Devizahiteles hírek - heteken belül jöhet egy új elszámolás?

 

Talán már mindenki értesült arról, hogy a Kúria meghozza az újabb jogegységi határozatát. Rengeteg találgatás indult el ezzel kapcsolatban: vannak, akik azt gondolják, hogy talán az összes devizahitelt érvényteleníti a Kúria. Vannak, akik azt gondolják, hogy nem hoz lényegi döntést, csupán helyben hagyja legutóbbi döntését a Kúria, és nem változik semmi. és megint vannak, akik azt hiszik, hogy egy újabb elszámolás várható, amely az eddigi legjózanabb fordulat lenne.

Szerintem az hamarosan úgyis kiderül, hogy milyen döntés születik. Erről is beszámolunk, majd akkor.

Egy bizonyos, hogy a két évvel ezelőtti Kásler-féle devizahiteles döntéshez hasonló helyzet is előállhat a Kúria néhány héten belül megjelenő jogegységi határozatának köszönhetően. Egy decemberi Kúria-ítélet alapján kérdésessé vált ugyanis, hogy érvényesek-e egyáltalán azok a devizahitel-szerződések, amelyekből hiányzik a tartozás pontos devizaösszege. Várakozásunk szerint csak kisebbfajta elszámolást mer elindítani a Kúria azzal, hogy az eredeti tartozást újraszámoltatja.

A LÉNYEG RÖVIDEN:

  • Egy devizahiteles szerződésnél decemberben kimondták, hogy nem elegendő, hogy a forinttartozás összege szerepel a szerződésben, ezért érvénytelenítették azt.
  • Hamarosan jogegységi határozatot hozhat a Kúria, mint 2013 decemberében és 2014 júniusában az árfolyamkockázatok áthárításáról, az árfolyamrésről és az egyoldalú kamatemelésről, a két utóbbi bizonyult tisztességtelennek.
  • A kérdés, hogy érvénytelen-e attól egy (akár már forintosított) devizaalapú hitelszerződés, hogy nem tartalmazza a devizatartozás pontos összegét, csupán annak forintértékét. A tömeges érvénytelenítésnek beláthatatlan következményi lehetnek.
  • Az árfolyamrés esetében a Kúria most is dönthet úgy, hogy a hiányzó láncszemet (jelen esetben devizaösszeget) az MNB hivatalos árfolyamának alkalmazásával pótolja. Ez esetben kismértékben kellene újraszámolni az érintett tartozásokat.
  • Ezt az Európai Bíróság 2014-es ítélete alapján csak egy meglévő szabály alapján tehetné meg (az árfolyamrés esetében ilyen volt a Ptk.-ban szereplő MNB árfolyam), sokak szerint azonban ilyen most nem létezik.

Négyféle következményt lehet elképzelni:

1. A szerződéseket érvénytelenítik, a megmaradt tartozások nagy része megszűnik. (Ez eléggé valószínűtlen)

2. A devizaösszeg hiánya miatt a hitelszerződéseket árfolyamkockázat nélküli forinthitellé nyilvánítják az alacsonyabb kamatszint megtartásával (nem valószínű eset, hiszen a szerződésekben szerepel, hogy ezek deviza alapúak).

3. Pótolja a Kúria a szerződés devizaösszegét, vagyis újraszámítja az eredeti tartozást, amely egy kisebbfajta elszámolást generálhat. .

4. Minden marad a régiben, a Kúria elfogadja a folyósítási értesítőt, amelyben már szerepel a pontos devizaösszeg.

Mi történt eddig?

Egy  devizahiteles perre ment a bankja ellen, a kereset sikeres volt és a bíróság az adósnak adott igazat. Emiatt bejelentették, hogy vizsgálják, lehet-e az ítélet alapján jogegységi határozatot hozni? Ennek az lenne az értelme, hogy az ítélet a későbbi bírósági ügyeknél egyfajta precedensként szolgáljon.

A bíróság egyébként kimondta a szerződés érvénytelenségét, viszont ezen felül jogkövetkezménye nem lett a pernek, mivel a kereset ilyet nem tartalmazott. A Kúriának lehetősége van jogegységi határozatot hozni, amely a későbbi, azonos okok miatt indított pereknél adhat útmutatást a bíróságnak.

Erre a jogalapot az adja, hogy a szerződésben nem adták meg pontosan a devizában számolt tartozást.

A kérdésben azonban nem egységes az álláspont, nem mindenki ért egyet a bíróság döntésével.


Sok a bizonytalanság még mindig ebben a témában. Persze, hiszen a középpontban a pénz áll. Sok-sok pénz. Ez megmagyaráz mindent. Hogy a kormány, miért nem menti meg végre a bajba jutottakat, hogy a Kúria miért nem hoz radikálisabb jogegységi határozatot, hogy a bankok miért ennyire kegyetlenek, és közönyösek....és még lehetne sorolni.

Ha Te is bizonytalankodsz még mindig, és még mostanra sem tudtál döntést hozni, merre is indulj, hát írj nekünk! Kérd legalább a tanácsunkat, az ingyen van, és attól még semmi sem változik! Aztán, ha valami okosat mondunk, akkor kaphatsz egy újabb okot arra, hogy megoldásért indulj!

 

TANÁCSOT KÉREK AZ ÜGYEMBEN!

 

 


 

Mit mond a bankszövetség és az adósok?

A Magyar Bankszövetség szerint nem helyesen járt el a bíróság az említett ügyben, mivel a korábbi jogegységi határozatokban már ezekben a kérdésekben hoztak diszpozitív szabályt. Ezekben rögzítésre került ugyanis, hogy:

  • A deviza alapú kölcsön esetében is pontosan ismert a tartozás pontos összege.
  • A kölcsönadott összeg deviza, a folyósított összeg forint.
  • A kölcsön pontos összegét pedig (a szerződésnek megfelelően) a folyósítási értesítő tartalmazza, mivel a devizában számolt tartozás csak a folyósítás napján számítható ki.
Nem szükséges, hogy a kölcsön adott összeg és a törlesztések részletei tételesen szerepeljenek a szerződésben, hanem elégséges, ha azok kiszámítható módon vannak meghatározva

 - olvashatjuk a Magyar Bankszövetség Kúriának írt levelében. A bankszövetség szerint egyébként azért sem lenne jó a per alapján jogegységi határozatot hozni (és ezért nem is volt szerencsés a törvényszéki ítélet), mert ezzel ellentmondanának egy korábbi, devizahitelekkel kapcsolatban hozott jogegységi döntéssel. A levélre egyébként a legfelsőbb bírói testület polgári kollégiumának vezetője, Wellmann György bocsánatkéréssel reagált a Kúria említett egyedi ítélete miatt, vagyis egyértelműnek tűnik, hogy a Kúria hajlik a bankok álláspontjának elfogadására.

A levelezés napvilágra kerülése miatt viszont volt olyan érdekvédelmi szervezet, amely felemelte hangját a bankszövetség levelében található indoklásokkal szemben.

A Hiteles Magyarok Fóruma szerint a 2013 decemberében hozott (6/2013-as) jogegységi határozat nem a III.2-es, hanem a III.1-es pontjában definiálja, hogy mi tekinthető deviza alapú kölcsön konstrukciónak, ez ugyanis egyértelműen a szerződéskötés időpontjához köti a devizaösszeg meghatározását.

A 6/2013-as jogegységi határozat egyébként azt is tartalmazza, hogy a jogegységi határozat nem alkalmas egyedi szerződések vizsgálatára:

A jogegységi határozat egyedi szerződések, szerződési rendelkezések érvényességének vizsgálatára nem alkalmas, hanem csak annak elemzésére, hogy a deviza alapú kölcsönszerződés 1. pontban ismertetett konstrukciója polgári jogi szempontból érvényes-e.

A Hiteles Magyarok fóruma szerint

A jogegységi kérdés megszületése is felveti azt, hogy ezek a szerződések mennyire voltak világosak és átláthatóak és tisztességesek.

Az persze kérdéses, hogy hány adóson segíthet egy jogegységi határozat, erről egyelőre nem áll rendelkezésünkre adat. Ennek oka, hogy a szerződések bankon belül is eltérőek lehetnek, nem is beszélve arról, hogy pénzintézetenként más és más volt a hitelezői gyakorlat. A Hiteles Magyarok Fóruma szerint egyébként a szerződések nagy része lehet érintett, ha jogegységi határozat születik.

Tényleg jön a második devizahiteles elszámolás?

A szabály alkalmazása nem lenne kötelező, vagyis nem vonatkozna automatikusan minden szerződésre. Megteremtheti azonban a lehetőségét annak, hogy a törvényhozás (a 2014-es devizahiteles törvényekhez hasonlóan) kógens, vagyis kötelező érvényű szabályt alkosson. Ez viszont azt jelentheti, hogy akár egy újabb devizahiteles elszámolás jöhet. Lényeges, hogy a korábbi gyakorlatot alapul véve ez nem történik meg 2017 előtt.

A 2015-ben lezajlott elszámolásokhoz egyébként a Kásler ügy adta meg a jogi alapot. A devizahiteles házaspár az árfolyamrés miatt perelte be a bankját. Az ügy az Európai Bíróságot is megjárta, majd a Kúria jogegységi határozatával végződött. Ekkor kimondták, hogy az országgyűlésnek lehetősége van a diszpozitív szabályból (jogegységi határozat) kógens szabályt (mindenkire kötelező erejű törvényt) alkotni, betömve a joghézagokat. Ezzel a lehetőséggel a parlament élt, így kezdődhetett meg a tisztességtelen okok miatt az elszámolás 2015 elején. A bankok által ügyfeleknek visszatérített összeg egyébként 800 milliárd forint körüli volt.

Az információ legyen Veled! Hitelsakkmatt

 

Kérdd a friss, ropogós Hitel Kisokost!

Naprakész lehetsz a hiteledet érintő kérdésekben.

Kérdd ingyen letölthető tanulmányunkat itt!

 
 
Név*
Email*
ellenőrző kód:

Szóljon hozzá!

Az e-mail cím nem jelenik meg mások számára!


Biztonsági kód
Frissítés