A forintosítási törvénnyel kapcsolatosan pedig további problémák merülnek fel.>>> II. >>>Időzített bomba!

A Hitelsakkmatt folytatja Dr. Léhmann szakértői gondolatmenetét: (A cikk I. részéhez kattints ide!)

"Mert ugye a fentiek szerint semmitérő 2014. július 4-i XXXVIII. illetve XL. sz. törvény alapján a Dr. Trócsányi módon gondolkozók nyilvánvalóan úgy gondolták, hogy ha már egyszer sikerült a magyar nép kárára  eljátszani azt, mintha törvényesen járnának el, akkor semmi akadálya nem lehet annak, hogy a magyar nép számára még nagyobb kárt okozzanak hasonló törvényalkotással.

Előzetesen felkészültek az újabb átverésre egy alkotmánybírósági kérelemmel, majd erre tekintettel az alábbi Alkotmánybírósági határozat a következők szerint határozott:

„AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 8/2014. (III. 20.) AB HATÁROZATA

az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésének, valamint ezzel összefüggésben az Alaptörvény II. cikkének és

a B) cikk (1) bekezdésének értelmezéséről

Az Alkotmánybíróság teljes ülése a közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Kormány nevében az Alaptörvény értelmezése tárgyában előterjesztett indítványa alapján – dr. Juhász Imre, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

  1. Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése második mondatából az államnak az a kötelezettsége következik, amely – az Alaptörvényben szereplő alkotmányos értékek figyelembevételével – a fogyasztók érdekeit védő, az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben fellépő intézményrendszer létrehozására és fenntartására, továbbá a fogyasztók jogait biztosító jogszabályok megalkotására vonatkozik.
  1. Konkrét bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapítására az Alaptörvény alapján, megfelelő indítványra, az Alkotmánybíróság jogosult. Bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül az M) cikk (2) bekezdéséből eredő alaptörvény-ellenességet okoznának, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani.
  1. Az M) cikk (2) bekezdéséből közvetlenül következhet valamely jogszabály alkotmányellenessége. Valamely jogszabály vagy rendelkezésének Alaptörvénnyel való összhangja megítélésénél a vizsgált rendelkezés szabályozási környezetét is figyelembe kell venni.

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény II. cikkét és a B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elvét az M) cikk (2) bekezdése második mondatával összefüggésben értelmezve megállapítja, hogy jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a clausula rebus sic stantibus elve alapján – megváltoztathatja.

Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatot a Magyar Közlönyben közzéteszi”

Trócsányiék elődei ebből akartak eljutni oda, hogy szerződésmódosításra hivatkozással egy forintosításnak nevezett, az adósokat kilátástalan helyzetbe hozó törvényalkotáshoz elegendő alkotmányosssági hátteret biztosítsanak.

Csakhogy még a többségében kormányzópárthoz hű alkotmánybírók sem tudtak fentiek szerint más lehetőséget adni a mindenre elszánt Trócsányi elődöknek, mint az, hogy

Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli.

Ebből következően tehát az Alkotmánybíróság nem mást mondott, mint azt, hogy amennyiben a bankokkal kötött fogyasztói szerződéssel kapcsolatosan akar módosítani – forintosítani – az állam, akkor a bírósági úton való szerződésmódosítás feltételeihez van kötve.

Csakhogy a fentiekben jól láttuk azt, hogy bíróságok felé az Európai Bíróság C-472/11 számú ítélet kötelezően alkalmazandó

Mindazonáltal a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságot arra, hogy a peres feleket tájékoztassa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat.

rendelkezése alapján a szerződésmódosítás során is köteles a bíróság hivatalból az összesen tisztességtelen szerződési feltételt előzetesen vizsgálni.

Természetes is ez a követelmény, hiszen az esetben, ha egy ilyen XXXVIII. sz. Trócsányi féle törvénynél nem került vizsgálat alá az összes tisztességtelen szerződési feltétel, akkor legalább a szerződésmódosításnak csúfolt forintosítási eljáráskor illene előbb megvizsgálni azt, hogy vajon nem maradt-e olyan tisztességtelen szerződési feltétel a szerződésben, melyet módosítani képtelenség.

Ugyanis a tisztességtelen szerződési feltétel semmis, és semmis szerződésnek vagy szerződési feltételnek joghatása nincs.

---------------------------------

Ilyen körülmények között belerohanni egy nyilvánvalóan alkalmatlan szerződésmódosítási folyamatba törvénnyel egyszerűen aljasságnak tartom Trócsányiék által a magyar nép felé.

....és itt a matematika! Elképesztő adatok!

Fenti ismertetés után tekintsük meg a forintosítással kapcsolatos törvénynek alábbi rendelkezését:

17/D. § (1) Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású hitelszerződés esetén a referencia kamatláb mértékét a hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani.

Tetszik érteni?

Ezek szerint a 2004-től 2009-ig megkötött, svájci frank jegybanki alap kamatváltozásától függően változó kamatozású devizában nyilvántartott forint kölcsönszerződések adósait előbb tisztességtelen szerződési feltételek alapján a bankok közjegyzői segítséggel, állami hivatalok hallgatása mellett reménytelen helyzetben fejték, kifosztották, akár öngyilkosságba kergették, majd ez évben a fenti körülmények szerint megszületett

XXXVIII. törvény alapján mégis fix kamatozásúnak tekintve a szerződéseket mindösszesen a kamat és egyéb költségek emelésére nézve hoztak olyan törvényt, melynek alapján ezt a többihez képest jelentéktelen pénznek megtérítését a futamidő végéig tették lehetővé a bankok számára,

majd a forintosítási törvény alapján szerződésmódosításnak nevezett újabb szerződés alapján mégis változó kamatozásúnak tekintik immár a forintkamathoz igazodóan a szerződést az utóbb idézett törvényhely szerint azzal, hogy a jelenlegi 2,1 százalékon lévő Magyar Nemzeti Banki alapkamat változásához igazítva változtatják jövőben a törlesztő részletet.

Határozottan kijelentem ezek után azt, hogy ezek a Trócsányi – Matolcsy félék hülyének nézik a magyar embereket.
-------------------------------

A konkrét adatokra rátérve tehát a forint jegybanki alapkamata az elmúlt időszakban a következők szerint  alakult néhány adatot kiragadva:

2010. január 26-tól                                                    6 %

2011. január 25-től                                                    6 %

2012. szeptember 26-tól                                            6,5 %

2013.január 30-tól                                                     5,5 %

2014. julius 23-tól                                                      2,1 %

Ebből valamint a fenti, forintosítási törvénnyel kapcsolatos rendelkezésből az alábbiak állapíthatóak meg.

Tekintettel arra, hogy két évvel ezelőtt a forint jegybanki alapkamat 6,5 % volt, a jelenlegi 2,1 % átmenetinek tekinthető. Ebből következően az adósok a következő 5 évben számíthatnak az eddigi adatok alapján 6 % Nemzeti Banki alapkamatra.

Ebben az esetben a forintosítási törvényből idézettek szerint az ügyleti kamat úgy alakul, mint ahogy korábban a devizában nyilvántartott forinthitel szerződés referencia kamatváltozása szerint alakul az iratom végére másol Nemzeti Banki tájékoztatás szerint.

Ezekből pedig az következik, hogy az adósoknak a jelenlegi forintosítási törvény alapján a törlesztőrészletük minden 1 százalékpontos kamatnövekedés esetén 6 %-kal emelkedik.

Amennyiben tehát a jelenlegi 2,1 százalékos kamatszint mindösszesen 5 százalékra emelkedik néhány év alatt, akkor ez 140 százalékpontos emelkedést jelent azzal, hogy mivel egy százalékpontra 6 % törlesztőrészlet emelkedés kapcsolódik, ez összesen ténylegesen néhány éven belül 840 százalékos emelkedését jelenti a törlesztőrészletnek.

Okos közgazdászok majd bebizonyítják azt, hogy a 840 százalék ebben az esetben csak 500 százalék, ami annyit jelent, hogy 2018. év környékén a jelenlegi mondjuk 50.000.-Ft. havi törlesztőrészlet 250.000.-Ft-ra emelkedik.

-------------------------------------

Állítólag Soros György egy nagyon gonosz ember és különösen saját hazájával szemben nagyon gonosz.

Fentiek alapján ellenben megállapítható az, hogy Soros György a Trócsányi-Matolcsyakhoz képest II. János Pál Pápa erkölcsiségével rendelkezik.   

>>>Olvasd el a cikk I. részét is az információk teljes értelmezéséhez!>>>

Siófokon 2014. december 17. napján

Léhmann György"

 Segítünk megemészteni a fent olvasottakat, tehát bármilyen kérdésed van, vagy hoztál egy döntést, hogy megálljt akarsz ebben a folyamatban, míg nem szippant be a lavina, írj nekünk, segítünk!

Megoldható az anyagi körülményre igazítva a szakjogászi munkadíj kérdése is, kérdezz bátran erről minket >>>Hitelsakkmatt kapcsolat.

Dr. Léhmann György nyomán készítette Buczkó Andrea- Hitelsakkmatt

 

Kérdd a friss, ropogós Hitel Kisokost!

Naprakész lehetsz a hiteledet érintő kérdésekben.

Kérdd ingyen letölthető tanulmányunkat itt!

 
 
Név*
Email*
ellenőrző kód:

Szóljon hozzá!

Az e-mail cím nem jelenik meg mások számára!


Biztonsági kód
Frissítés