A végrehajtások elindultak! 2015. 09. 16. Amit tenni lehet...

 

 A 2014. évi  XXXVIII. tv. eddig adott védelmet a végrehajtások ellen. Egy biztos: a végrehajtások megindulnak, de lehet, van mit tenni ellenük!

Egy szerződés 3 tételből áll:

  1. hitelszerződés
  2. jelzálogszerződés
  3. közjegyzői okirat.

Az utóbbi 2 pont okozhat fejfájást az adósoknak, hiszen a hitelszerződést a bank felmondta, az egy db papír. 

A hitelszerződés minden része belekerül a közjegyzői okiratba. Amely része egy hitelszerződésnek tisztességtelen, így a közjegyzői okirat azon része is az. Ezért ezeket a közjegyzői okiratokat ennek alapján fel kellett volna már vizsgálniuk a közjegyzőknek! Ezek alapján, mivel közvetlen végrehajtási záradékkal látták el ezen iratokat, egy ilyen, tisztességtelen okirat alapján indultak meg a végrehajtások? Ki látott már ilyet? Megvan a lehetőség több száz, több tízezer végrehajtás tekintetében, hogy megállítsuk egyszer és mindenkorra azt a folyamatot! Akkor már állítsuk meg az eljárásokat! A végrehajtó olyan okirat alapján fog végrehajtási eljárást indítani, amiről a XXXVIII. törvény megállapította, hogy tisztességtelen kikötéseket tartalmaz!

Még fontosabb kérdés: mit lehet most tenni?

Két dolgot lehet tenni:

  1. Szólítsuk fel a közjegyzőt arra, hogy tegye meg a szükséges jogi intézkedéseket, ami rá kötelező érvényű, hiszen erről hivatalból szerzett tudomást. A törvény alapján nem záradékolhat, még a felmondott hitelek esetében sem 09. 06.-ig. A közjegyzők azt várják, hogy 09. 06.-tól újra onthassák ki azokat a közjegyzői papírokat, meg a felmondott hitelekkel kapcsolatos  végrehajtási eljárásokat, amelyek vonatkozásában tisztességtelen kikötések vannak. A felmondott hitelek esetében: a hitelt felmondták, nem tudták záradékolni, a bank nem indíthatott vh-kat, akkor a kérdés, hogy milyen jogon tartja fenn a jelzálogjogot? A jelzálogjog fenntartásának feltétele, hogy legyen valami végrehajtási eljárás. Arra vár a bank, hogy 09. 06.-tól költségmentesen, a közjegyzőkön keresztül per nélkül meg tudja kaparintani ezeket a pénzeket. Jelenleg lógnak a levegőben a felmondott hitelek, a banknak esze ágában sincs beperelni az adósokat, közvetlen vh jog nem áll fenn az ingatlan tekintetében, akkor a kérdésem: felmondást követően milyen jogon tartja fent a bank a jelzálogjogot, amikor nincs érvényes szerződés, ami alapján a jelzálogjogát érvényesíthesse?
    A bankok álláspontja: adtam egy bizonyos kölcsönösszeget, kell nekem ezért biztosíték. A banknak kell erről a biztosítékról gondoskodni, nekik kell megteremteni, mert a törvény elvette tőlük azt a lehetőségét 09. 16. -ig hogy a közvetlen vh jogot érvényesítse. Ha ő viszont nem él ezzel a jogával, azzal a jogával sem élhet, hogy fenntartsa a jelzálogjogát. Erről szól a történet: lapítanak, sunyítanak, kivárnak, fenik a kést. 
  2. Akinek felmondott hitele van,. és a záradékot kiállították, és a vh-ra a XXXVIII. tv. előtt indult: végezzenek el egy egyszerű számítást: a bank megjelölte azt baz időt, hogy mennyi ideje nem fizet az adós. Össze kell adni az adatokat: X összeggel, X ideje tartoznak. Az elszámolás alapján látni lehet, mennyi volt a tisztességtelen árfolyamrés, és árfolyamkockázat következtében bankok által elcsalt összeg, és a két adatot össze kell vetni. Kijön egy mérleg, vagy pozitív, vagy negatív. De inkább +! szokott lenni ez az összeg. Volt, aki +7 millióval volt a bankkal szemben! Akkor ezek alapján tisztességtelen a szerződés? 

Ezekről a dolgokról senki nem beszél! Tudni kell mindenkinek azt, hogy a XVIII. törvény alapján kérni lehet a közjegyzői okirat megsemmisítését! 

Az elszámolás  tekintetében: a törvény kimondja: az elszámolást 2015. 02. 01.-i állapotig kell megtenniük. DE  felmondott hitelek tekintetében, ahol meghatároztak egy tartozási összeget. Csak a felmondás időpontjáig számoltak el. Elszámolta az árfolyam különbözetet? A végrehajtó ezek után összegeket vett el az adóstól! Fel sem lehetett volna mondani a szerződését, az eredeti állapotot kellett volna visszaállítani. A közjegyző mulasztott: a végrehajtási záradékot vissza kellett volna vonni. Hiszen a tartalma, összegszerűsége vitatható.

A közjegyzői okirat tartalma a kölcsönszerződés részévé vált. A hitelszerződésben a kölcsön összegét úgy jelölte meg a bank, hogy nem tudta folyósítás időpontját. Ha ez ismeretlen, akkor a kölcsönösszeg megkérdőjelezhető. 

Ha 2010. márciustól alakult csak ki a devizahitel fogalmas, akkor mi van a 2004. 2005..... évekkel? Hogyan tudta elmagyarázni a bank a devizahitel fogalmát, ha nem volt rá jogszabály?  S mivel a közjegyző csak olyan tényt foglalhat okiratba, amit jogszabály hellyel alátámasztani képes! Akkor miről magyarázott 1 órán keresztül az adósoknak?

Ezek alapján a közjegyző nem lehetett pártatlan, és meg sem győződtek arról, hogy valós dolgokat állítanak-e az okiratban. Ezért mondta ki a bíróság, hogy a közjegyzői okiratban foglalt tartozáselismerő nyilatkozat érvénytelen. 

Az érvénytelenség mellett a bíróság megállapította, hogy a közj. okiratban tett nyilatkozat nem minősül tartozáselismerésnek. Ezek alapján, hogyan meri záradékolni? Ezért nincs jogalapja a végrehajtásnak.

Ezek alapján egy végrehajtás sem indulhatott volna meg! 

Mi a teendő?

  • Indítsunk pert a bank ellen a záradék megsemmisítésére. Ha erre keresetet terjesztünk elő, akkor abban a pillanatban a végrehajtást azonnal fel kell függeszteni!

 

 

Szóljon hozzá!

Az e-mail cím nem jelenik meg mások számára!


Biztonsági kód
Frissítés