszék előtt megindítsa elsősorban a tisztességtelen szerződési feltételek miatti érvénytelenség megállapítása iránt, és ebben a bírósági eljárásban is hangoztassa azt a közlését, hogy nem áll érdekében a 2014. évi XXXVIII. számú. törvény, XL. számú törvény illetve LXXVII. számú törvény reá vonatkozó rendelkezéseinek betartása."

<<Kérek tájékoztatót arról, hogy mit kell tennem, hogy a szerződésem helyreálljon, és tisztességes elszámolást kapjak?>>


FIGYELEM! ADÓS HÁTRÁNYAI LEHETNEK

Dr. Léhmann György figyelmeztet: "Ellenben az elszámolással együtt végzett forintosításnak hátrányait a banki közleményekben írtak alapján a  következőkben határozom meg:

  1.  elveszti az elszámolás elfogadásával az adós azt a jogát, hogy a szerződés eddigi szakaszában bank által számára okozott károk, többletfizetések megtérítését a bankoktól követelje. Azért, mert az elszámolás elfogadása a szerződés  megerősítését jelenti a Ptk. 236. § 4. bek-e alapján, és ezáltal a szerződés érvénytelensége – részbeni érvénytelensége – iránti megtámadás jogát elveszti,
  2.  elveszti az adós azt a jogát, hogy a banknak annuitásos kamatszámításból eredő eddigi többlet kamatfizetést a jövőben a banktól követelje, elveszti azt a jogát az adós, hogy az elszámolás során adósra kényszerített árfolyamváltozásból származó terheknek bank által viselését bíróság előtt kérje a kockázatvállalási nyilatkozat tartalmától függően,
  3.  elveszti azt a jogát az adós arra, hogy 2009-től tartó svájci frank jegybanki alapkamat zsugorodása folytán az eddig bank felé megfizetett kamattörlesztési összegnek legalább a felét bíróság előtt követelje,
  4.  elveszti azt a jogát az adós, hogy szerződés részbeni érvénytelensége iránti peres eljárásban a bíróság által hivatalból megállapítandó egyéb jogát tisztességtelen szerződési feltételek miatti igényét bankkal szemben érvényesítse, így többek között azt a jogát, hogy a kezelési költség címén behajtott pénzét az adó azért követelhesse vissza, mert ezért a díjért a bank semmiféle ellenszolgáltatást nem végzet
  5.  elveszti az adós azt a jogát,a hogy a jövőben is a devizában – svájci frank – nyilvántartás folytán a svájci frank alapkamat változástól tegye függővé az ügyleti kamat változást szemben azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank általi 1996. októberétől várható forint jegybanki alapkamat változás eredményeként a törlesztő részlet összege 50 % mértékben nőjön három évenként,
  6.  elveszti az adós azt a jogát, hogy beszámítással érvényesítse akár peren kívűl akár perben azt a jogát, hogy a banknak adóssal szemben fennálló minden kötelezettségét beszámítással akként érvényesítse, hogy egyetlen forintot addig nem fizet, ameddig a bank teljes tartozását az adós felé nem rendezi.

 Ennyi. De attól óvok minden magyar honfitársaimat, hogy ezekre az intelmekre tekintettel is azért kövesse elgondolásaimat, mert egyik, vagy másik országgyűlési képviselő 2014. július 4-én miként szavazott a magyarok millióit tönkre tevő országgyűlési képviselőkről."


 

ÖSSZEGEZVE:

Neked, mint adósnak, akit törvény erejével akarnak egy Téged anyagilag tönkretevő forintosítási szerződés elfogadására bírni, nincs más dolgod, mint:

  • kezdeményezned kell egy egyéni pert a szerződésed tekintetében, hiszen perek indulnak, tárgyalnak a bíróságok, és a forintosítás téged tönkretenne. Tehát ha nem akarod ezt a helyzetet, akkor KEZDJ EL CSELEKEDNI!

FONTOS OKOK:

  • hogy valóban tisztességes elszámolásban részesülj
  • hogy ezáltal helyrebillenjen az anyagi háttered,
  • hogy megmaradhasson az ingatlanod, családi örökséged,
  • hogy a család konfliktusok nélkül működhessen,
  • hogy az adósságod összege visszamérséklődjön az általad vállalható szintre!

Elég ennyi ok arra, hogy végre rendbe szedd a körülményeidet, és változtass jogi segítséggel a helyzeteden? Hiszen van erre jogod! Törvények alapján megteheted ezt!

<<Kérdezz, mi válaszolunk, és segítünk Téged!>>

 

 

 Dr. Léhmann György nyomán szerkesztette a Hitelsakkmatt

 

Kérdd a friss, ropogós Hitel Kisokost!

Naprakész lehetsz a hiteledet érintő kérdésekben.

Kérdd ingyen letölthető tanulmányunkat itt!

 
 
Név*
Email*
ellenőrző kód:

Szóljon hozzá!

Az e-mail cím nem jelenik meg mások számára!


Biztonsági kód
Frissítés