Dr. Léhmann György devizahiteles tájékoztatója cenzúra nélkül

 

  1. november 22-i tájékoztatóm írásba foglaltan:

 „Köszöntöm Önöket, és engedjék meg azt, hogy mielőtt az egyéni problémákra rátérnénk, általánosságba is foglalkozzak azzal a problémával, hogy mi is történt mostanában a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződések adósságaival.

 Sajnos gyalázatos dolgokra készül a kormány, illetve azt már meg is tette az Igazságügyi Minisztere révén, illetve az Országgyűlés. Szeptember hónapban terjesztette elő ugyanis Trócsányi László Igazsági Miniszter azt a törvénytervezetét, ami egyébként a T/11900 számot viseli és ezzel egy új Polgári Perrendtartás lép életbe, hatálya a törvény elfogadása esetén.

 A korábbi, az 1952. évi III. törvénynek 369. § a. pontja szerint a végrehajtani kért követelés, amennyiben érvényesen nem jött létre, abban az esetben végrehajtást megszüntető pert lehetett indítani. Azt, hogy érvényesen mikor nem jött létre, általában arra gondoltunk, hogy a szerződés érvénytelen, vagy a szerződési feltétel  a szerződésben érvénytelen. Hát temérdek probléma volt ezekben, és általában sikeresek is voltak a végrehajtás megszüntetési perek, sajnos akadályoztatva voltak a bírók, de ez megtörtént. 

 Na most ezt tette semmivé ezt a lehetőségét az adósoknak a mostani törvény, illetőleg törvénytervezet 528. § 2. bekezdés a pontja szerint már nem akkor lehet a végrehajtani kívánt követelést megtámadni végrehajtás megszüntetése iránti perrel, ha érvényesen nem jött létre, hanem akkor, ha elévült. Hát ilyen elévülési probléma én nem is emlékszem arra, hogy bármikor előfordult. ez egy mondvacsinált probléma, tehát ezzel azt akarta elérni a törvényhozó, hogy bármilyen körülmények között jött létre a a végrehajtás során érvényesíteni kívánt követelés, a leglehetetlenebb összegeket tartalmazhatja, a legborzalmasabb kölcsönszerződésbe foglaltak alapján jár el a bank, abban az esetben is az adós egyet tehet, vagy fizet, vagy kiverik a házából, de ezt mindenképpen meg kell neki szenvedni. 

 Azért is érdekes ez a rendelkezés, mert ettől az új törvénytől függetlenül a Magyar Nemzeti Bank természetesen készül az adósoknak újabb kárt okozni. Számomra ez azért természetes, mert Matolcsynak hívják ennek a vezetőjét. Aki már egyszer lenyúlta az adósoktól 260 milliárd forintot csak azért, mert sikerült 2014-ben, akkor is Trócsányi miniszter által keresztül erőltetni három darab szintén meglehetősen ócska törvényt. Amit egyszerűen gyalázattörvényeknek nevezek. Hát most Matolcsy úr most ismét elemébe fog kerülni, és most majd a jegybanki alapkamat módosításával megmutatja, hogy 260 milliárd forintnál többet is le tud szedni az adósokról azon egyszerű oknál fogva, hogy a mostani 0,9 tizedes jegybanki alapkamatot egy pillanat alatt 3-4 százalékra felemeli. 

 Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy mindenki törlesztő részlete néhány hónapon belül 30-40 százalékkal emelkedik. Hát ezeket az aljasságokat, ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, én nem tudok addig semmibe most belevágni, míg nem tisztázom, hogy ez hogy fordulhatott elő. 

 Ez a törvénytervezet, azért gyalázatos, mert teljesen mindegy, hogy ezek után a bank vétlen elnézése folytán a 10 milliós tartozásból százmilliós lesz, mert a kisasszony egy nullát még hozzáír, vagy egyéb aljasságok előfordulnak a kölcsönszerződés szerkesztése során, a közjegyzői ténytanusítvány kiállítása során, a végrehajtó egy másik közjegyzőnek közjegyzői záradékával minden további nélkül akár 100 millió forintot fog behajtani 4 millió forintos kölcsönszerződés után, hiszen a nem érvényesen létrejött, végrehajtás során követelt összegeknél nem lehet pert indítani.

 Egyszerűen nem hinném el, hogy Európában ilyen előfordul, ha nem látnám azt, hogy idáig mi volt a folyamat.  A legutóbbi része az volt ennek a történetnek, hogy volt egy 2014. november 4-i panasztételem Jean- Claude Junkerhez az Európai Bizottság Elnökéhez, és meglepő módon, - számomra azért meglepő, mert valamivel magasabb pozicióban van, mint a mi Miniszterelnökünk, akit most Orbán Viktornak hívnak – természetesen válaszolt, és azt mondta, hogy helyes a gondolatom, hiszen az adósokat a fogyasztói szerződés esetén az igazságszolgáltatásnál nem érheti hátrány. Ez azért volt érdekes, mert 2014-ben amikor a XXXVIII. törvényt meghozták, akkor ennek a 4.§ és azután később a XL. törvény 37. és 39. §-a egyszerűen elzárta annak lehetőségét nemzeti jogszabály szerint, hogy a kölcsönszerződést, vagy annak feltételeinek érvénytelenségét megállapítani kérhessék bíróság előtt. 

 Tehát Jean-Claude Junker válaszolt, a panaszeljárást ígérte hogy beindul, ha Magyarország nem javítja ki sürgősen ezeket a törvényeket. Ezt a törvényt Trócsányi miniszter úr terjesztette elő és egyhangúan fogadta el az egész országgyűlés. Kitérnék arra, hogy a legnagyobb ellenzéki pártnak mondott pártok is és a legkisebb pártok is – szóval úgy aljas ez a banda ahogy van. Hiszen valamennyien látták, világosan látták hogy ha érvénytelen a szerződés, mondjuk az árfolyamváltozásnak a terheit törvényesen a banknak kellene viselni, és ezt nem lehet a bíróság előtt érvényesíteni mert erre kellett ez a törvény, hogy lehet ezt megszavazni? Azért mert egyszerűen aljasak. Határozottan ez a véleményem, úgy ahogy van az országgyűlési képviselők mindegyike, aki ezt a törvényt 2014. július 4-én megszavazta. 

 Azóta ezeket egyszerűen hazaárulóknak tartom. Na most ez volt tehát az a törvény, amire Jean-Claude Junker az álláspontomat átvette, mellém állt, illetve nem mellém, hanem az adósokat úgy érezte, hogy most már illik megfelelő módon támogatni. Ennek volt tehát az eredménye az, hogy júniusban ebben az évben immár harmadik levélváltás volt, és a Jogérvényesítési Főosztály Vezetője, Veronica Manfredi tájékoztatott, hogy a magyar kormányt, magyar hatóságot tájékoztatták, hogy ilyenfajta törvényalkotást ne hozzanak, tehát ügyeljenek arra, hogy a fogyasztói szerződéseknél az igazságszolgáltatással kapcsolatosan hátrány nem érheti semmilyen törvényben, ezért tehát ez már június 30-án tudott volt a magyar hatóságok előtt a Manfredi féle levél szerint.

 Majd utána meg merte tenni Trócsányi miniszter azt, hogy egyszerűen kizárta a lehetőségét annak, hogy most már nem csak az érvénytelenséget nem tudjuk érvényesíteni a nemzeti jog szerint, hanem teljesen mindegy, hogy a bank hány száz millió forintot, akár ezer millió forintot ránk ver, ez ellen tiltakozni nem lehet bíróság előtt, végrehajtás megszüntetése iránti pert nem lehet kezdeményezni. Ez volt egyetlen értelme annak, hogy egy új polgári perrendtartást is képesek voltak létrehozni csak azért, hogy végre rendesen kiirthassák azt a néhány százezer vagy esetleg millió embert gazdaságilag mindenképpen – és hát végképp tönkre tegyék ezt az országot.  

 Hát ez indít engem arra, hogy most néhány szóval mai munkám végeztét megelőzően most általános tájékoztatót tartok, nem tudom még egyenlőre, hogy most mit fogok tenni. 

 Hibáztatom természetesen Jean-Claude Junkert hibáztatom Manfredit, hiszen miért kell ezzel két évig vacakolni. Hát nem látják azt, hogy ki ez a kormány? Nem látják azt, hogy milyen ország vagyunk? Nem látják azt, hogy az öngyilkossági statisztika hol tart? 2012-es öngyilkossági statisztika alapján Magyarországon 100.000 főre jutó öngyilkosságok száma 19,1. Nézzék meg, az összes környező országnál 11 embert nem haladja meg, azaz pluszban vagyunk 8 öngyilkossal. Ez százezerre. Ha ezt felszorozzuk százzal, akkor ez évente hazánkban nyolcszáz ember. Pluszban.

 Hogy nem sül le a pofájukról a bőr amikor ezeket az adatokat látják. Ez 2012-es adat és azóta ez a szám csak növekszik. Romániában tizenegy, Szlovákiában tíz, egyszerűen természetesen mélyen fel vagyok háborodva.

 És mernek ilyen 11900-as törvényjavaslatot előterjeszteni, hogy ha lehet most már 100.000 emberből 30 dögöljön meg ebben az évben. Mert ennek ez lesz a vége. Mert ha valaki észre veszi azt, hogy teljesen irreálisan tízszer annyit kérnek, mint ami járna, mert ilyen kölcsön nem is volt és sehova nem fordulhat emiatt, elő a kötelet és akasztja fel magát. De ez a céljuk, ezt csinálják? Végtelenül aljasoknak tartom őket.

 Hát körülbelül ezeket akartam volna elmondani, hát az előző folyamatokat már feltehetően tetszenek tudni, hogy mi volt idáig, előzménye volt azért ez a Wellman féle kirohanás a bankok felé, hogy bocsánatot kért a bankoktól mert véletlenül elmult év november 25-én a Kúria az adósoknak kedvező döntést hozott, úgy lehetett volna gondolni azt, hogy ezek beerősítenek, aztán Wellmannak – Dr. Wellmann Györgyről beszélek a Kúria Polgári Kollégiumának Vezetőjéről – valahogy nem sikerült a Kúriánál elérni azt, hogy ilyen mértékben megsértsék az adósok jogait, hát így került sor most erre a törvénytervezetre. 

 Mondanom se kell, el vagyok keseredve, az ember nem hagyja abba ezeket, hiszen ezt nem lehet abbahagyni, és rengeteg törvényhely van, amibe még igyekszem belekapaszkodni, de hát azt is tudjuk, hogy a bíróságot is sakkban tartja ez a kormány, a hatalmat gyakorló értelmiségi, és nemcsak a kormányzat. Eszemben sincs nekem a jelenlegi kormánnyal bajlódni, amikor az egésszel van bajom. Hiszen nem volt senki 2014. július 4-én, aki nem kívánta volna azt hogy az adósok minél lehetetlenebb helyzetbe kerüljenek, ezért az egész egyforma. Ezek, akik azt mondják, az úgynevezett október 2-i népszavazásnál, hogy igen, vagy nem, ez egy merő cirkusz. 

 Talán felnyitotta a szememet a törvénytervezet arra, hogy mire kell az október 2-i népszavazás. Mindenki tudja, hogy egy értelmetlen akció ez, ennek ellenére ezerrel hirdetik, hogy aki magyar – azt hiszem ezt mondta legutóbb Bayer Zsolt – aki magyar, az nemmel szavaz. Én azt üzenem mindenkinek, hogy aki a szavazó urnáknál megjelenik és nem tépi szét a szavazólapot, az nem magyar. Kedves Bayer Zsolt színvonalára vagyok kénytelen lesüllyedni. 

 Mert miért is tartják a szavazást. Mert ezt a népszavazást nem azért találta ki a kormány és nem azért találta ki a Fidesz, és aki ezt kitalálta – mit tudom én hogy ki, hiszen nem érdekelnek engem annyira, hogy tájékozódjak ebben – nem azért találta ki, mert a migráns ügyet, ezt az európai ügyet bármiképpen meg tudják oldani. Ez a heccelés, ez a felheccelés számomra most már kizárólag azt jelenti, most már világossá vált, hogy ezt a 11900-as törvénytervezetet ezt majd az Országgyűlés éppen úgy, mint július 4-én tette természetesen egyhangúan, vagy valami látszat nem egyhangúság mellett megszavazzák. Mert ezek erre is képesek, bármire képesek ezek a parlamenti képviselők pártoktól függetlenül. Tehát ezek fogják magukat és megszavazzák és akkor most már ettől kezdve bíznak abban, hogy végrehajtás megszüntetése iránti pert semmiképpen nem lehet indítani és szabad a vásár. 

 Az egyik közjegyzőhöz berohan a bank, mutogat valami ócska papírt a kimutatásokról, tetszése szerint mond egy összeget, a közjegyző ugye gondoljunk arra, hogy mit is mondott a Fővárosi Közjegyzői Kamara Elnöke – emlékeim szerint Dr. Parti Tamás – az meg azt mondja, hogy tartalmilag a közjegyző nem jogosult felülvizsgálni, azután lesz ebből egy közokirat, egy másik közjegyző pedig pláne nem tudja felülvizsgálni, a végrehajtó pedig egyet tehet, hogy amikor ezt az összeeszkábált ócskaságot a bank majd odateszi, végrehajt. És kuss az adósnak. 

 Hát ennyi volt, mélyen fel vagyok háborodva ez természetes Abba ellenben nem hagyjuk, ez gondolni való.

 Haragszom azért. Haragszom azért a magyarokra is egy kicsit, főleg az Erdélyiekre. Apámék, Anyámék Erdélyből jöttek, én többet az életben oda nem megyek. Hogy lehet azt, hogy Tusnád-fürdőn megfordulnak ezek úgy július vége táján, tapsoltatják magukat ezek, akik most itt ki akarják irtani több százezer emberét. 

 És akkor odamennek tapsoltatnak, és nem szólal meg egy erdélyi ember sem, hogy de kedves Miniszterelnök Úr, ne nyúzza már tovább ezt a népet, ne tegye tönkre. Egy erdélyi embernek sincs ennyi esze?

 És a többi külföldön maradt magyarnak sincs? Utálom őket. Nem képesek észrevenni azt, hogy az anyaországban mi folyik? Most már lassan azt mondom, hogy könnyű nektek Romániában ugatni, hiszen ott nincs olyan állapot mint nálunk. Hát nálatok nincs Trócsányi. 

 Haragszom az anyaországban élő magyarokra. Egy ócska néhányezer forintos díj miatt, erre a netadóra majd leszakad az Erzsébet híd a tüntetőktől. Póka László pedig tisztességgel meghirdeti tüntetését és húszan veszik körbe? Röhögő görcsöt kap a többi magyar, hogy pusztul a nép? Hát már egymillió ember kint van az országból, most meg megy újabb egymillió ember ez után a törvény után. Röhögünk ezen erzsébethidiak?

 

Szóval ennyi a mondanivalóm. 

 És az a javaslatom mint ahogy említettem, mivel ez a szavazás nyilvánvalóan  a kormány legitimációja érdekében tartja a Fidesz, vagy a Kormány, azt akarja ezzel elérni, hogy mivel szembe fordultak Jean-Claude Junkerrel, szembe fordultak az Európai Bizottsággal, így fogadjuk el a Kormánytól azt, hogy ebben az ügyben is, ebben a panaszeljárásomban is szembefordul. 

 És azt csinálhat ettől kezdve Magyarországgal a nép felhatalmazásával ebben az ügyben, amit csak akar. Nem migráns ügy ez, egy fenét. A magyar emberek kiirtásáról van itt most szó. Én magam részéről természetesen azt mondom, hogy október 2-án, ha bemennek a szavazófülkébe, - mint ahogy mondtam Bayer Zsolt után nekem is szabad így fogalmazni – 

 nem magyar ember az, aki nem tépi össze a szavazólapját, és nem teszi be úgy a borítékba. 

 

Hát ennyit akartam mondani csütörtökön, 2016. szeptember 22-én”

-mondja Dr. Léhmann György 

 

 

 

 

Szóljon hozzá!

Az e-mail cím nem jelenik meg mások számára!


Biztonsági kód
Frissítés