A forintosítással 2018.-ra 5-szörösére emelkedhetnek a törlesztők! I.

A széllel bélelt bankmentő törvények után

Törvénysértő módon kiállított közjegyzői végrehajtási záradék

Kérheti-e adós a végrehajtási záradék törlését?

Alábbi sorokat olvasva eltűnődtem, hogy mindent felrakjak-e belőle a Hitelsakkmattra, vagy vegyem ki a lényeget? Dr. Léhmann György "tollából" születtek alábbi sorok, amiről végül aztán úgy döntöttem, hogy úgy helyes, ha az első betűtől az utolsóig leközlöm. Mindenkinek máshol van a lényeg, más-más ragadja meg az agyunkat. Két részben olvasható, hogy könnyebben emészthető legyen...bár ezek az információk már tényleg kiverik a biztosítékot!

Pár év múlva akár ötszörösére emelkedő törlesztőrészletek lesznek a forintosítás következményeként? Ez már a felfoghatatlan kategóriát súrolja. Ám matematikailag megállja a helyét, Sőőt! Alul számolva ennyi.

Hogyan lehet ez? Miért lesz ez így? A cikkben megtalálod a válaszokat.

Tehát olvassátok végig, mert érdemes, boncolgatja az Európai Bírósági jogot is, a közjegyzők törvénytelen munkálkodásait, azaz helyretesz néhány igazán fontos dolgot. Azokat, amiknek igazán a helyükön kell lenniük!

Tehát Dr. Léhmanntól:

"Olvasva az Én pénzem hírportálnak http://xn--aznpnzem-c1ac.hu/cikkek/devizas-hagyj-fel-minden-peres-remennyel/2235/

címen megjelent „Devizás hagyj fel minden peres reménnyel” című írást, bennem felmerült az, hogy talán „Van az a pénz” címre kellene nevüket változtatni írásuk hiányosságai, pontatlanságai miatt.

 Gondolok itt elsősorban arra, hogy minden bizonnyal tudnak arról, hogy az alábbi Európai Bírósági adatok szerint

A Fővárosi Törvényszék (Magyarország) által 2014. január 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ERSTE Bank Hungary Zrt. kontra Sugár Attila

(C-32/14. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Törvényszék

Az alapeljárás felei

Felperes: ERSTE Bank Hungary Zrt.

Alperes: Sugár Attila

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Megfelel-e a tagállam azon eljárása a 93/13/EGK1 irányelv 7. cikk (1) bekezdésének, amely során a közjegyző által készített alakiságoknak megfelelő okiratban foglalt kötelezettségvállalásnak a fogyasztó részéről történő megszegése esetén a fogyasztóval szerződő fél a bíróság előtti peres eljárás elkerülésével, úgynevezett végrehajtási záradék kiállításával az általa megjelölt összegre érvényesíti igényét anélkül, hogy az alapul szolgáló szerződés egyes kikötései tisztességtelenségének vizsgálatára sor kerülhetne?

Kérheti-e ezen eljárás során a már kiállított végrehajtási záradék törlését a fogyasztó azon az alapon, hogy az alapul szolgáló szerződés egyes kikötései tisztességtelenségének vizsgálatára nem került sor, annak ellenére, hogy a bírósági eljárás során a C-472/11. számú ítélet szerint a bíróságnak a fogyasztót tájékoztatnia kell az észlelt tisztességtelen feltételről?

 2014. január 23-a óta . Tudnak róla, de hallgatnak róla, hiszen nyilvánvalóan azt is tudja az Én pénzem szerkesztője, hogy ennek az Európai Bírósági ügynek ismeretében egyszerűn butaságnak is lehet minősíteni a cikkében olvasható

“Az Azénpénzem.hu kérdésére Bethlendi András, a jegybank fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója már korábban elmondta: mivel a szerződéseket a törvény erejével módosítják, így nincs is szükség az adósok hozzájárulására.

 mondatot, vagy azt a végkövetkeztetést, hogy

“Ezt nehéz lenne nem úgy értelmezni, hogy a perelőknek nincs sok esélyük a sikerre”

 ---------------------------------

Ezek után nézzük meg azt, hogy a Fővárosi Törvényszék által Európai Bírósághoz alábbi kérdés mögött milyen jogi háttér húzódik.

„Kérheti-e ezen eljárás során a már kiállított végrehajtási záradék törlését a fogyasztó azon az alapon, hogy az alapul szolgáló szerződés egyes kikötései tisztességtelenségének vizsgálatára nem került sor, annak ellenére, hogy a bírósági eljárás során a C-472/11. számú ítélet szerint a bíróságnak a fogyasztót tájékoztatnia kell az észlelt tisztességtelen feltételről?”

Ezt a kérdést a Fővárosi Törvényszék egyik bírója tette fel – bíró kérdez bírót előzetes döntéshozatali eljárásban – azért, mert a közjegyző az eljárás adatai szerint ugy állította ki a végrehajtási záradékot és tette lehetővé bírósági eljárás mellőzésével a végrehajtónak foglalással kezdődő végrehajtási eljárását, hogy a szerződés egyes kikötései tisztességtelenségének vizsgálatára nem került sor.

A kérdésből következően helyesen a Fővárosi Törvényszék bírójában joggal merült fel az, hogy függetlenül a magyar jogi rendelkezésektől az elsődlegesen értékelendő Európai jogba ütközik közjegyzőnek ez az eljárása.

A törvényszéki bíró által megjelölt Európai Bírósági ítéleti rendelkezés pedig, amelyiket minden EU-s nemzetnek be kell tartani még akkor is, ha a nemzeti jogalkotás tartalma, vagy nemzeti bírói gyakorlat ezzel ellentétes, a következő:

A Bíróság (első tanács) 2013. február 21-i ítélete (a Fővárosi Törvényszék [korábbi Fővárosi Bíróság] [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) - Banif Plus Bank Zrt. kontra Csipai Csaba, Csipai Viktória

(C-472/11. sz. ügy)[1]

(93/13/EGK irányelv - A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek - Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgálata - Valamely feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróság azon kötelessége, hogy az ezen észlelésből eredő következtetések levonása előtt felhívja a feleket nyilatkozataik megtételére - A tisztességtelen jelleg vizsgálatakor figyelembe veendő szerződési feltételek)

Rendelkező rész

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságnak ahhoz, hogy levonhassa az ezen észlelésből származó következményeket, nem kell megvárnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen.

Mindazonáltal a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságot arra, hogy a peres feleket tájékoztassa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat.

A nemzeti bíróságnak az általa elbírálandó igény alapjául szolgáló szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelés céljából figyelembe kell vennie a szerződés minden egyéb feltételét.

------------------------

Természetesen számtalan hasonló tartalmú Európai Bírósági ítélet alátámasztja azt, hogy a 93/13. EGK rend. 6. cikkének 1. bekezdése és 7. cikk 1. bekezdése megsértésével lehetséges csak ítéletet hozni nemzeti bíróságnak akkor, ha teljes körűen nem vizsgálja az előtte lévő fogyasztói szerződést, ezért vitathatatlanul alapos törvényszéki bíró kérdése.

Csupán az Európai Bíróságnál szokásos ügyintézési határidő hosszúsága miatt nem lett elbírálva ítélettel a kérelem akként, hogy a közjegyzőnek végrehajtási záradék kibocsátása előtt be kell szereznie a bíróság teljes körű vizsgálatának azt az eredményét, hogy annak a szerződésnek egyes szerződési feltételei  tisztességtelenek-e vagy sem, amely szerződés alapján a végrehajtási záradék kibocsátását a bank kérelmezte.

Ellenben ez az eredmény, az az Európai Bírósági döntés nem kétséges.

Fentiekből pedig nem csak az következik, hogy valamennyi közjegyzői záradékkal eddig indult végrehajtási eljárás törvénytelen akkor is, ha lezártak, akkor is, ha még folyamatban van, hanem az is következik, hogy az Európai Bírósági döntés fenti rendelkezése alapján minden olyan eljárásban kötelező a fogyasztói kölcsönszerződésnek

nemzeti bíróság általi teljes körű átvizsgálása a tisztességtelen szerződési feltételek feltárása érdekében, melyben a szerződés alapján szerezhető jogokkal, illetve vállalható kötelezettségekkel kapcsolatos a jogvita.

=====================

Ebből kiindulva tehát attól függetlenül, hogy egyetlen adós sem kérte fel az Igazságügyi minisztert arra, hogy az adósokat akaratuknak megfelelő magatartásra képtelen – debil – embereknek tekintve megkérdezésük nélkül járjon el a miniszter az adósoknak bankokkal kötött magánjogi szerződésével kapcsolatosan, ennek során az adósok jogairól és kötelezettségeiről vitatkozzon az ellenérdekű féllel, belerondítva az Európai Unió fenti jogi rendelkezéseibe olyan törvényt alkotott, ahol a Kúria 2/21014. Jogegységi határozatának első pontjában írtakat lehazudva azt a látszatott keltette, mintha az egyoldalú banki szerződésmódosítási szerződési feltétel, valamint árfolyamkülönbség rendezése során a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződés teljes egészében érvényessé vált volna.

Azaz  Dr. Trócsányi László Igazságügyi Miniszter jogászprofesszornak kellett legjobban tudni azt, hogy az Európai Bírósági ítélet rendelkező része alapján minden Európai Unióhoz tartozó országban akkor, amikor a bankkal kötött fogyasztói szerződés tisztességtelen szerződésfeltételeibe intézkedni akar akár bíróság, akár más hatóság, akkor előbb hivatalból köteles a vitatott szerződéseket egészében vizsgálni a bíróság, vagy más hatóság azért, hogy teljes körűen megállapításra, majd érvénytelenítésre kerülhessen az összes tisztességtelen szerződési feltétel.

Ő tudta legjobban – Dr. Trócsányi László – hogy az egyoldalú szerződésmódosítás és árfolyamkülönbség tisztességtelenségén túl is hemzseg a tisztességtelen szerződési feltételektől a bankok által diktált kölcsönszerződés, de úgy döntött, hogy az Országgyűlés egésze átsegíti ezen a példátlan jogsértésen.

-----------------------------

Mert ugye az az Igazságügyi Miniszter, aki a minden nemzet esetében alkalmazandó elsődleges EU-s jogot megsérti fentiek szerint szándékosan, az jól tudja azt, hogy akár minden országgyűlési képviselő megszavazhatja, Köztársasági Elnök jóváhagyhatja, sőt az Alkotmánybíróság is megfelelőnek találhatja az általa előterjesztett törvényt, akkor is egy használhatatlan ócska vacak olyan törvényt igyekezett az emberekre erőltetni, melyből sem jogok sem kötelezettségek nem származhatnak.

Ily módon tehát a XXXVIII. törvény illetve ezt követő, ezen alapuló három törvény is alkalmatlan joghatás kiváltására a „forintosítási” szerencsétlenkedéssel együtt. 

 

A forintosítási törvénnyel kapcsolatosan pedig további problémák merülnek fel. II.rész>>>folytatása itt! Olvass tovább!

>>>>  Írd meg nekünk kérdéseidet, segítünk eligazodni, segítünk a továbblépésben! >>>>

Buczkó Andrea - Hitelsakkmatt

 

 

 

Kérdd a friss, ropogós Hitel Kisokost!

Naprakész lehetsz a hiteledet érintő kérdésekben.

Kérdd ingyen letölthető tanulmányunkat itt!

 
 
Név*
Email*
ellenőrző kód:

 

 

 

 

 

Szóljon hozzá!

Az e-mail cím nem jelenik meg mások számára!


Biztonsági kód
Frissítés