A végrehajtási eljárások elkerülhetőségéről

 Megmenekülhetnek az adósok a végrehajtás rémétől!

 

Így az Ünnepek táján, az Új Év beköszönte előtti pár napban szeretnénk egy kis biztatást adni, és jobb hangulatba hozni mindenkit, főképp azokat, akik egy megállított végrehajtásban vannak, s azokat is, aki egy várhatóan elinduló végrehajtási eljárás elé néznek. Kik Ők?

Akiknek a bankja már felmondta, vagy belátható időn belül felmondja a hitelszerződését! S azokhoz, akiknél már a felmondás megtörtént: ugye nem fizetik tovább a hitelüket olyan banki bemondásokra, szócsavarásra, hogy: "de a felmondási idő alatti befizetések is csökkentik a tartozást....", stb. Ugye nem?

Ha igen, még esetenként felmondás után is fizetnek, akkor ezt át kellene gondolni! Miért?

Hát pusztán azért, mert miután a bank felmondta a hitelszerződést, már nincs érvényes jogviszony adós-bank között . >>(mondjuk felmondás előtti állapotban sem beszélhetünk ugyebár érvényes jogviszony létrejöttéről tudván azt, amit már -tudunk ezekről a "devizahitel szerződésekről:

  • az egyenlegcsalás folyamatáról, >>>itt olvashatsz erről (2 részes!)
  • az érvénytelen árfolyamrésről,
  • árfolyamkockázat áthárításáról,
  • a konkrétan nem közölt tartozás összegét, és sajnos sorolhatnám még a különböző jogsértő pontokat.
  • mire megy ki a "játék" a hozott utóbbi törvényekkel >> Bérlakás program....itt olvashatod

Ebben az írásunkban viszont egy nagyon fontos témával jöttünk egy szakértőtől, Dr. Léhmanntól. Az ő írását közlöm le az alábbiakban, aki a végrehajtások elkerülhetőségéről írta egyik e-mailjét, többek között nekem is.

 Lássuk:

"Megmenekülhetnek az adósok a végrehajtás rémétől

Az országgyűlési gombnyomogatóknak július 4-i bankmentő, XXXVIII. számú, alkotmányt és EU-s jogszabályokat sértő törvénynek elfogadása után a törvény előterjesztője – Dr. Trócsányi László – feltehetőleg rájött arra, hogy annak ellenére sérti a bankok érdekeit is ez az általa előterjesztett törvény, hogy ő kizárólag az adósok érdekeit szándékozott sérteni.

 A bankmentő törvény 8. fejezeténél vagy észlelte a problémát, vagy szóltak neki erről a vele koprodukcióban tevékenykedő banki jogászok.

 

Azt vették itt észre, hogy amennyiben a kölcsönszerződésekből kiragadott mindösszesen két szerződési feltételről állapítja meg a törvény 3. § 1. bek, és 4. § 1. bek-e  – árfolyamkülönbség alkalmazása és egyoldalú szerződésmódosítási jog – , hogy vélelmezetten érvénytelen, akkor a bankok által bevált, közjegyzői segítséggel törvénytelenül kezdeményezett végrehajtások még közjegyzői segítség mellett sem folytathatók, és kezdeményezhetők.

------------------------------

Nevezetesen arról van szó, hogy mivel a bírósági végrehajtásokról szóló 1994. évi LIII. tv. alábbi rendelkezése alapján lehetséges 2009. évtől kezdődően közjegyzőknek végrehajtási záradékot kiadni,

23/C. §71 (1)72 Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b) a jogosult és a kötelezett nevét,

c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

d) a teljesítés módját és határidejét.

észlelték Trócsányiék, hogy az általuk hozott bankmentő törvény fentiek szerint semmisnek, illetve vélelmezetten semmisnek minősített szerződési feltételek miatt a bank által szerkesztett szerződések, vagy kötelezettségvállalások alapján lehetetlen azért végrehajtási eljárás kezdeményezése, mert a szerződésnek egy része. a bankmentő törvénnyel érvénytelenített része alapján jogok nem keletkezhetnek, kötelezettségek nem származhatnak.

Tekintettel arra, hogy ezekkel a részekkel együtt, azaz a teljes szerződés figyelembevételével készültek azok a közjegyzői közokiratok, melyek alapján folyamatba kerültek a végrehajtási eljárások, helyrehozhatatlan hibában szenved minden eddig megindult végrehajtási eljárás. 

Ebből következően a bankmentő törvény 3. § 1. bek-e és 4. § 1. bek-e alapján megállapítható az, hogy minden folyamatban lévő, jövőben kezdeményezendő, illetve korábban már befejezett végrehajtási eljárások törvénysértők.

--------------------------------

Mivel Trócsányiék, illetve a bankok nem akarták semmiképpen az adósokat segíteni ily módon sem, ezért kitalálták azt, hogy a július 4-i bankmentő törvény elfogadása után másfél hónappal, a XL. sz. törvény parlamenti elfogadásakor megszavaztatják a gombnyomogatókkal a következő rendelkezést is a XXXVIII. sz. törvénybe illeszkedően:

17. § (7)26bek:  A végrehajtást kérő, illetve az adós kérheti annak megállapítását, hogy a kölcsönszerződésben nem szerepel a 3. § (1) bekezdése, illetve a 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés. A kérelmet a végrehajtónál kell benyújtani, aki azt – elbírálás végett – az ügy irataival együtt beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A kérelmet a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtási kifogás elbírálásának szabályai szerint bírálja el.

Utalás: 26 A 17. § (7) bekezdése a 2014: XL. törvény 52. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

Alappal nevezhetnénk tartalma alapján ezt a 2014. szeptember 24-i, két hónappal korábbi törvénynek módosítását tartalmazó rendelkezést az elborult elme diadalának is.

Hiszen nem másra ad lehetőséget a banknak, mint arra, hogy az egyébként alkotmánysértő és EU-s jogszabályi rendelkezéseket semmibe vevő bankmentő törvény alapján is érvénytelennek minősített szerződési feltételeit a bankok által szerkesztett kölcsönszerződésnek bírósági eljárás színlelésével úgy lehessen nem létezőnek tekinteni, mintha a 2004-2008 között, vagy azt követően megkötött kölcsönszerződésben soha nem is szerepelt volna,

és ezek a jogellenes szerződési feltételek soha nem okoztak volna a tisztességes magyar emberek számára anyagi és egyéb hátrányokat, életminőség romlást.

Az érvénytelen szerződési feltétel jogkövetkezményeit így megfogalmazni, és a bankok által megkárosított magyar emberek millióival ekként azt közölni kormányzati szinten, hogy

„történt ami történt, felejtsd el minden bankok által okozott károddal együtt”,

ezt tartom tehát jogvégzett emberek részéről az elborult elme diadalának, míg egyébként az

igen gombot nyomogatók, vagy a törvényt elfogadó Köztársasági Elnök részéről pedig az elképzelhető legnagyobb olyan aljasságnak, amit honfitársaikkal szemben elkövethetnek.

==================

Ellenben az adósok ellenségei nagy igyekezetükben megfeledkeztek arról, hogy a közjegyzői végrehajtási záradékkal megindult végrehajtási eljárásokról a bankmentő törvénynek 3. § 1. bek-e és 4. § 1. bek-e alapján azért állapítható meg az, hogy teljes egészében törvénytelen, mert a közjegyzői végrehajtási záradékra vonatkozó fenti törvényhely szerint a végrehajtási záradéknak többek között tartalmazni kell a

“a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

Azaz tartalmazni kell a záradékolás előtt más közjegyző által kiállított „ténytanúsítvány” adatokat is végrehajtandó kötelezettség mennyiségére vonatkozóan.

Ez a ténytanúsítvány ellenben az alkotmánysértő bankmentő törvény 3. § 1. bek-e és 4. § 1. bek-e szerinti szerződési feltételek érvénytelensége okából mindenképpen valótlan adatokat tartalmaz, hiszen a bankok kérelmei és adatai az érvénytelenített szerződési feltételekkel kapcsolatos követelőzéseket is tartalmazza.

Ezek után teljesen mindegy az, hogy a kormányzat a bankokkal együttműködve miként gyötri módosításokkal a bankok érdekében az általa előterjesztett törvényt csak azért, hogy a bankoknak zavartalan végrehajtását közjegyzői segítséggel zavartalanul folytassák, a folyamatban lévő és már befejezett végrehajtások egytől egyik azért is törvénysértőek, mert a végrehajtási eljárást elrendelő közjegyzői záradék törvénybeütköző módon hamis mennyiségi adatokat tartalmaz.

------------------------------

A közjegyzők magatartásával kapcsolatosan a valótlan adatokat tartalmazó ténytanúsítvánnyal kapcsolatosan pedig annyit mindenképpen indokolt megemlíteni, hogy a rájuk vonatkozó 1991. évi XLI. törvénynek alábbi rendelkezései alapján

  1. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
  1. § (1) A közjegyzői okiratok az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi vagy záradéki formában.

illetve ide kapcsolódó miniszteri indokolás alapján

2. A közjegyzői tevékenység közjogi elemei indokolják, hogy a törvény a közjegyző számára lehetővé és egyben kötelezővé tegye közreműködésének megtagadását, ha a jogügylet jogszabályba ütközik, vagy a jogszabály megkerülésére irányul, illetve ha célja a közjegyző által felismerhetően tiltott vagy tisztességtelen. Tisztességtelen lehet pl. az olyan szerződés, amely harmadik személy jogainak csorbítását célozza.

Ha a közjegyzőnek az eljárása során nem a jogügylet egészével, hanem csupán annak valamelyik elemével kapcsolatban merül fel aggálya, erről tájékoztatást ad a félnek, és ezt a tényt az okiratban is rögzíti. Ha a fél ezzel nem ért egyet, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

felelőssége a közjegyzőknek mindenképpen fennáll a törvénytelen végrehajtások miatt bekövetkezett károkozással kapcsolatosan.

Különösen figyelmet érdemel a fentiekben idézett törvényi indokolásnak alábbi megállapítása:

“Tisztességtelen lehet pl. az olyan szerződés, amely harmadik személy jogainak csorbítását célozza.

Kíváncsi lennék arra a közjegyzőre, aki nem észlelte azt, hogy a harmadik személyeknek – adósoknak – jogainak csorbítására irányulnak a szerződések.

Fentiekből pedig nem csak az következik, hogy valamennyi közjegyzői záradékkal eddig indult végrehajtási eljárás törvénytelen akkor is, ha lezártak, akkor is, ha még folyamatban van, hanem az is következik, hogy az Európai Bírósági döntés fenti rendelkezése alapján minden olyan eljárásban kötelező a fogyasztói kölcsönszerződésnek

nemzeti bíróság általi teljes körü átvizsgálása a tisztességtelen szerződési feltételek feltárása érdekében, melyben a szerződés alapján szerezhető jogokkal, illetve vállalható kötelezettségekkel kapcsolatos a jogvita.

=====================

 Fenti ismertetések alapján könnyen belátható az, hogy immár nem az a kérdés, hogy létezik-e  akár egyetlen törvényes végrehajtás a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésekkel kapcsolatosan közjegyzői végrehajtási záradékkal indul végrehajtás esetén, hanem az, hogy mit kell ahhoz tenni, hogy a végrehajtókat távol tartsák az adósok.

 

Ehhez mindösszesen az alábbi jogszabályhelyeket kell felhasználni:

 

  1. évi LIII. törvény – a bírósági végrehajtásról

 

  1. §(1) Ha a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, a jogorvoslatot elbíráló bíróság a végrehajtást felfüggesztheti.
  1. §(1)160A bíróság a végrehajtást valamennyi vagy azon végrehajtási cselekményre kiterjedő hatállyal függeszti fel, amely a felfüggesztés okára és céljára figyelemmel feltétlenül szükséges; a felfüggesztés nem terjed ki a végrehajtás foganatosítása során szükséges bírósági döntések meghozatalára és a felfüggesztést megelőzően előterjesztett végrehajtási jogorvoslati kérelmek elbírálására. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya a felfüggesztést elrendelő határozat meghozatalának időpontjában áll be.
  1. §(1)187A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, illetőleg megváltoztatta vagy jogerős bírósági határozat – ide nem értve a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben hozott jogerős határozatot – megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy — teljesen, illetőleg részben — térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget, illetőleg megfelelő részét. Ez akkor is irányadó, ha az adós a végrehajtás megelőzése végett önként teljesítette a kötelezettségét, és ezt igazolta. Tartásdíj címén kifizetett összeg (átadott vagyontárgy) ilyen visszatérítésének nincs helye.

(3)188 A (2) bekezdésben foglalt esetben az eljárást az alapügyben eljáró végrehajtó az alapügy keretében foganatosítja (visszvégrehajtás).

 

  1. § (2) Ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell.

>>>Itt kérhetsz információt, vagy segítséget ehhez!

Az utóbbi jogszabályhelyet – 211. § 2. bek – természetesen közjegyzőkre is alkalmazni kell, ezért minden folyamatban lévő végrehajtási eljárásban az adósoknak indokolt fenti okok folytán a végrehajtási záradékot szerkesztő közjegyzőtől a Vht. 211. § 2. bek-e alapján a végrehajtási záradék törlését kérelmezni."

 

Visszaveszem a szót, és tájékoztatom minden kedves olvasónkat arról, hogy a végrehajtás megszüntetése iráni per összeállítását, annak minden papírjával vállalja a Hitelsakkmatt pénzügyi szakjogásza.

>>>Itt kérhetsz információt, vagy segítséget ehhez!

Ellenben elvárható minden adóstól az, hogy fentiek alapján is küzdjön az életéért, vagyonáért.

Aki kimaradna a forintosítási herce-hurcából,

-akik nem ismerik el, hogy több millióval magasabb összeggel tartoznak a banknak,

-akik csak részletben tudnák kifizetni a pénzügyi szakjogász segítségét, >>

>>>azok írjanak nekünk, és megmondjuk, mit tehetnek? >>Kapcsolat

 Az információ legyen Veled!

 

 Buczkó Andrea - Hitelsakkmatt

 

 

 

 

Szóljon hozzá!

Az e-mail cím nem jelenik meg mások számára!


Biztonsági kód
Frissítés